Semmisek a devizahitel szerzõdések!

Semmisek a devizahitel szerzõdések!

A csaló pénzintézetek a második negyedévben 3185 hitelfedezetként szolgáló lakóingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre, miközben ma már döntés is van arról, hogy a devizahitel szerzõdések semmisek.

A PSZÁF honlapján ismertetett adatok szerint a második negyedévben 107 302 darab jelzáloggal terhelt lakóingatlan esetében állt fenn több mint 90 napos fizetési késedelem.

A kvóták rendszere szabályozza azt, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékû ingatlanok közül a hitelezõk negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány azért vezette be - a bankokkal egyeztetve -, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy idõben piacra, mert az nagyon lenyomná az így is lecsökkent árakat.

A második negyedévben a 107 302 lakóingatlan közül a legtöbb Budapesten (12 574), illetve Pest megyében (15 569) található. A többi megye közül a legtöbb bedõlt hitelû ingatlan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (8915), Hajdú-Bihar megyében (5774), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (5705), Békés megyében (5620) és Fejér megyében (5090) van.

A kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok egy részét a Nemzeti Eszközkezelõ (NET) vásárolja meg, és így az adós bérlõként benne maradhat. A kormány és a bankszövetség tavaly decemberi megállapodásának értelmében az idén 8.000 ingatlant vásárol meg az eszközkezelõ. S a többit ki veszi meg?

Az interneten elérhetõ a „bankterror” címû sorozat, amelyet a szegedi tüntetéseink során rögzítettünk. Ám sokan nem tudják a megnézni a videókat így egy rövidebb összefoglalót adunk most közre. Ráadásul azóta, történt egy nagyon pozitív fejlemény, mert 2012-04-26-án a Luxemburgban székelõ Európai Bíróság döntést hozott arról, hogy:

1./ az egyedileg meg nem tárgyalt devizahitel szerzõdésekben a bankok részére saját maguknak biztosított egyoldalú szerzõdésmódosítás csak akkor törvényes, ha annak oka és a hitel visszafizetésének körülményei egyértelmûek és világosak.

2./ továbbá a banknak biztosítania kell, hogy ha az egyoldalú szerzõdésmódosítás hátrányos az ügyfélnek, akkor legyen lehetõség a szerzõdés felmondására.

Mivel a hitelezõnek és a hitelfelvevõnek az ismeretszintje a szerzõdéskötéskor nem volt azonos, valamint az állam, ill. annak bankfelügyelete, nem zárta ki a visszaélés lehetõségét, így a fenti semmisség megállapítás teljesen jogos! Ezen döntés alapján a magyar bíróságoknak kötelessége a bekövetkezett módosításokat törvénytelenné nyilvánítani!

Egy PSZÁF kiadvány egyértelmûen megfogalmazza, hogy: „törlesztõ részletnek a külföldi valuta kamatváltozása miatti változásával” lehet számolni, és a kiadványaiban a megfogalmazás teljesen egyértelmû: A hitel felvevõket csak a Svájci Nemzeti Bank alapkamatának változása és svájci frank árfolyamának változása érinti.

Ám a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát egyetlen pénzügyi szolgáltató, de még a PSZÁF sem tette közzé, pedig ennek elhallgatása jogellenes.

Ez adott lehetõséget, hogy a szerzõdések elszámolásánál a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatváltozásától eltérõen az új kamatszintet szubjektív alapon állapítsák meg, ami lényegesen nagyobb, mint a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszint változása.

A törlesztõ részletek korlátlan emelése, biztosította azt helyzetet, amellyel a pénzügyi szolgáltatók éltek is!

„A hitelfelvevõ svájci frank alapú hitelt vett fel. A szerzõdés alapján a tartozását svájci frankban tartják nyilván. A hitelt svájci frankról átváltással folyósították forintban. A forintban fizetett törlesztõ részletet svájci frankra váltják át. Az átváltásért minden alkalommal – pénzintézettõl függõen 1-2 % - átváltási jutalékot számítanak fel.

Az ügyfél az alacsonyabb kamat miatt vállalta ezeket a mellékköltségeket, a kamat, valamint az árfolyam kockázatát. Teljesen természetes, hogy a kamat is a Svájci Nemzeti Bank referencia kamat változásának mértékével módosulhat

. A PSZÁF mind 2006. novemberi, mind 2006. szeptemberi kiadványa ezt erõsíti meg.

A PSZÁF és a pénzügyi szolgáltatók ezzel szemben nem hozták nyilvánosságra a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatát, ezzel lehetetlenné téve, hogy a hitelfelvevõ a referenciakamat módosulását ellenõrizhesse. A pénzügyi szolgáltatók lényegesen magasabb, szubjektívalapon árazott kamatszinteket közöltek a hitelfelvevõkkel. Tehát azon állításaink, hogy a bankok csalók, bizony megállja a helyét.

A lengyel devizahitelek kamatlába szigorúan követi a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatszintjét, de a magyar deviza hitelállomány kamatának semmi köze nincs a Svájci Nemzeti Bank referencia kamatához és nem hasonlít a magyar BUBORkamatszintjének alakulásához sem. A magyar devizahitel állomány kamata azonban a minél nagyobb és törvénytelenebb haszon elve alapján alakult. Tessenek kedves becsapottak perelni végre!

Szeged, 2012-05-22 Dr. Bene Gábor S.