Ujgurok-szabadság és ásványi kincsek/kínai hódítás Afrikában
- Részletek
- Béres Erika
- Találatok: 784
Ujgurok-szabadság és ásványi kincsek/kínai hódítás Afrikában
Bár júliusban tízezer ember tûnt el egyetlen éjszaka alatt az Urumcsiban kitört zavargásokban a kínai ujgurok számûzetésben élõ vezetõje szerint, - a Human Rights Watsch mai jelentése csak 43 emberrõl számol be/bár azt is írja, hogy "ez csak a jéghegy csúcsa"/. A 62 éves Kadeer Tokióban tartott sajtótájékoztatóján azzal vádolta meg a kínai kormányt, hogy az megpróbálja elpusztítani az ujgurokat. Az ujgurok 1955 óta harcolnak az egykori Kelet-Turkesztán elszakadásáért. A vidék stratégiai jelentõségû: földje szénben, aranyban és uránban gazdag, valamint jelentõs kõolaj- és földgázkészleteket is rejt. Emlékeztetõ a "zavargások" kitörésérõl: Kuangtun egy játékgyárában kínaiak megvádolták az ujgurokat két kínai nõ megerõszakolásával. A hatóságok kiderítették,hogy a hamis hírt kínaiak terjesztették el. A békésen tiltakozókra rátámadt a kínai rendõrség és katonaság,- a zavargások ezután törtek ki. Meghalt l56 ember és 8oo-an megsebesültek. A "hivatalos" Kína ezzel szemben a Kína ellenségének tekintett Ujgur Világkongresszust, személyesen pedig annak vezetõjét, Rebíja Kadírt vádolja a zavargások szításával.Kadír asszonyt már több évre börtönbe zárták. Az energiahordozókban gazdag tartomány köti össze Kínát a Közép-ázsiai olaj - és földgázlelõhelyekkel. http://www.hirextra.hu/2009/10/21/sarosak-a-kinai-hatosagok/ A Magyarok Világszövetsége augusztusban közleményben vette védelmébe a Kínában élõ ujgurokat, akiket a magyarság rokonainak nevez. Egyben felszólította a kínai hatóságokat az ujgurok emberi és nemzeti jogainak tiszteletben tartására, a magyar kormányt pedig arra, hogy szintén vegye védelmébe az ujgurokat és fogadja be a Guantanamo-i fogolytáborból szabaduló ujgurokat. "A Dzungáriában élõ ujgurok népdalai és népi táncai olyan nagyfokú hasonlóságot mutatnak a magyarral, ami fölülírja a Hungáriában hivatalos történelem-szemléletet, egyértelmûen bizonyítva azt a rokonságot, amely az ötezer éves folyamatos kultúrával rendelkezõ ujgur testvérnép körében közismert."-írta a Magyarok Világszövetsége sajtószolgálata." A kínai kapcsolatot stratégiai fontosságúnak minõsítõ álláspontjáról a Magyarok Világszövetsége az elmúlt évtizedben írásban és szóban rendszeresen tájékoztatta a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségét. 1989-ben, június 4-én, Trianon napján bekövetkezett Tien an Men téri diáktüntetés vezetõje egy ujgur diák, Dewlet Örkes volt. A fiatal életek sokaságát kioltó lánctalpakkal dacolva kínai diákok százezrei skandálták a legnagyobb magyar forradalmár költõ, Petõfi Sándor versét: Szabadság szerelem, e kettõ kell nekem... ………… A nyáron állami terorizmussal vádolták meg Kínát ujgur vezetõk a kirgiz fõvárosban. Biskek egyik külvárosában 5oo ujgur gyült össze, képeket ragasztottak a falakra, amelyeken a a júliusi hszincsiangi zavargások során összevert, a földön eszméletlenül vagy holtan fekvõ ujgurok voltak láthatók. http://hvg.hu/vilag/20090810_kirgiz_kina_ujgur.aspx …………………. Az „új Kína” hírügynökség egy jelentést adott ki, amelyben Rebija Kadír két Kínában élõ gyereke anyjuknak címzett levelükben az szerepel, hogy „A te hibádból számos, különféle etnikai csoportokhoz tartozó ártatlan ember vesztette életét az Urumcsiban kitört zavargásokban”.A levelet több más rokon is aláírta a hírügynökség szerint. A 2oo5 óta az USA-ban számüzetésben élõ vezetõt arra kérik a kínai hírügynökség által közzétett levél szerint,hogy „tevékenységével ne tegye tönkre az ujgurok kiegyensúlyozott és boldog életét Hszingcsiangban.” http://hvg.hu/vilag/20090803_ujgur_ellenzeki_zavargasokat_szitott.aspx
