Vallásháború-hatalmi dilemma

„Istennek kell-e inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek?” (ApCs 5,29).

Akarjuk ezt?

A hit szabadsága - döntés

„Pilátus ekkor így szólt hozzá: Nekem nem felelsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra , hogy megfeszíttesselek?

-Nem volna semmi hatalmad ellenem- felelte neki Jézus -, ha felülrõl nem adták volna neked. Ezért nagyobb annak a vétke, aki átadott engem neked.” (Jn 19,10-11).

„Ki Isten alakjában nem tartotta azt rablott zsákmánynak,hogy Istennel egyenlõ, hanem azzal,hogy szolgai alakot öltött fel, s emberi hasonmásba öltözött, megüresítette önmagát, megalázta magát azzal,hogy a halálig engedelmes lett, éspedig a kereszthalálig."(Fil 2,6-11).

„Az én lábamat nem mosod meg soha.” Jézus keményen válaszol: „Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám.” /Jn.13.1-17/

Ha Jézus megmutatja nekünk Istent, akkor azt egy jászolban, egy mosdótál és egy keresztfa mellett jelentette ki.

Ezek a jelek a világ szemében a hatalom-nélküliségre utalnak. Akarjuk ezt?

Az alázat felügyelt hatalom,- mindenben az Atyát követi.

Egy politikai vagy egyházi vezetõ azt hiheti, hogy érte vannak az emberek,-eszközök. - Azokat, akik a vezetõ akaratának útjában állnak, eltakarítja onnan.

„Nem szít viszályt, nem kiáltozik, senki sem hallja hangját az utcákon, a megrepedt nádszálat nem töri el, a füstölgõ mécsest nem oltja ki, míg gyõzelemre nem viszi az igaz ítéletet. Az õ nevében reménykednek majd a népek” (Mt 12,19-21).

"... imádkoztak „a királyokért és a hatalomban lévõkért” (1Tim 2,1-5). De éppen ez volt az, amiért engedetlenek voltak, amikor a hatalomgyakorlók követelménye szembeszegült Isten parancsával. „Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek?” (ApCs 5,29).

A politikai hatalomhoz való viszony inkább lelkiismereti kérdés, nem kötelesség.

Az alárendeltség és az áldozatokat követelõ összeütközések jelentõsége viszonylagos.

A hatalmi felépítményeket kritikus szemmel kell kezelni:

„...e világ ábrázata elmúlik”. Politika, üzletek, házasság – (1Kor 7,29-31).

A keresztények a világban, de nem általa élnek, mert tudják, hogy az idõ merre tart, hogy „az éjszaka múlik, a nappal pedig egészen közel van” (Róm 13,11-12).

Az apostolok nem tartottak politikai prédikációkat,-mégis megvádolták õket:

„Amikor nem találták ott õket, Jázont néhány testvérrel együtt a város elöljárói elé hurcolták, és így kiáltoztak: Ezek, akik az egész világot felforgatták, itt is megjelentek. Jázon befogadta õket, holott ezek mind a császár parancsai ellen cselekszenek, mivel mást tartanak királynak: Jézust.” /ApCsel 17.1-10./

A szeretet hatalma az önuralom hatalmaként is megjelenik.

Aki nem akarja alárendelni magát senkinek, különösen is ki van téve a hatalom korrumpáló befolyásának.

A kereszt hatalma

A kereszttel jelölt hatalmi perspektíva az emberi lét egészére vonatkozik, nem csak az úgynevezett magánéletre. A hit nem az egyéni érzésekrõl és nézõpontokról szól.

Ki az, aki valóban uralkodik fölöttünk?

„Mert benne teremtettek mindent a mennyekben és a földön, a láthatókakat és a láthatatlanokat,a trónokat, az uraságokat,a fejedelemségeket és a fennhatóságokat is. Õrajta keresztül és õérte teremtették a mindenséget. Õ mindenek elõtt való, és a mindenség õbenne áll fenn." (Kol 1,16-17).

„Hallottátok azt is, hogy megmondatott a régieknek: Ne esküdj hamisan, az Úrnak pedig add meg, amit esküvel fogadtál. Én pedig azt mondom nektek, hogy egyáltalán ne esküdjetek: se az égre, mert az Isten királyi széke, se a földre, mert az lábainak zsámolya, se Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa, de ne esküdj saját fejedre sem, hiszen egyetlen hajad szálát sem tudod fehérré vagy feketévé tenni.

Ellenben a ti beszédetekben az igen legyen igen, a nem pedig nem, ami pedig túlmegy ezen, az a rossztól való .”/Mt. 5.33-37

A kereszténység egy eltiporhatatlan közösség, amely a tagok szívében, lelkében és fejében él.

...................

Szociológia,Magyarország

Részlet egy keresztény politikussal való interjúból:

"A köztársasági elnök úr tiltakozása ellenére a balliberális kormánytöbbség kivette a népszámlálás kérdései közül a vallási hovatartozásra vonatkozót. Mi errõl a véleménye?

– Ez teljesen ellentétes az európai gyakorlattal és a józan észszel. Emögött zsigeri vallásellenesség van. Már az elõzõ, tíz éve tartott népszámlálásnál is nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar társadalom háromnegyede a történelmi keresztény egyházakhoz tartozónak vallotta magát. Tehát Magyarország nemcsak történelmileg, hanem szociológiai értelemben is keresztény Magyarország."

"A hatalom akkor rossz, ha eszköz helyett célnak tekintik, mert akkor egyfajta bálvány lesz."

" Rossz abban az esetben is, ha a jóval szemben, rossz célra használják. És jó, ha élnek vele, nem pedig visszaélnek vele, ami azt is jelenti, hogy akinek megadatott, de nem él a hatalom lehetõségével egy jó cél érdekében, az sem helyes. "

"Brutálisan diszkriminálják az egyházakat és különösen az egyházi iskolákat. Évente átlagosan kétszázezer forint körüli összeget vesz el az MSZP–SZDSZ-kormány minden egyes egyházi iskolába járó gyerektõl. Az Állami Számvevõszék jelentésébõl kiderül, hogy például az idei kiegészítõ normatívából több mint négy és fél milliárdot vett el a kormány az egyházi oktatási intézményektõl, megsértve a vatikáni szerzõdést, a hatályos törvényeket és az alkotmányt. "

http://www.magyarhirlap.hu/interju/semjen_zsolt_a_hatalom_nem_cel_hanem_eszkoz.html