Mítosztalanítás/6. - Saulus

/folyt.

„A Jézus életérõl végzett kutatás próbára teszi az egyház õszinteségét”/A.Sweitzer/

Többszázezer monográfia ismert Jézusról,-szinte kizárólag arra szolgálnak, hogy a hit bizonyítékai legyenek.

Még születésének pontos idejét sem lehet meghatározni./i.e.7-4/.

Gyermek –és ifjúkora szinte teljesen kimaradt az ismert evangéliumokból.

Tacitus /Kr.u.55-l2o/ említ egy Krisztusnak nevezettet, akit Pontius Pilátus keresztre fesztíttetett Tiberius császár uralkodása idején.

Ifjabb Plinius /Kr.u. 6l-ll4/megemlíti a keresztények szektáját, de nem írnak Jézus Krisztus személyérõl.

Kr. u. 93-ban Josephus Flavius zsidó történész megírja „A zsidók történetei” c. mûvét /Judaiké Achaiologia”/.

Ebben a „teremtéstörténettõl” Néróig szóló mûben megjelenik Keresztelõ János, Heródes és Pilátus alakja - politikáról és társadalomról számol be,-de Jézusról nincs benne szó.

A III. században megjelent egy keresztény szerzõ mûve „Testimonium Flavianum” címmel, amelyben váratlanul Josephus zsidó történetíró beszámol Jézus keresztrefeszítésérõl.

Az egyházatyák- Justinius, Tertullianus és Cyprianus még semmit sem tudnak a „kereszténységrõl”,-Origenész szerint pedig Josephus nem hitt Krisztusban.

Jézus kortársa a zsidó Alexandriai Philón a zsidó szekták szakértõje volt,- nem említi Jézust.

Egyedül a keresztény-ellenes Celsus írásaiban található,valamint az evangéliumokban.

A páli dokumentumok

Saulus szigorúan vallásos,,farizeus zsidó családból származott,-apja pénzén teljes jogú római polgárrá vált,- így lett Saulusból- Paulus.

Ismerte a görög nyelvet, Gamaliel tanítványaként elvakult fanatikussá, szûklátókörûvé vált,-szenvedélyes ellensége lett a korai keresztény szektáknak.

Damaszkuszban azonban valami történt: megragadták Jézus tanításai,-felismerte,hogy micsoda lehetõséget kínál a helyzete.

Valószínûleg megrészegítette a saját magáról alkotott kép egy jövõbeli gigantikus mozgalom eszmei vezetõjének szerepében.

Amit róla tudunk, szinte kizárólag a neki tulajdonított levelekbõl és az Apostolok Cselekedeteibõl származik,-ezek azonban elfogult szövegtöredékek.

A Timoteushoz és Titushoz írt levelek, a zsidókhoz írt levél kétségbevonhatók,- csakúgy, mint az efezusiakhoz, kolosszeiekhez és a thesszalonikiekhez írt második levél is.

Amit ma kereszténységnek nevezünk,-az leginkább egy szabályokból álló tan, amelyet inkább „pálinizmus”-nak kellene neveznünk.

A kereszténység egy Pál által alapított vallás, amely Krisztus evangéliumát a Krisztusról szóló evangéliummal helyettesítette”./Wilhelm Nestle/

/szerk.Béres E.