KIS MAGYAR MÉDIA-AVAGY AGYMOSÁS, PÉNZ ÉS ÖSSZEFONÓDÁSOK
- Részletek
- Béres Erika
- Találatok: 813
KIS MAGYAR MÉDIA-AVAGY AGYMOSÁS, PÉNZ ÉS ÖSSZEFONÓDÁSOK
"Azaz kell, hogy legyen olyan csatorna, ahol a párt vagy ideológiai közösség a saját szempontjából értelmezheti a valóságot."/részlet a cikkbõl/
Tájékoztató résztvevõknek,reménykedõknek,tájékozatlanoknak és politika-"csinálóknak"
/Ezév októberi cikk
A "Figyelõ" cikke:
http://www.fn.hu/hetilap/20091013/hangverseny/?action=nyomtat
Hangverseny
|
2009./42. szám - október 15.
|
|
Szervezettebb és kiegyensúlyozottabb jövõ elõtt állnak a jobboldalhoz kötõdõ médiumok, mint baloldali társaik. Miközben a médiahátterek kialakításán a kampány elõtti utolsó simítások folynak, esetenként úgy tûnik: ezen a fronton van együttmûködés az MSZP és a Fidesz között.
Üzleti indokokkal indult a Magyar Televízión (MTV) belüli konfliktus, aminek során a baloldalra elkötelezettnek tartott mûsorok egyik ikonjának számító Nap-keltével mondták fel a szerzõdést. Eközben zajlik a két országos kereskedelmi rádió frekvenciájának november elejével záruló pályázata, és nem mellékesen augusztus végén új tulajdonosa lett a Heti Válasz hetilapnak. A vevõ cég, az Infocenter.hu Média Befektetési Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója, Fellegi Tamás egyben azt is sietett bejelenteni, hogy más is érdekli a hetilapon kívül, médiaportfóliót kíván felépíteni. Úgy tûnik, a kampány forró szakasza és az új politikai berendezkedés felállása elõtt „a sorok rendezése” zajlik a politika és a média találkozásainál. Kérdés, ki, milyen „médiaháttérrel” áll az új idõszak elé, és egyáltalán, mire használható a „baráti média”.
„Szenzitív téma” – mondták kérdéseink elhangzása után többen is a cikk elkészítéséhez készített háttérbeszélgetések során. Pedig a bennfentesek, de az olvasók számára is egyértelmû: kisebb vagy nagyobb mértékben a közélettel foglalkozó médiumok egy része jobb vagy baloldali szemüvegen keresztül nézi a világot. Amilyen a párt, olyan a médiaháttere is. Az MSZP-t körülvevõ médiavilág jelenleg inkább szétesett és szervezetlen, a Fideszé viszont jól felépített és fókuszáltabb. Az általunk megkeresett médiapiaci szereplõk és elemzõk úgy vélik, Fellegi Tamás megjelenése a Heti Válasz tulajdonosi körében szintén ennek a szervezettségnek az erõsítése. Fellegit hivatalosan a Magyar Telekom kormányzati kapcsolatok igazgatójaként lehetett ismerni (ezt a posztot 2000-ig töltötte be), de a budapesti eliten belül inkább az ellenzéki párt informatikai és telekommunikációs háttérembereként tartották eddig számon, így megjelenése a médiapiacon meglepetést váltott ki. Úgy tudjuk, felmerült az is, hogy megvenné az Origo internetes portált a Magyar Telekomtól, konkrét tárgyalások azonban még nem indultak az ügyben. (Igaz, az Origóról régóta terjed a médiapiaci döntéshozók közös ebédjei és kávézásai során, hogy eladó, így már jó néhány hazai szereplõvel összefüggésbe hozták.)
