Mítosztalanítás/ 28. A nyugtalanság idõszaka és a gyógyítás


/folyt.


J.M.Robertson véleménye szerint Sámson nazarita volt /Bírák 13.5-7/, aki soha nem vágatta le a haját és nem ivott bort - aszkétára jellemzõ életforma.

A nem aszkéták pedig "nazarénus"-nak nevezték magukat,-megkülönböztetésül.


Jézust egyik táborhoz sem lehet végérvényesen besorolni, hiszen Õ egyértelmûen elutasította, hogy bármilyen emberi törvénynek alávesse magát.



Szellemi és vallási egységre, /lásd "elveszett bárányok"/ erkölcsi támogatásra szükség volt egy a római megszállókkal, a szadduceusokkal, farizeusokkal és az ortodox zsidókkal folytatott harcban.


Jézus volt az az isteni személy, akire sokak vágytak a nyugtalanság idõszakában.


A két tanítvány, akiket János küldött hozzá, így üdvözölte Õt:


"Te vagy-e az Eljövendõ vagy mást várjunk?" /Mt.11.3./


Keresztelõ János /Jochanan/ aszkéta nazarénus volt és próféta, akit Galileában "Megváltó" jelzõvel tiszteltek.

Josephus Flavius így jellemezte Keresztelõ Jánost:


"Tiszteletreméltó férfiú, aki lelkesedést keltett a zsidók között az erény, a társadalmi igazságosság, az Istenben való jámborság és a keresztelkedés gyakorlata iránt. Azt hirdette, hogy Isten meg fogja mutatni kegyelmét, mert a keresztség testi gyógyításra és nem a bûnökért való vezeklésre szolgál - a vezeklés elõbb kell megtörténjék, egy igaz élet során.

Szavai hatására tömegek gyûltek János köré..."

/Flavius: "A zsidók története" XVIII.5.2./


/szerk.Béres E.