Mítosztalanítás/ 5.-az evangéliumok

/folyt.

"euangelion"=örömhír

Már Augustus császár születésnapját is az "evangélium napjaként" ünnepelték és a"világ megmentõjeként" emlegették.

Amminus Marcelinus megjegyzi:

"Még a vérszomjas vadállatok sem támadtak úgy egymásra, mint ahogyan sok keresztény támad saját hittestvérei ellen".

Alexandriai Kelemen egyházi tanító a dogmákról való ádáz küzdelemben látta a hit elterjedésének legfõbb akadályát.

Az egyetlen közös vonás a "keresztény" név volt.

A Jézus életérõl, tetteirõl, szavairól szóló eltérõ írásokból néhányat kiválasztottak.Kr.u. 4o-ben Papias egyházatya tett is egy kísérletet erre,-de nem járt sikerrel.

Irenaeus a II. század végén már isteni haraggal fenyegetõzött-és így kanonizálta a négy evangéliumot,-"Mátéét", "Lukácsét", "Márkét" és "Jánosét",-ezeknek mára kizárólagos érvényességet tulajdonítanak.Az evangéliumok Krisztus után 7o-8o körül íródtak.

Máté és Lukács írásainak forrása minden jel szerint Márk evangéliuma.

A Lukács-evangélium inkább a római és hellenikus hagyományokra támaszkodik,-kevésbé júdaikus.

Az apostolok jelenléte Jeruzsálemben nyilvánvaló szándék arra mutatni,hogy a kereszténység Jeruzsálembõl ered,-azóta bebizonyosodott,hogy abban az idõben már másutt is léteztek keresztény közösségek.

A János evangélium a Jézus életérõl szóló kanonikus szövegek közül a legkésõbb - a II.század közepén -íródott. Ez inkább filozófiai mû,amelyik az elsõ három alapján és azok kiegészítéseképpen készült. Irenaeus állítása szerint ugyan János tanítvány írta az evangéliumot,- de megkérdõjelezhetõ,hogy az egyszerû galileai halász aligha írhatta volna -az író képzettségét és stílusát tekintve- ezt a mûvet.

A János-evangélium szerzõje Jézus életérõl a Krisztus tanításárára alapozott vallásos filozófia szellemében számol be.

A lutheránus egyházban a teljes evangéliumi irodalomban a "Kinyilatkoztatások Könyvérõl" Rudolf Bultmann azt mondja, hogy azok az elsõ palesztinai közösségekbõl erednek és a legõsibb keresztény hagyományokhoz tartoznak,-de ennek is megvan a maga bonyolult történelmi háttere.

"A hagyomány összegyûjti a szavakat,megváltoztatja a hangsúlyokat, hozzátesz és így fejleszti tovább".

A bizonytalanságok miatt dokumentumként hitelesnek csak a Hegyi Beszéd néhány szava, a farizeusokkal folytatott viták, valamint számos példabeszéd tekinthetõ.

Az egyháztörténészek leszûkítik a választékot huszonegy idézetre.

Ezért mondhatjuk Bultmannal, hogy

"Jézus személyisége, életének és alakjának igaz képe a megismerés határain túl rejtõzik".

/szerk.Béres E.