FIZETETT KÉPVISELÕINK JOGILAG NEM VONHATÓK FELELÕSSÉGRE-MAGYARORSZÁGI KÖZÁLLAPOTOK

Az alábbi levelet egy ismerõsömtõl -szintén továbbítva - kaptam:

"Még egy érv a történelmi alkotmány helyreállításáért."

Köszönettel: L. Á."

Ez után kissé már váratlanul a következõ levelet kapta:

Ügyfélkapu Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Thu, Oct 22, 2009 11:27 AM

Tisztelt Hölgyem!
Sólyom László köztársasági elnökhöz elektronikus úton intézett levelére válaszolva, türelmét megköszönve, a következõkrõl tájékoztathatom:
Kérdésével kapcsolatosan engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) sz. határozatára (ABH 1993., 33. és köv. old.), amelyben az Alkotmánybíróság megállapította:

„A képviseletnek – a képviselõ és a választó egymáshoz való viszonya, a mandátum jellege szempontjából – történetileg két alapformája alakult ki: a kötött mandátum és a szabad mandátum. A kötött mandátum azt jelenti, hogy a képviselõ és a választó között jogi függõség marad a választást követõen is. Ez elsõsorban az utasítási jogban, a képviselõ véleménykérési kötelezettségében ölt testet. Általában ilyen képviselet jellemzi a rendi képviseletet.

A szabad mandátum lényege, hogy a képviselõ és a választók közötti jogi függõség a választás után megszûnik. A képviselõ tehát nem utasítható és a képviselõ egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni.

A képviselõ a parlamentben szabadon, meggyõzõdése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát. Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelõsségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthetõ. A képviselõ és a választók kapcsolata politikai természetû, azaz a felelõsség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztõ képviselõt nem választják meg újból, illetõleg a mögötte álló pártot nem támogatják szavazataikkal. […]
Az Alkotmányban rögzített szabad mandátum elvébõl következik, hogy megbízatásának idõtartama alatt sem az egyes képviselõvel, sem a képviselõk testületével, a parlamenttel szemben nem érvényesíthetõ a választók elõtti felelõsség.”

A Magyar Köztársaságban az országgyûlési képviselõk politikai felelõsségre vonása 4 évente, az országgyûlési választások során valósul meg.

Kérem tájékoztatásom megértõ tudomásulvételét.

Üdvözlettel:
S... Dr.
fõosztályvezetõ"

" Én úgy tanultam, anno, hogy ez a képviselõ meghatározása: A település egészéért vállalt felelõsséggel képviseli a választóinak az érdekeit!
De a Magyar törvények szerint ez nem így van!
Egyáltalán nem kell csodálkoznunk azon, hogy a honatyák, (így csupa kisbetûvel!), kizárólag az önös érdekeiket képviselik, hiszen ezt törvényes keretek biztosítják!
Nem vagyok biztos abban sem, hogy ennek az állásfoglalásnak a tartalmát valaha, is közszemlére tették volna, esetleg kifüggesztették volna a szavazó irodák falára.
Ezek után nem igazán érthetõ minek az a drága cirkusz, felhajtás a választásokra költött milliárdok, mind-mind az ablakon kidobott pénz. Hiszen értelme semmi!
Csak a nevûkben képviselõk, de semmi közük a választóikhoz! Vagy ez volt az elsõ lépés a Lordok háza megalakítására? Mert ugye oda csak születni kell!
Az is fontos lehet, hogy mikor is készült ez az állásfoglalás: 1993! azaz az elsõ demokratikusnak nevezett kormány idején. Azóta egyik kormányzatnak sincs ellenvetése ez ellen. Ehhez, azért lehet gratulálni!

Tisztelt Barátaim, addig nem kell semmilyen változást sem elvárni az ország vezetõségtõl, amíg ilyen szabályokkal vannak körül bástyázva!