Mítosztalanítás/ 32. Megvetik a pénzt


/folyt.


Az idõsebb Plinius "Historia Naturalis" c. mûvében szól egy kolostorról, amelyet valahol Engedditõl északra látott, a Holt-tenger nyugati partján és esszénus kolostornak nevezi.

Lakóit a következõképpen mutatja be:

"...magányos nép, tagjai a világon mindenki mástól különböznek, lemondtak az emberi szeretetrõl, asszonyok nélkül, teljes szegénységben élnek a pálmák alatt" /V.17./

Nem egészen egy kilométernyire attól a barlangtól, ahol az elsõ tekercset megtalálták, találhatók azok a maradványok, amelyeket õsidõk óta "Kirbet-Qumrán" /a qumráni romok/ néven emlegetnek és azt tartják róluk, hogy egy ókori római erõd maradványai.

1951-ben Lancaster Harding, a Jordán Régészeti Hivatal munkatársa és Roland de Vaux atya, a dominikánus rend jeruzsálemi teológiai intézetének igazgatója kezdte meg az ásatásokat a romterületen.

Így találták meg magát a qumráni kolostort, ahol minden valószínûség szerint a tekercseket írták.

A következõ öt év munkája során a kutatók egy hatalmas települést találtak, melyet megerõsített fal védett, egy négyszög alakú központi és számos más épületbõl állt, hatalmas étkezõterme, rituális fürdõi, tizenhárom kútja volt és a vízellátó vezetékek bonyolult rendszere hálózta be.

Feltártak egy temetõt több, mint ezer sírral, ahová csak férfiakat temettek el.

Ezenfelül megtalálták az írószobát is, faasztalokkal és tintatartó edényekkel, és szinte bizonyos, hogy itt készült a kéziratok legnagyobb része.

Ma már tudjuk, hogy az idõszámítás elõtti nyolcadik század óta laktak a kolostorban, a babiloni fogság idején kiürítették és csak a második századtól kezdve népesült be ismét /Kr. e. 175./


Josephus így ábrázolja a szerzetesek életmódját:

"Megvetik a pénzt és csodálnivaló vagyonközösségben élnek:

egyiküknek sincs többje, mint a másiknak.

Van egy szabályuk, mely arra kötelezi a szektához csatlakozni kívánót, hogy adja át minden tulajdonát a közösség egészének és éppen ezért nem találunk sem nyomorult szegénységet, sem fényûzõ gazdagságot köztük, hanem a közös vagyon fölött mindenki egyformán rendelkezik, azaz a rend minden egyes tagja, testvérek módján.

Az olajat tisztátalannak tartják és ha valamelyiküket akarata ellenére olajjal felkenik, tisztára törli testét, mivel a bõr természetességét éppolyan fontosnak tartják, mint hogy tiszta fehér ruhát viseljenek."

/Josephus Flavius "A zsidó háború"II. 8.3./.

/szerk.Béres E./