SZOROS KAPCSOLATOK. A Figyelõhöz olyan információk is eljutottak, hogy Fellegi a közterületi fronton nyomulna tovább (a piac e szegmensérõl lásd keretes írásunkat a 16. oldalon), és érdekelné akár az EPA közterületi médiacég is, amely körülbelül a magyar piac felét birtokolja. Az Infocenter vezetésétõl szerzett értesülésünk szerint azonban a cég sokkal inkább az online területen szeretne terjeszkedni. Az elképzelt médiaportfólió része lehetne egy országos kereskedelmi rádió is. Fellegi cége elõbb az erõs Fidesz háttérrel rendelkezõ Liszkay Gáborhoz tartozó HírTV–Magyar Nemzet–Lánchíd Rádió trióból átvette a csak Budapesten és környékén fogható Lánchíd Rádiót, majd annak cégével nyújtott be pályázatot az Országos Rádió és Televízió Testülethez (ORTT). Erre is alapozva állították forrásaink, hogy Fellegi nem verseng a jobboldali médiatérben erõs HírTV–Magyar Nemzet vonallal, sokkal valószínûbb a felszínesebb, vagy mélyebb együttmûködés a két üzleti csoport között. Abban pedig minden forrásunk biztos volt, hogy ilyen mértékû médiapiaci tranzakciókat a jobboldalon csak Orbán Viktor jóváhagyásával lehet végrehajtani. Így valószínûleg annak sincs nagy jelentõsége, hogy Fellegi jó kapcsolatban áll Stumpf Istvánnal, akit korábban hírbe hoztak egy Orbántól független jobboldali erõközpont létrehozásával. Az alakulóban lévõ új médiacentrum a jelek szerint nem szolgál ilyen érdekeket. (Fellegi Tamás nem kívánt nyilatkozni a Figyelõnek.) A Heti Válasz esetében azt viszont több helyrõl is megerõsítették lapunknak, hogy a korábbi tulajdonos (és az OTP hajdani vezérigazgató-helyettese), Lantos Csaba inkább középre húzó lapot látott volna szívesen, és az sem tetszett neki, ahogyan a Heti Válasz régi sporttársát, a vele korábban együtt focizó Bajnai Gordont kezelte.
A most futó kereskedelmi rádiós pályázat két, jobboldalinak tartott jelentkezõje közül már az ugyancsak Fellegihez tartozó cég, az Advenio Mûsorszolgáltató Zrt. van talpon, miután a Márton Dáviddal, a Rádió1 egykori ügyvezetõjével pályázó Zene Rádió Zrt.-t múlt héten kizárta az ORTT. Az Advenio így várhatóan nyertesként jöhet ki a pályázatból. Feltéve, ha beigazolódik az a piaci várakozás, miszerint a pártok delegáltjai „leosztják” maguk között a két frekvenciát. Eszerint a feltételezés szerint az Advenio lehetne az egyik befutó, míg a másik a Radió Cafét is üzemeltetõ Econet érdekeltsége, az FM1. Tímár János, akit az SZDSZ delegált az ORTT-be, múlt heti különvéleményében már „várhatóan gyõztes” cégként említette az Adveniót, és így zárta közleményét: az ORTT „piacindító döntése a jogállam semmibevételét jelentette, és várhatóan utolsó jelentõs piacra lépési döntése is ugyanilyen lesz”. Utalva ezzel a testületnek a két kereskedelmi tévét elindító, sokat kritizált 1997-es határozatára. Tímár tehát valószínûsíti, hogy politikai döntés születik majd.
NEM LEFUTOTT VERSENY. Az FM1 mellett a baloldali indulók között tartják számon a saját frekvenciájára pályázó, az amerikai Emmis tulajdonában lévõ Sláger Rádiót is. Utóbbi egyébként nem annyira pártkapcsolatain, mint inkább az amerikai nagykövetségen keresztül lobbizik, sõt információink szerint volt olyan amerikai szenátor, aki levelet is intézett egy magyar pártvezetõhöz az ügyben. Az ORTT-ben ülõ baloldali tagoknak vagy a Fidesszel, vagy a testület elnökével kell megállapodniuk ahhoz, hogy döntést tudjanak hozni.
