Mítosztalanítás / 18. Kánon és éden


Elgondolkodtató, hogy az egész indiai szubkontinens nevét köszönheti az Indusnak - Sindh.

Az ókorban Indiához tartozott Tibet és Mongólia, valamint a mai Nyugat-Irán.

Nyugat felõl a Sindh-Indus a legnagyobb folyó, amelyen át kell kelnie annak, aki Indiába igyekszik.

Északról dél felé az Indus átfolyik Pakisztánon és egy széles deltán keresztül az Arab-tengerbe ömlik.

"A vízözön másik oldala".

Ma Sindh Pakisztán délkeleti részén az Indus völgyének tartományát jelenti, az öt folyó földjén folyik tovább.

"Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten és ott helyezte el az embert, akit formált" /Teremtés.2.8/.

Az indusi kultúra Kr. e. 3000 körülre tehetõ.

A régészek egy ötvenezer éves civilizáció nyomait találták.

Salibi, szíriai történészprofesszor tudományos alapossággal bizonyítja, hogy Palesztina semmiképpen nem lehetett az az ország, ahonnan a bibliai történetek származnak.

A többezer bibliai földrajzi névbõl csak egy maroknyi lehetett Palesztina területén.

A héberek nyomait több, mint egy évszázadon át kutatták Mezopotámiában, feltételezett vándorlásukat Szírián át Palesztinába, - de igazából soha nem találták meg.

Sem a Biblia kanonikus szövegei, sem más források alapján nem lehet rekonstruálni a korai zsidó történelmet Palesztinában.