Mítosztalanítás/ 42. Miért hordott Péter kardot?


/folyt.

Pilátus 5oo légióval vonult a városba Cezareából, mert tartott a felkeléstõl.

Barabás a börtönben volt "azokkal a lázadókkal együtt, akik a lázadás idején gyilkosságot követtek el"/Mk.5.7./

A fõpapok és írástudók "keresték a módját, hogyan fogják el és öljék meg Jézust csellel, mert ezt mondták:

"Ne az ünnepen, hogy zavargás ne legyen a nép körében" /Márk l4.l-2./

A farizeusok nyilvános vitákban folytonosan provokálták õt.

Megkérdezték tõle, hogy szabad-e adót fizetni a Római Birodalomnak.

Ha tagadólag válaszolt volna, felségárulás a büntetése,-de õ

"Tisztában volt képmutatásukkal és így szólt:

"Miért akartok tõrbe csalni? Hozzatok ide egy dénárt, hadd lássam! Mikor odavitték,megkérdezte tõlük:

"Kinek a képe ez és kinek a felirata?

"-A császáré - felelték.

"Adjátok hát meg a császárnak, ami a császáré

és az Istennek, ami az Istené.

Azok igen elcsodálkoztak rajta."

/Márk ll. l3.-l7./

---

A húsvét pontos idejének meghatározása máig is nagy problémát jelent.

Sem a hónap, sem az év nem található meg a szinoptikusoknál /Mt, Mk, Lk./,-abban megegyeznek,hogy pénteki napon feszítették keresztre.

A bárány-lakoma az evangélikusok szerint csütörtökön estére esett.

Meglehetõsen nehéz elképzelni,hogy a peszáh ünnep elsõ napján hallgtták ki a 7l tagu zsidó Szánhedrin elõtt,-egyszerûen lehetetlen ett volna a zsidó törvények ilyen mgsértése -saját védelmezõi által.

János gnosztikus szövegében az utolsó vacsora nem jelenti a zsidó húsvét ünnepi lakomáját és Jézust niszán tizennegyedikén feszítették keresztre.

Miután a kovásztalan kenyeret /még ma is/ csak közvetlenül az elõzõ napon, az u.n. "elõkészület napján" lehet beszerezni,-így logikus az a feltételezeés,hogy Jézus nem érezte kötelességének a zsidó tövényekben elõírt szokások betartását.


Maga az utolsó vacsora helyének kiválasztása esszénus befolyást jelez.

"Amikor beértek abba a városba, szembejön veletek egy ember, aki gy korsó vizet visz, kövessétek õt abba a házba, amelybe bemegy /Lukács 22.lo/.

Ott nem követték szigorúan a szokásokat,hanem az esszénus szertartásoknak megfelelõen.A résztvevõk nem ettek megszentelt bárányt, kenyeret ettek,mint a szigorúan vegetáriánus esszénusok.

Epiphaniosz, Haer.3o.2o 4ben: "Az ebioniták apokrif evangéliuma szerint Jézus, tanítványai kérdésére, hogy hol készítség el a húsvéti lakomát, ezt a választ adta:

"Nem kívánok húst enni veletek ezen a húsvéton!"


Az esszénusoknak saján naptáruk volt ,- erre alapozták ünnepeiket,-ellentétben a hivatalos zsidó naptárral.

Újév napja mindig szerdára esett,tavasszal.

/"Az esszénusok tanítása Qumránban, 5.bek./

Eszerint az eszénus húsvét két nappal a zsidó húsvét elõtt volt.


A passió minden eseménye három nap alatt zajlott le és logikusan levezethetõ.

Kedden:utolsó vacsora,elfogatás a Getsemane kertben,elõzetes vallatás Annás fõpapnál, Péter tagadása,szerda: kihallgatás a Szanhedrin elõtt a vallási törvények alapján,Kajafás,-éjszaka börtönében kínozzák.Csütörtök: a Szánhedrin kimondja az ítéletet, Jézust Pilátus elé viszik kihallgatásra, majd Herodes Antipasz elé,éjszaka a római helyõrség börtönében õrzik. Pénteken politiki tárgyalás Pilátus jelenlétében,korbácsolás, tövissel koronázás,ítélet,kersztre feszítés körülbelül a hatodik órában/déli tizenkettõkor/.


---

Valami igen furcsa dolog történt:

Jézus elfogásakor a lakoma után Simon Péter lecsapta a fõpap egy szolgájának -Málkusnak- a fülét.

"Tedd vissza hüvelyébe kardodat! Vagy ne igyam ki azt a poharat, amelyet az Atya adott nekem?"-mondja neki Jézus./lJn. l8.lo-ll/



Miért hordott Péter kardot?


/szerk.Béres E.