A határozathozatal elõtt terjedõ híreszteléseknek persze az is lehet a céljuk, hogy egy-egy valamennyire esélyes befutót elõre pozícionáljanak, s kiszorítsanak a pályáról. Mint az egyik rádiós bennfentes fogalmazott, a döntés az utolsó napokban fog megszületni, és addig folyamatosan nagy lesz a mozgolódás. A verseny tehát még koránt sincs lefutva. Különösen azért, mert Majtényi Lászlónak, az ORTT elnökének már több esetben sikerült keresztülhúzni a pártok számításait. A pártforgatókönyvek szerint a hozzájuk közel álló pályázók magas mûsorszolgáltatási díjaikkal nyernének, az ORTT irodája, Majtényival az élén viszont ezekrõl ki akarja mutatni, hogy nem tarthatóak, és benyújtóik minden bizonnyal a késõbbi csökkentésben bíznak.
Politika az utcán
Nem mentes a politikai befolyástól a közterületi médiapiac sem. Ez a terület különösen fontos a pártok számára, hiszen a kampányok során az egyik legnagyobb hirdetési felületet adják. A legszorosabb kapcsolat a Mahir Cityposter és a Fidesz között áll fenn, az elõbbi tulajdonosi körében Simicska Lajos is jelen van. Egészen 2009 májusáig a Fõvárosi Önkormányzatnak tulajdonrésze volt az Europlakát cégben, ekkor azonban 280 millió forintért megváltak tõle. A piac ismerõi balra sorolják az ESMA közterületi reklámcéget, amelynek óriásplakátjai is vannak, de hozzá tartoznak a villanyoszlopokon lévõ kisméretû táblák is. Nem sorolható be politikailag az osztrák EPA közterületi médiaóriás, amelyet Hidvéghy Melinda, Tolvaly Ferenc volt TV2 elnök felesége vezet. Az EPA akkor tett szert a piac felére, amikor felvásárolta Csányi Sándortól a Multireklámot.
A közéleti lapokban elhelyezett állami hirdetések arányát vizsgálva úgy tûnik, hogy „média-nagykoalíció” nem csupán az ORTT-ben jöhetett létre. Feltûnõ, hogy saját, listaáras hirdetési bevételéhez viszonyítva azonos mértékben jutott állami hirdetésekhez 2006 óta a Magyar Nemzet és a Népszava, mint ahogy hasonló az ez az arány a 168 óra és a Heti Válasz esetében is. Ha mindez nem a véletlen mûve, s létezik tudatos leosztás az állami vállalatok és intézmények hirdetési költségvetésében, a megosztás azért akkor sem testvéries. Összességében a baloldali médiumok 2009-ben eddig 2,5-szer akkora összeghez jutottak, mint a jobboldaliak
Mire jó a baráti média?
Mint a Figyelõnek nyilatkozó egyik baloldali kommunikációs stratéga fogalmazott, a legfontosabb a „saját narratíva elmondása”. Azaz kell, hogy legyen olyan csatorna, ahol a párt vagy ideológiai közösség a saját szempontjából értelmezheti a valóságot.
Szintén jól látható, hogy bármilyen visszaélés, korrupciós eset vagy botrány is akkor kap csak megfelelõ társadalmi (és így választói) figyelmet, ha kellõen erõs médiatámogatás övezi. Ezt is el lehet érni, akár csak azzal is, hogy felhívják a saját oldaluk iránt nyitottabb szerkesztõségek figyelmét az ügyre. Ugyanez igaz a botrányok elhallgatására. Egy-egy kínos ügyet könnyen „agyon is lehet hallgatni”, bár ezek a stratégiák a jelenlegi médiapiaci körülmények között leginkább csak akkor mûködnek, ha egyik nagy pártnak sem áll érdekében a negatív hír terjesztése. A saját táborhoz tartozó médiának elhallgató és felerõsítõ funkcióján kívül erõs mozgósító hatása is lehet választások idején.
