Mítosztalanítás / 11. - A betû szerinti értelmezés


/folyt.


Manu azért lépett szövetségre a brahmanákkal, hogy megdöntsék a Védákban leírt szociális struktúrát.

Írásainak betû szerinti értelmezése okozta követõinek pusztulását,-akik a papság korrupt uralmától szenvedtek.


Hasonlóképpen a mózesi szájhagyomány írásos emlékei is átvették azt a zsarnoki szerepet, amit Mózes elõdei játszottak Izrael népeinek kormányzásakor.


"Mózes" neve az egyiptomi nyelvben egyszerûen "gyermek"-et jelent vagy szó szerint : "megszületett"-et.

/pl.Tutmozes/.


Egy másik - a héberen alapuló - magyarázat szerint a név a "mo"-"víz" és "useh" - "megmenteni" szavakból származik, ami megfelel a Mózesrõl szóló legendának, hogy úszó gyékénykosárban találták meg. /Kiv. 2.10./


Az Ószövetség történeti vizsgálata kimutatta, hogy Mózes nem lehetett a neki tulajdonított öt könyv alkotója,- a "Pentateuchus" évszázadok szájhagyományának és írásos emlékeinek eredménye.


A különbözõ forrásokat bizonyítja a stílus következetlensége, az ellentmondások és ismétlések valamint az alapvetõ teológiai tézisek összegyeztethetetlen változatai.


Amit a történetbõl tudni lehet: Mózes létezõ személy volt, az egyiptomi királyi udvarban nõtt föl, papok nevelték és befolyásos tisztviselõ volt az államigazgatás minden területén.


Mózes tanában a mágikus praktikák, a védikus elemek és az egyiptomi bálványimádás elemei keveredtek.

Szándéka az egyetlen Isten létezésének hirdetése volt, - Izrael Istenéé és hogy "véget vessen" minden más isten hatalmának,-kénytelen volt "csodákhoz" folyamodni....,hogy foganatosítsa

Isten - azaz saját - akaratát.


A görög és a római mitológiát a keresztények nem fogadják el, mint hitük vallásgyökereit, - helyettük Mózes szövegeit használják, - ez éppoly ellentmondásos dolog, mint azt elfogadni, hogy a bosszúálló Isten, akit Mózes pusztító tûzként festett le, - azonos az Újszövetség Istenével.


/szerk.Béres E.