Mítosztalanítás/ 43. -Te mondtad.


/folyt.

A Szánhedrin /a nagytanács/ volt a zsidók vallási törvényének legfõbb bírósága és a római uralom ideje elõtt politikai hatalma is volt.

Ez a legfõbb tanács fõpapokból, vénekbõl és írástudókból állt,- összesen 7l férfiból.

A vizsgálóbíró a vezetõ fõpap volt, - ezesetben Kajafás - egyben a tanács elnöke.

A nagytanács "vénei" között ott volt arimatiai József, a gazdag és befolyásos földbirtokos,-aki Jézus megölése ellen szavazott /Lukács szerint/.

Kajafás Jézus válaszát megerõsítésnek értelmezte:

"Az élõ Istenre kényszerítelek,mondd meg nekünk, ha te vagy a Krisztus, az Isten Fia!"/Mt 26.63./

A válasz:

- "Te mondtad."-

..............

Aki isteni dicsõséget követelt magának, istenkáromló volt a zsidó törvények szerint és halálbüntetés várt rá.

A kivégzésnek a zsidó törvények szerint megkövezéssel majd akasztással kellett történnie.

A szanhedrin azonban kapott Rómából egy parancsot, hogy a római elöljáró jóváhagyása nélkül senkit nem ítélhetnek halálra, - valamint nem szabad gyülekezniük a templom területén kívûl.

A tárgyalás nappal folyt és nem az összes szanhedrin-tag részvételével.

Az ítélet után Jézust megkötözték, elvitték és átadták Pilátus helytartónak. /Mt. 27.l-2./

Õ nem találta bûnösnek,megpróbálta elérni,hogy szabadon engedjék,-végül látványosan mosta kezét az üggyel kapcsolatban /Mt. 27.24./

Pilátus kísérlete,hogy átadja a kényes ügyet az éppen jelenlévõ Herodes Antipasnak,- kudarcot vallott.

Mivel Jézus semmire sem válaszolt, visszaküldték a helytartóhoz,-õ pedig megadta magát az emberek akaratának - akiket közben Kajafás feltüzelt - és átadta nekik a nazarénust,hogy kivégezzék.

...

Világosan láthatjuk,hogy miért ítélték el Jézust nemcsak az ortodox zsidók, hanem politikai tárgyaláson is, ha figyelembe vesszük, hogy a nazarénus az esszénus mozgalom "Új Szerzõdés"-éhez tartozott, mint a "szertartások felügyelõje".

...

Azok a problémák, amelyek a halálból való feltámadásról alkotott népszerû elképzelésekbõl fakadnak, nehezebben oldhatók meg.

"Pilátus csodálkozott azon,hogy már meghalt.."/Márk l5.44/

Mert Jézus lábait nem törték el, ahogy keresztre feszített társaiét,hogy megrövidítsék szenvedéseiket./ami öt napig is eltarthatott/

Senki nem látta a feltámadást - vagy legalábbis nem tudunk senkirõl, aki azt állította volna, hogy látta.

Az errõl szóló minden kijelentés a hit terméke.

A feltámadásról csak visszatekintve kezdtek beszélni és csupán interpretációja volt annak, ami történt.

A kérdést így hagyhatnánk nyitva: valaki vagy hisz Jézus feltámadásában vagy nem hisz.

..

Arimatiai József- a nagytanács befolyásos tagja /akirõl Lukács megjegyzi, hogy nem értett egyet nagytanáccsal és a többi zsidó tetteivel/ - elment Pilátushoz és kikérte Jézus testét.

Gyolcsba göngyölte és elhelyezte egy sziklába vágott sírboltba/a sajátjába/ és egy követ görgetett elé. Ezt látta a magdalai Mária és Mária, József anyja /Mk l5,42-47/.

Máté és Lukács említi a Jézus testének szánt vászonleplet.

A híres turini lepel - amelyet Torinóban megõriztek - 4,36 méter hosszú és l,lo méter széles és meglepõ pontossággal mutatja egy férfitest képét.

A lepel egyik fele háturól és -mivel a leplet a feje fölött ráhajtották kb. a közepénél- a másik fele elõlrõl mutatja meg egy éppen keresztrefeszített férfi testének képét.

Könnyen felismerhetõ a képen a férfi feje, arca, mellkasa, karja, kezei,lábszárai és lábfejei.

A kép legnagyobb része szépia színû, bár néhány helyen szürke.

Tisztán kivehetõk vérnyomok is.

Ha elõször látjuk a teljes leplet, szemünk önkéntelenül is a két sötét, függõleges vonalat veszi észre, melyek két hatalmas rombusz-alakú foltig húzódnak.

Ezek égési nyomok,melyeket világosabb színû öltésekkel javítottak.

Különös formájuk onnan származik,hogy a leplet 48 rétegbe hajtva egy ezüst ereklyetartóban õrizték, amikor majdnem odaveszett a franciaországi Chambery kápolnájában l532-ben keletkezett tûzben.

Amikor az ezüst doboz egyik oldala olvadni kezdett a tûz hõjétõl, a hõ és az olvadt ezüst égette az összehajtogatott anyagba a geometriai formákat.

.........

Az elsõ fenntartásunk az lehetene, hogy textília aligha maradhat fenn majdnem két évezredet át ilyen kevés károsodással.

Számos olyan vászondarabot ismerünk azonban, melyek jóval idõsebbek és jobb állapotban maradtak meg, mint a turini lepel.

Nagyon jól megõrzött minták találhatók a kairói Egyiptomi Múzeumban, a torinói Egyiptomi múzeumban, valamint a londoni, párizsi, berlini múzeumok egyiptológiai részlegeiben, -van közöttük 35oo, sõt 5ooo éves darab is.

A Közel-Kelet száraz éghajlata igen alkalmas textíliák és kéziratok megõrzésére.

A növények alapanyaga fõként a szilárd molekulájú cellulóz.

/szerk.Béres E.