A kampányok során a pártoknak alapvetõen két külön célcsoport felé kell kommunikálniuk. Egyrészt saját szavazói közül minél több embert rá kell venniük, hogy véleményét egy szavazólappal is fejezze ki, másrészt a bizonytalanok táborából minél többeket el kell csábítaniuk. Az elõbbi cél elérésére lehet alkalmas a baráti média, hiszen fogyasztói között erõs többségben vannak az adott oldalt választók. A semleges terepen mozgó újságokon és tévéken keresztül viszont nagyobb valószínûséggel lehet elérni a bizonytalan és nem biztos pártválasztó tömegeket. Itt költik el a pártok hirdetési költségvetésük jelentõs részét, hiszen ezeken a felületeken a szerkesztõségi tartalmakon keresztül nehezebb az általuk kívánt üzeneteket közvetíteni.
Látványos jobboldali médianyomulásnak tûnt szeptember végén a Nap-kelte hirtelen kirúgása az MTV-bõl. A köztévé menedzsmentjével és a kuratórium tagjaival folytatott háttérbeszélgetéseinkbõl azonban ennél árnyaltabb kép rajzolódott ki. Úgy tûnik, a vezetés és a kuratórium régóta húzódó konfliktusa és a tévét elnök nélkül irányító menedzsment elkeseredettsége vezetett oda, hogy – minden politikai taktikázást feladva – önjáróvá tették magukat, s szerzõdést bontottak a külsõs gyártókkal, így a Nap-kelte mellett más, baloldalinak tartott médiaszereplõkkel is. A konfliktus kirobbanásának közvetlen kiváltója az volt, hogy a kormány jövõre 7 milliárd forintot kíván megtakarítani a köztévén, a kuratórium pedig nem járult hozzá egy 2,5 milliárdos hitelfelvételhez. Elõször a KDNP, majd a Fidesz is gyorsan kihasználta a helyzetet, Semjén Zsolt már az elsõ napon megjelent az új reggeli mûsorban, de Orbán Viktor sem kérette magát sokáig. Történt mindez annak ellenére, hogy információink szerint több befolyásos jobboldali médiapolitikus is a várakozás mellett foglalt állást. A tévés menedzsment lépéseire válaszul Jánosi György az MSZP részérõl azt javasolta, hogy további 2,5 milliárd forintot vonjanak meg az MTV 2010-es költségvetésébõl. „A kilátásba helyezett drasztikus, hatástanulmánnyal alá nem támasztott, példátlan megszorítás miatt az MTV mûködési modelljét alapjaiban kellene megváltoztatni” – reagált a kormányzati megszorítások hírére a Figyelõnek Medveczky Balázs, az MTV alelnöke. A tévénél ilyen drasztikus lépésként merült fel, hogy jövõre sem lesznek külsõs gyártású mûsorok, vagy, hogy átszervezik a regionális stúdiókat.
KISEBBSÉGI ÉRZÉS. A Nap-kelte ügyétõl függetlenül is, a baloldali politikusok és médiamegmondók körében jó ideje él valamiféle kisebbségi érzés. A Fidesz sikeresen szervezett különbözõ stílusú és hangvételû médiakörnyezetet magának, amit ráadásul olajozottabban tud befolyásolni, ha arra van szüksége. A baloldalról látszó jobboldali „médiabirodalom” három részbõl áll. A radikálisokat megszólító Széles-cégekbõl (Magyar Hírlap, EchoTV), a Liszkay Gáborhoz tartozó Magyar Nemzet–HírTV párosból és a mérsékelten konzervatív Heti Válaszból. Széles Gábor ugyan kiszámíthatatlan mozgású a politika számára, de jelenleg jól lefedi a jobbikos és a szélsõségesebb gondolkodású fideszes szavazók igényeit. A legutóbbi irányváltás nyomán a korábban csak pár ezres példányszámúnak saccolt Magyar Hírlapról mára a Magyar Terjesztésellenõrzési Szövetség (Matesz) is azt mondja, hogy naponta átlagosan 18 ezret adnak el belõle. Ennél sokkal szorosabb és egyértelmûbb a kapcsolat a Fidesz vezetése és a Liszkay vezette médiacsoport között, amit a szerkesztõségi tartalmon kívül az is jól mutat, hogy a Fidesz európai parlamenti választási kampánya során a HírTV rendelte meg a párt hirdetéseit a különbözõ médiumokban. A Heti Válasz önállóbb szellemi mûhely, jóllehet vezetõje annak idején az Orbán-kormány szóvivõje volt.
