Mítosztalanítás / 21. Szerzetesség helyett egyetemesség


/folyt.


Különösen a szkíta uralkodók, a kushi dinasztia megalapítói bizonyultak áttérésük után a buddhizmus lelkes támogatóinak. A dinasztia leghíresebb tagja Kanishka is buddhista lett és buzgalma Asokáéval vetekedett. Az õ uralkodása alatt is volt szerzetes-konferencia, - ezen feltehetõen a Sarvastivadin-ágazat vett részt, akik fõképp Északnyugat-Indiában éltek.


A bódhiszattva eszményképe szerint földi létét teljes mértékben üdvözítõi küldetése határozta meg, neki kell a lelkeket a helyes útra terelnie, hogy megváltást adjon nekik a földi szenvedésektõl.


Az i.e. 3. században a buddhizmus átalakult a zárt szerzetesi vallásból egy egyetemes,- a néphez szóló vallássá.

Jézus nem tulajdonított jelentõséget a zsidó kultúra megszentelt fogalmainak.

Ez fõként a halálra és a családra áll.

Lukács evangélista szerint Jézus többre tartja a szabadságot és a szeretetet a megtámadhatatlan temetkezési rítusoknál és szokásoknál:

"Egy másikhoz pedig így szólt: "Kövess engem!" De az ezt kérte:

"Uram, engedd meg, hogy elõbb elmenjek és eltemessem apámat".

Jézus így válaszolt neki:

"Hadd temessék el a halottak halottaikat, te pedig menj el és hirdesd az Isten országát!"

/Lukács, 9.59-60./

"Egy másik is ezt mondta:

"Követlek Uram, de elõbb engedd meg, hogy búcsút vegyek házam népétõl"

"Jézus pedig így felelt:

"Aki az eke szarvára teszi a kezét és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára" /Lukács, 9.61-62./

Amikor csak Jézus tanításai és viselkedése a család intézményével kerülnek kapcsolatba, mindig megsértik a zsidó érzéseket, amint azt Montefiore megállapította.

"Íme anyád és testvéreid odakint állnak és beszélni akarnak veled.

Õ azonban így felelt annak, aki szólt neki:

"Ki az én anyám és kik az én testvéreim?"

"Erre kinyújtotta kezét tanítványai felé és így szólt:

"Ime az én anyám és az én testvéreim!

Mert aki teljesíti az én mennyei Atyám akaratát ,az az én testvérem és az én anyám."/Máté 12.46-49./


/szerk.Béres E.