Mítosztalanítás/2.-az intellektuális kapacitásról


/folyt.



A hivatalos egyházak elhallgatták a hívõk elõl a kereszténység területén bekövetkezett változásokat és elmulasztottak nemzedékeket megtanítani a "vallás" történeti és kritikai megközelítésének módjaira.


Mindezzel gyakorlatilag hozzájárultak az egyházi kereszténység hanyatlásához,- errõl az üres padok beszélnek.


Még ott is,-ahol az emberek egyáltalán nem voltak keresztény-ellenesek.


Amit ma kereszténységnek nevezünk, jobbára "paulinizmusnak" is hívhatnánk,-mert javarészt egy olyan "megvilágosodott" valaki leveleibõl tanítják, aki életében nem találkozott Jézussal.


Az egyház szabad közösségbõl lett törvényes testület, hierarchikus gépezet a történelem folyamán.


Miképp lehet,hogy egy templomba járó keresztény szinte lehetetlennek érzi,hogy kritikusan szemlélje a hit szabályait még mára is?


Két évezreddel ezelõtt talán ugyanez volt a probléma.


A bürokrácia,, az önkényesség, a kizárólagos fennhatóság.


Iktatják, menedzselik a kereszténységet.Innen már csak egy lépés újra a dogmatizmus és fanatizmus.Ebbõl mintha már nemegyszer lett volna gond a történelem folyamán.


Elég érdekes találkozni az ateizmussal, a tudatlansággal és mûveletlenséggel,- de valami módon a gúny elintézhetõ azzal,hogy "nem tudják,mit beszélnek".


Az igazi lebecsmérlés a fanatikus dogmatizmusból érkezik.



A hit nem a valóság elviselésének eszköze.


Nem is az irracionalizmus és bizonyíthatatlanság világa.


A szekularizáció folytán visszaszorultak a transzendens értékek,-de az u.n. "felvilágosodás" nem képes megválaszolni a legõsibb kérdéseket az élet értelmérõl.


A szellemi központok megkísérelnek mindenütt a világon választ adni mindarra, amire a merev egyházi hivatalosság nem képes.


Lehet szinkretizmusnak nevezni azt a keresõ magatartást, ami az önismeretet, a szemlélõdést és a meditációt is magába foglalja.


A Kelet legõsibb tapasztalatink eredete és forrása.


Itt állunk Kelet és Nyugat között középen.


Szellemileg, lelkileg is.


Nem kell erkölcsi hanyatlástól vagy összeomlástól tartanunk.


Azonban az a keresés és út, ami embertömegeket ösztönöz nem csak


"kiválasztottak" elitje számára érhetõ el.


Nem a látható világban vannak céljai, nem értékeli fel a kézzelfogható dolgokat,-hanem alapja egy spirituális feleszmélés, transzecendentális értékek felé fordulás.




/szerk.Béres E.