Máshol is beleszólnak
EGYESÜLT ÁLLAMOK. Nem nélkülözik az ideológiai elfogultságot az Egyesült Államok országos tévéhálózatai sem. Híresen és kendõzetlenül jobboldali például a Rupert Murdoch News Corporation birodalmához tartozó Fox News. Eközben az MSNBC nem annyira szélsõségesen, de jól láthatóan a Demokrata Pártot támogatja. Nem csoda, hogy éppen ennek a tévének a tulajdonosa, az NBC kapott lehetõséget arra, hogy stábja végigforgasson egy egész napot a Fehér Ház mindennapjairól, és elkísérje Obama elnököt egy washingtoni hamburgerezõben elköltött ebédjére.
NÉMETORSZÁG. Itt nem jellemzõ az amerikaihoz hasonló pártos média, de a – kétségtelenül magas színvonalon mûködõ – közszolgálati tévékben (ARD, ZDF) egyértelmûen leosztott politikai kinevezettek ülnek. A kettes számú országos közszolgálati tévé, a ZDF hírmûsorainak fõszerkesztõje, Nikolaus Brender például jobboldali jelöltként nyerte el a pozícióját még 2000-ben. Legkésõbb novemberben esedékes szerzõdéshosszabbítását viszont elõreláthatólag sikeresen akadályozzák meg a tévé felügyelõbizottságának ugyancsak jobboldali tagjai. Német sajtóértelmezések szerint ugyanis Brendner kiszámíthatatlanná vált a jobboldali pártok számára.
A baloldal legközvetlenebbül a közel kilencven ezres példányszámú Népszabadságra, a 19 ezres Népszavára, a Szabad Földre és a Vasárnapi Hírekre, illetve az ATV-re, a Klubrádióra és esetleg a Stop.hu internetes portálra számíthat. Ezek pedig nem állnak különösen erõs lábakon, és kérdéses, hogy ellenzéki környezetben mennyire maradnak „párthûek”, illetve fenn tudják-e tartani magukat. A Népszava mögött egy svájci cég áll, amelynek tulajdonosa az az Alexander Schmuki, akinek további 43 svájci cég fûzõdik a nevéhez, ezek közül 19 élõ. A médiapiac ismerõi pedig Kapolyi László energiaipari vállalkozót és MSZP-s képviselõt sejtik a háttérben tulajdonosként. Az ATV-ben is találunk külföldi, liechtensteini céget (X & A Marketing and Holding), de itt a többség a Hit Gyülekezete Új Spirit nevû cégéhez tartozik. Azért is aggódnak a baloldalon, mert az ATV csupán egyszerû társbérlet, ráadásul úgy, hogy a Hit Gyülekezete van többségben a cégen belül.
Más eset a Klubrádió. Ez Arató Andráshoz, a Dunaholding tulajdonosához tartozik, és mint ahogy a teljes rádiós piac (azon belül is a helyi rádiók különösen), anyagi gondokkal küzd. A tulajdonos a Figyelõnek nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy „a kormányváltás után várhatóan még nagyobb lesz az érdeklõdés a rádió iránt, és normális körülmények között ennek az üzleti eredményeken is meg kell látszódnia”.
Nem fényesek a Népszava üzleti eredményei sem, és kérdéses, mi fogja megteremteni a költséges napilapkészítés finanszírozási hátterét a választások után. Hogy mennyit lehet bukni egy napilapon, jól mutatja a Magyar Hírlap esete, amely tavaly 724 milliós veszteséget produkált.
Gyengülhet a baloldali körök befolyása a Népszabadságon belül is. Ez talán az egyetlen komoly médiatermék Magyarországon, amelyben hivatalosan is tulajdonos egy párt. Az MSZP-hez kötõdõ Szabad Sajtó Alapítvány 26,5 százalékot birtokol, a többségi részvényes Ringier, valamint a szerkesztõség mellett. Az utóbbi pedig maga választhatja meg a fõszerkesztõt, amíg nem követi három veszteséges év egymást. Mivel a Népszabadság 2008-ban már veszteséges volt és a gazdasági válság általános és nagyméretû médiapiaci hatása következtében elõreláthatólag 2009-ben is az lesz, már csak a 2010-es éven múlik, mi lesz e szerkesztõségi kiváltsággal.
