Mítosztalanítás / l5. Izrael törzsei


/folyt.



Egyiptomban a hükszoszok /sémi eredetû sivatagiak/ elûzésével új fáraó került trónra, a tizennyolcadik dinasztia idején, I. Amószisz uralkodása alatt.

Észak-kelet -Palesztina felé- a filiszteusok lezárták az utat.

Mózes nem Beérséba, az izraeliták régi menedéke felé indult, hanem déli irányba.

Elvileg 8 hónapig maradtak a Sínai-hegyen /"Jebel-Musha"-"Mózes hegye"/-de Kádes oázisában kellett várniuk egy hosszú periódusig,- mert a "4o" a Bibliában egy jelképes szám.


A Második Törvénykönyv 31.1 szerint Mózes azért adta át a törvényeket, mert érezte,hogy nincs sok ideje hátra.

Temetkezési helye ismeretlen maradt.

/5 helyet is megjelölnek/.


Mózes halálát követõen Izrael tizenkét törzse fokozatosan hatalmába kerítette egész Kánaánt, - a Kr. e. tizenharmadik században teljes egyeduralomra tettek szert, Józsue vezetésével.

Az országot részekre osztották, a folyamatos birtokbavétel több,mint l5o évig tartott.

Az izraelita népességet 4o ezerre becsülték /Bírák5.8/.

A bírák diktátorként irányítottak Mózes törvényei szerint.

Sámuel volt az utolsó bíró,- õ felkente Sault Izrael királyává az egység érdekében a Kr.e. tizenegyedik század végén.

De csak a Kr.e. tizedik század elsõ felében lett Izraelbõl egységes állam-Dávid uralkodása idején.

Fia, Salamon uralkodása alatt épült föl a jeruzsálemi templom.


A Salamonnak tulajdonított bölcs bibliai szövegek kétségkívül uralkodása után íródtak.

Nagy kár, hogy nem tudjuk, milyen tanítóknak köszönhette bölcsességét.


Salamon mágikus képességeit Indiában szerezte Hiramtól, Pphir királyától.

Gyûrûje, - amelyet általában "Salamon pecsétje"-ként ismernek, szintén indiai eredetû.

Salamon egy flottát küldött Tarsisba,-a hajók aranyat, ezüstöt, elefántcsontot hoztak.

A Királyok könyve szerint Salamon 2o várost adott Hírámnak,Tírusz királyának.

Salamon Kr. elõtt 93o-ban halt meg.

Fia, Roboám trónralépésekor felkelés tört ki a királyi ház által kivetett magas adók miatt.

Következõleg az északi törzsek függetlenné váltak és a birodalom kettészakadt.

Az északi, Jeroboám vezette területet Izrael királyságának nevezték.

A két déli törzs Dávid házának uralkodása alatt maradt, Júda királyság néven.

25o évig ellenségeskedtek. 4oo év alatt 3oo ezres népességet értek el.


Az asszírok /Kr.e. 845-747/ elfoglalták Izraelt három évre.

Szamária fõvárosának ostrománál le is rombolták 722-ben. Júda megsarcolt, vazallus államként maradt fönn még száz évig, míg a babiloni Nebukadnezár király Kr. e. 587-ben elfoglalta Jeruzsálemet és lerombolta a várost.


Az asszír hódítók elûzték az izraeli népet.


A déli királyság két törzse, Júda és Benjámin törzse megmenekült, - õket Babilonba számûzték.

5o év múlva II. Cirusz, a perzsák királya egy részüknek megengedte a visszatérést.



Akiket l3o évvel korábban az asszírok ûztek el,- lo törzs -kelet felé indult és soha többé nem lehetett hallani róluk.


/szerk.Béres E.