A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételrõl - 2010. június 04.-i törvény

1920. június 4-e legyen a Nemzeti Összetartozás Napja!

Mi, a Magyar Köztársaság Országgyûlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban,
hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az
Alkotmányban rögzített felel õsségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920 . június 4-én
aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekrõl másként
gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel
hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élõ népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttmûködésen alapuló békés jövõjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következõ
törvényt alkotjuk:

1. §

A Magyar Köztársaság Országgyûlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetõi, illetve az õ emlékük elõtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külsõ hatalmak által elõidézett igazságtalan és
méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és
teljesítményükkel lehetõvé tették, hogy e tragédiát követõen a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerõsödni, s képes volt túlélni az ezt követõ újabb történelmi tragédiákat is .

Az Országgyûlés fejet hajt mindazon nõk és férfiak, illetve az õ emlékük elõtt,
akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért .

2. §

A Magyar Köztársaság Országgyûlése megállapítja, hogy a trianoni
békediktátum által felvetett kérdések történelembõl ismert eddigi megoldási kísérletei -- mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzet i önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája
jegyében történt felszámolására irányuló törekvések -- kudarcot vallottak.
Ebbõl kiindulva az Országgyûlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésû, szuverenitásuk birtokában lévõ, polgáraik és
közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülõ jogegyenlõséget biztosító, egyenrangú országok kölcsönös
tiszteleten alapuló együttmûködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének -- a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló -- szabadsága, s a nemzeti közösségek belsõ önrendelkezéshez való joga lehet .

Az Országgyûlés ugyanakkor elítél minden olya n törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élõ nemzetrészek asszimilációjának elõidézésére irányul.

3. §

A Magyar Köztársaság Országgyûlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása
valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösség i önazonosságának meghatározó eleme . Ebbõl kiindulva az Országgyûlés megerõsíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való
kapcsolatuk fenntartására és ápolás ára, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevõ közösségi autonómia különbözõ formáira irányuló természetes igényének támogatására.

4. §

A Magyar Köztársaság Országgyûlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élõ tagjait és a jövendõ nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltõ hibáinkat is számon tartva, s ezekbõl okulva, az elmúlt kilencven esztendõ küzdelmeiben az összefogás példáiból, a
nemzeti megújulás eredményeibõl erõt mentve, a nemzeti összetartozás erõsítésén munkálkodjanak Ennek érdekében az Országgyûlés június 4-ét, az
1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja .

5. §

Jelen törvény 2010 . június 4-én lép hatályba!

Indokolás

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozatlan nyomot hagyott Közép-Európai nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen
vagy közvetett befolyásolója. Közép- Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelõen eltérõ módon viszonyulnak a szerzõdéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése
szempontjából meghatározó és elõremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX . század legnagyobb tragédiája .

A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jövõjének elõsegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetõséget ad
arra is, hogy bebizonyítsuk : a nyelvébõl és kultúrájából erõt mentõ magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az elõtte álló történelmi feladatok megoldására .

Budapest, 2010. május 19.

Dr. Kövér László Dr. Semjén Zsolt

Fidesz -
Magyar Polgári Szövetség Kereszténydemokrata Néppárt