Egyezkedés vagy konzultáció? A bíróság,mint hatalmi ág és a törvényhozást meghatározó erõk
- Részletek
- Béres Erika
- Találatok: 930
Egyezkedés vagy konzultáció? A bíróság,mint hatalmi ág és a törvényhozást meghatározó erõk
Az egykori keleti blokk országaiban sok helyütt megfigyelhetõ, hogy az állam szervei elbizonytalanodtak, erõforrásaikat elfecsérlik. Miközben Nyugat-Európában erõs az állam, hatékony állami szervezetek mûködnek, régiónkban tekintélyüket, önbizalmukat vesztett állami szervek próbálják betartatni a jogállami normákat - magyarázta.
Követendõ példaként Nagy-Britanniát, Franciaországot és Németországot említette, ahol az állami szervek feladatai, hatáskörei egyértelmûek, a problémamegoldásban jól bejáratott mechanizmusok mûködnek, az alapvetõ kérdésekben ritkán merülnek fel jogértelmezési kérdések. Ezek az állami szervek hatékonyak, ezért társadalmi megbecsültségük is magas, és mivel van tekintélyük, az állampolgárok széles rétegeiben könnyûszerrel elérik az önkéntes jogkövetést. "Sajnos, ugyanez nem mondható el a régiónk országaiban tevékenykedõ állami szervek többségérõl" - tette hozzá a fõbíró.
Baka András hat reformbizottságot hozott létre, hogy áttekintsék az igazgatás, a fegyelmi helyzet, a bírói jogállás, az informatika, a gazdálkodás és a statisztikai rendszer állapotát. Mint elmondta, február végéig elkészülnek a jelentések arról, hol tart a magyar bírósági szervezet, és milyen koncepciók alapján lehet a szükséges változtatásokat végrehajtani.
Szükség van többek között a bírók fegyelmi ügyeiben eljáró szolgálati bíróságra, olyan statisztikai adatszolgáltatásra, amely végre valós képet ad az igazságszolgáltatás helyzetérõl, és segít az erõforrások racionális elosztásában. Meg kell indítani továbbá a rendszeres idõközönként kötelezõ továbbképzést a szakmai színvonal javítása, valamint a magyar és az uniós jogszabályi környezet változásainak követése érdekében - sorolt példákat.
"Letesszük javaslatainkat az új parlament asztalára, jelezzük, hogy a szakma milyen változtatásokat tartana indokoltnak az igazságszolgáltatásban, és reménykedünk abban, hogy a bizottságok munkája törvényjavaslatok kiindulópontjául szolgálhat majd" - mondta Baka András, megjegyezve, hogy lát lehetõséget a konszenzusra.
Egy jogállamban az igazságszolgáltatás teljes függetlenséget élvez a politikától, Európában elképzelhetetlen, hogy bírósági vezetõk pártpolitikusokkal egyezkedjenek - hangsúlyozta Baka András, emlékeztetve arra, hogy ezt a meggyõzõdését már tavaly nyári megválasztásakor egyértelmûvé tette a nyilvánosság elõtt is.
Ugyanakkor vannak olyan feladatok, amelyek megoldásában a hatalmi ágaknak együtt kell mûködniük. Ilyen például az igazságszolgáltatás szabályozásának átalakítása, amelyhez nélkülözhetetlen a konzultáció a bíróságok vezetõi és a törvényhozást meghatározó erõk között. Még kialakításra vár az eseti, konkrét feladatokhoz kötõdõ konzultációk mechanizmusa, nyitott kérdés, hogy az OIT-üléseken vagy a Parlamentben kerüljön rájuk sor, de hogy idõrõl idõre szükségesek, az bizonyos - fûzte hozzá.
A fõbíró elmondta: mióta hivatalába lépett, nagy erõkkel zajlik az átalakításnak az a része, amelyre a bírósági önigazgatásnak van hatásköre. Ilyen például az elavult vagy magasabb rendû jogszabályokkal ellentétes OIT-szabályzatok, ajánlások felülvizsgálata. Harminchat érvényes OIT-szabályzatból csak öt olyan volt, amelyhez nem kellett hozzányúlni - jegyezte meg.
A belsõ szabályozás - garanciális okokból - többnyire nem érinti a bíráskodás érdemi részét. A bírósági informatikai rendszert, a statisztikai adatszolgáltatás rendjét vagy a kirendeléseket az OIT saját hatáskörében tudja ésszerûsíteni, de a meghatározó kérdések az igazságszolgáltatásban kétharmados törvényekkel szabályozottak - mondta Baka András.
Az OIT hivatalát külsõ szervezet világítja át, hogy feltáruljanak az esetleges párhuzamosságok, kihasználatlan kapacitások, és a hivatal egyre inkább a bírák munkáját segítõ, szolgáltató és ellenõrzõ intézménnyé váljon. Ugyanakkor a hivatalnak szeptember óta nincs elsõ számú vezetõje. Ennek részben az az oka, hogy a decemberben megalakult, új összetételû OIT-ra várt a feladat, hogy a vezetõi pályázatot kiírja. A beadási határidõ február végén jár le, tehát a hivatal több mint fél évig vezetõ nélkül marad - mondta a fõbíró.
Baka András hangsúlyozta, hogy az elnök és a hivatalvezetõ közti szakmai viszony kiemelten fontos, bizalmi jellegû; az átalakítás sikerének egyik kulcsa, hogy tökéletes összhang legyen az OIT és hivatala között.
A fõbíró szerint a bíróságok munkáját nehezíti az idõnként kapkodó jogalkotás: az eljárási törvények ötletszerû módosítgatása csakúgy, mint a jogrendszer legátfogóbb kódexe, az új polgári törvénykönyv megszavazása úgy, hogy az még valójában nem is tekinthetõ befejezettnek.
Nem sok változtatásra volna szükség, de azok elengedhetetlenek - mondta Baka András, aki szerint néhány hónapos szakmai munkával mindez el is végezhetõ. A parlamenti elfogadástól számított legalább egy év felkészülési idõre lenne szükségük a jogászoknak, egy koherens kódex hatálybalépése pedig nem lehet lépcsõzetes, idõben elhúzódó, csakis egységes - vélekedett Baka András. "
STOP