Politikai szálakkal
Inkább viszik, mint hozzák a pénzt azok a politikai kötõdésûként számon tartott médiavállalkozások, amelyek közül a jelentõsebbeket igyekeztünk csokorba gyûjteni. Köztük több is akad, amelynek külföldi, ismeretlen hátterû a birtokosa. Összeállításunkban az egyes médiumoknál a tulajdonost (T), az átlagos fogyasztói elérést (E), illetve a tavalyi – vagy ha az nem elérhetõ, akkor a 2007-es – mérleg szerinti eredményt (M) közöljük. Az elérések az idei I. féléves átlagos olvasottságot, illetve a 2009. szeptemberi átlagos napi hallgatottságot/nézettséget tükrözik.
Jobboldali kötõdésû médiumok
DEMOKRATA T: Artamondo Kft. (Bencsik András) E: Nincs adat M: 7,5 millió (2007.)
ECHO TV T: SGH Vagyonkezelõ Holding (Széles Gábor és családja) E: Piaci becslések szerint kevesebb mint 50 ezer felnõtt nézõ/nap (fõmûsoridõben) M: -622,2 millió forint (2007.)
HELYI TÉMA T: Vitézy Tamás, Publication Holdings Limited E: 537 ezer olvasó/nap M: -414,2 millió forint (2007.)
HETI VÁLASZ T: Infocenter.hu Zrt. (Fellegi Tamás ) E: 69 ezer olvasó M: 30,1 millió forint (2007.)
HÍRT TV T: Töröcsik István, Pro-Aurum Zrt. E: Nincs adat M: 444,4 millió forint (2007.)
LÁNCHÍD RÁDIÓ T: Infocenter.hu Zrt. (Fellegi Tamás ) E: 45 ezer hallgató/nap M: Nincs adat
MAGYAR HÍRLAP T: SGH Vagyonkezelõ Holding (Széles Gábor és családja) E: Nincs adat M: -724,0 millió forint (2007.)
MAGYAR NEMZET T: Liszkay Gábor, Pro-Aurum Zrt.E: 189 ezer olvasó M: 223,0 millió forint (2007.)
Baloldali kötõdésû médiumok
168 ÓRA T: Bölcs István és családja (Teleinvest Kft.), Szilvásy Rudolf, Mester Ákos (M-P Médialine Kft.) E: 155,0 ezer olvasó/hét M: 46,2 millió forint (2008.)
ATV T: Hit Gyülekezete (Új Spirit Kft), X & A Marketing and Holding Limited E: Piaci becslések szerint mintegy 100 ezer felnõtt nézõ (fõmûsor-idõben) M: -7,8 millió forint (2007.)
KLUBRÁDIÓ T: Arató András (Pája Kft.), Dogana Limited E: 105 ezer hallgató/nap M: 22,8 millió forint (2007.)
NÉPSZABADSÁG T: Ringier Kiadó, Szabad Sajtó Alapítvány, szerkesztõségi tulajdon E: 303,0 ezer olvasó/nap M: Nincs adat
NÉPSZAVA T: TGD Intermedia SA (Svájc), szerkesztõségi tulajdon E: 66,0 ezer olvasó/nap M: 0,2 millió forint (2007.)
STOP.HU T: Békés Project (Horváth Éva, Simon Dénes Ferenc és Furcsa Árpád) E: Nincs adat M: -7,8 millió forint (2007.)
SZABAD FÖLD T: Geoholding E: 298 ezer/hét M: 238,8 millió forint (2008.)
VASÁRNAPI HÍREK T: Békés Project (Horváth Éva, Simon Dénes Ferenc és Furcsa Árpád), Slumdog Ltd., szerkesztõségi tagok E: Nincs adat M: 16,5 millió forint (2008.) orbán viktor egy loki-siker után. Kormányváltásra készülõ médiumok?