Kazahsztánban –ahol mintegy 3oo ezres ujgur közösség él- ötezer ujgur tüntetett júliusban a Hszincsiangi hatósági erõszak miatt. Almatiban ez volt a legnagyobb ilyen tiltakozó megmozdulás a közép-ázsiai szovjet utódállamokban a zavargások óta. A közép-ázsiai ujgur diaszpórát jórészt azoknak a leszármazottai alkotják, akik Kelet-Turkesztán kínai meghódításakor, az 1870-es években menekültek el a ma Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területnek (Xinjiang Uygur Zichiqu) nevezett vidékrõl. A megmozdulás egyik szervezõje történelmi jelentõségû ténynek nevezte, hogy egyáltalán engedélyt kaptak a tüntetésre, mert az is megtörténhetett volna, hogy a kazah hatóságok Peking rosszallásától tartva szétverik a tüntetést. Kína befolyása egyre nagyobb a természeti kincsekben gazdag szomszédos közép-ázsiai országban, ahová dollármilliárdokat fektetett már be. http://hvg.hu/vilag/20090719_ujgur_tuntetes_almatiban.aspx ……………………………….. Az elmúlt évtizedben 75o ezer kínai települt be Afrikába. A pekingi hivatalnokok megállapították, hogy Kínának 3oo millió embert kell Afrikába küldeni ahhoz, hogy megoldhassa túlnépesedési- és ebbõl adódó minden nemû gondjait, /gáz, üzemanyag, étel, légszennyezés,stb./ Kína azon dolgozik, hogy az egész kontinenst saját kolóniájává tegye. Teszi mindezt a 18. és 19.-ik században a nyugati hatalmak által már bemutatott módon, de annál sokkal brutálisabb és dramatikusabb módon. Kína vezetõi hisznek benne, hogy Afrika amolyan szatellit államként megoldást jelenthet a mérhetetlen népességi növekedés és a természeti erõforrások okozta problémáira. Óriás gátak épültek kínai mintára, így védve a termõföldet. A földeken kínai bányák épülnek, ahol olcsó „rabszolga-munkások” bányásznak kevesebb, mint napi egy fontért réz és ásványanyag reményében. Afrika fa termésének 70%-át jelenleg Kína vásárolja fel, és ez a szám nem fog csökkeni az elkövetkezõ 50 évben. Angolának már saját Chinatown-ja van, csakúgy, mint az olyan nagyobb városoknak, mint Dar es Salaam, vagy Nairobi. Exkluzív, kapuval védett bevásárló negyedek nyílnak ahol csak kínai ételt szolgának fel, és a feketéknek tilos a belépés. Az afrikai ruhatermékek legtöbbje már importra kerül, és belül ott világít a világ logo legendája: „Made in China”. http://www.free-tibet.hu/2008/07/25/hogyan-foglalja-el-kina-afrikat/
Majd rátámadtak az ujgurokra kettõt megöltek, többet megsebesítettek.
Az ujgurok követelték az ügy kivizsgálását.
Az ujgurok a kínaiak szerint "terroristák".
A kirgiz nem avatkozott be az ujgurok demonstrációjába, de a tüntetés után õrizetbe vették Akbarovot és helyettesét, Zsamaldin Naszirovot.
A kényes üzletek megköttettek, amelyekkel Kína aranyat, platinát, ásványokat, valamint olajat vásárol labilis demokráciában elõ országok ideiglenes vezetõitõl.
Új követségek épülnek szerte Afrikában, és a repülõjáratok is egyre sûrûsödnek a sötét földrészre. A kínai elit látható mindenhol, saját bevásárló központjaikban vásárolnak, BMW-én, Mercedes limuzinokon közlekednek, és drága magánintézetekbe járatják gyermekeiket.
Az utakon kínai gyártmányú buszok szállítják a kínaiakat a piacokra, ahol szinte már csak az olcsó kínai termék kapható. Több ezer kilométer kínai építésû vasút szeli keresztül-kasul a kontinenst. Ezeken szállítják azt a millió tonnányi illegálisan beszerzett rezet, gyémántot és aranyat, amit „sötét” kezek bányásztak ki, és amelyek kínai zsebeket fognak vastaggá tenni.
A partmenti kikötõk tömve vannak kínai teherszállító hajókkal, amelyek szállítják is „vissza” a termékeket az anyaországba, miután kitették olcsó kínai játék szállítmányukat az afrikai partokon. Konfuciánus Intézetek nyílnak szerte Afrikában, például Burundiban és Ruandában, ahol kantonira és mandarinra tanítják a helyieket, hogy sikeresen tudjanak majd üzletelni jövõbéli partnereikkel.
Nigéria, Egyenlítõi Guinea, Zambia, Csád, Szudán, Zambia, Zimbabwe, Uganda, Mozambik
már mind kínai felettesek kisebb-nagyobb befolyása alatt áll, ami a párt illetékesei szerint elkerülhetetlen, ha a szuperhatalom túl akarja élni saját magát.
„A kínaiak mindenhol ott vannak” mondja Trevor Ncube, aki befolyásos üzletember Afrikában. „Ha a britek voltak az uraink tegnap, akkor mára a kínaiak vették át a helyüket”.
Kicsit olyan ez, mint amikor egy faj kinéz magának egy másik bolygót terjeszkedése érdekében. Kína hivatalosan meghirdette az „Egy Kína Afrikában” programját, aminek eredményeképpen megoldást várnak a rohamosan fogyó nyersanyakészleteik pótlására, és annak felhasználóinak kitelepítésére, mivel Kína népessége az elmúlt ötven évben 500 millióról 1.3 milliárdra emelkedett!
Kína éhes, ételre, nyersanyagra, és energiára. Annak ellenére, hogy még csak minden ötödik ember kínai a földön az üzemanyag fogyasztásuk az elmúlt években a 35-szeresére emelkedett. Ennek az olajnak a nagy részét Afrika teremti elõ. Az acél, alumínium és réz import is kútba esett Kínában, mivel a világtermelés 80%-át az a Peking kéri magának, amelyik így is 15 millió lakost tart el.
