Mítosztalanítás / 48. Veronika kendõje-és az eretnek templomosok


/folyt.


l204 áprilisában a Konstantinápolyban táborozó keresztesek kifosztották a gazdag várost és mindent leromboltak, minden értéket elraboltak.

A lepel eltûnt és csak l5o évvel késõbb került elõ Franciaországban, a de Charmy család tagjainak birtokában, akik elõször mutatták be azt a Nyugatnak is.

Rómában,Genovában és Párizsban különbözõ mandylionokat állítottak ki akkoriban, bár egyikrõl sem állították, hogy eredeti, hisz mindegyik festõk által készített másolat volt.

Az úgynevezett "Veronika kendõje" is ilyen.

Elnevezése visszavezethetõ a "Vera-Icon"= "igazi kép" kifejezésre, mely jelzõt a mandylionra használták.

A XIII. század vége felé az a szóbeszéd kapott lábra, hogy a templomos lovagrend hatalmas és befolyásos tagjai, akik a negyedik kereszteshadjáratot támogatták, egy titokzatos "bálványt" imádnak mestereik titkos gyûlésein.

Az efféle képimádás a legnagyobb istenkáromlásnak számított és l3o7-ben a franciaországi Szép Fülöp ezt a hírt használta fel ürügyül, hogy eretnekség vádjával kiírtsa a templomos lovagokat.

Kortárs beszámolók és az inkvizíció bíróságainak jegyzõkönyvei szerint a templomosok "bálványa" egy "táblára" erõsített kép volt, melyen egy "nagyon halvány és színtelen", életnagyságú férfifej-ábrázolás volt látható "olyan kettéosztott szakállal, mint a templomos lovagoké", s amelyben a lovagok "Isten leplezetlen arcát" látták.

A templomosok néhány létesítményében fennmaradtak másolatok a képrõl.

Ezek egyikét l95l-ben találták meg a somerseti Templecombe-ban egy birtokon, mely egykor a templomosoké volt.

A kép a mandylion másolata és a legapróbb részletekig megegyezik vele.


/szerk.Béres E./