Jogszabály vagy hatósági rendelkezés elleni uszítás

Tegnapelõtt Miskolcon, szinte az MSZ AJET ülésén éreztem magam, mert az ott megjelent kollégáim olyan komoly javaslatokkal álltak elõ, hogy meggondolandó lenne õket tagozati szinten is áttárgyalni. Fáy Árpád barátom egy javaslatát meg is küldte nekem elõzetesen, ám sajnos én, csupán most - három nappal késõbb - tudtam elolvasni.

Értékes beltartalma miatt az egész cikket, azonnal közzéteszem.

Bár a „törvényhozók” is elolvasnák és megfontolnák! BG

Jogszabály vagy hatósági rendelkezés elleni uszítás

(Btk. tervezet 336. § Aki nagy nyilvánosság elõtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon az Alaptörvény, jogszabály, Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége vagy Magyarország által kötelezõen alkalmazandó európai uniós jogi aktus ellen, vagy az ezek alapján mûködõ bíróság vagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.”)

Mi lehet a § fogalmazóinak szándéka? Talán az uniós zászló égetésének megtorlása. De akkor védekeznie kellene az ellen is, nehogy az uniós zászlót a mindennapi zsiványságok büntetlenségének elérésére használják (ami egyébként a zászlóégetések egyik fontos motiváló tényezõje) – például ne lehessen az uniós zászló, logo használata alkalmas megtévesztésre az áruk és szolgáltatások minõsége elleni kifogások ellen (mert rajta van az uniós logó), vagy ami szintén nem ritka: a politikai, jogi, igazságügyi, gazdasági, kulturális hibás termékek, vagy éppen egyébként szankcionálandó jelenségek bújtatására, hamis hivatkozással való mentegetésére (tehát történetesen az „eredeti” uniós törekvések kijátszására).

- Akkor enyhülhet az orwelli világtól való félelem, ha a politikai-jogi-gazdasági-kulturális közrend mûködõképességét támogatni kívánó rendelkezések erõsítésekor biztosítékként ott szerepel mindjárt ezeknek a korábbi állapotoknál szigorúbb eszközöknek a visszaélés szerû alkalmazása elleni védelem is. A jelenség mindennapi az emberi civilizáció útján. Bevezették a villanyáramot a lakóházakba. És ezzel bevezetésre került a villanyvezetékek zárlatának veszélye is. Hogy a villamosítás ne a tûzveszélyesség elviselhetetlen megnövekedésére vezessen, minden lakás elõtt ott van a biztosítéktábla (ma már a kismegszakítók). Ezzel lehet a villanyáram hasznossága nem a tûzvészekkel társult jelenség. Ha ez a § elfogadásra kerül a maga jogi visszaélés valószínûségét csökkentõ biztosítékával, egy visszaélés elleni pontosító megállapítással, akkor gondolom a magyar jogi viszonyok megnyugtatóbbak lehetnek a konkrét jogszabályok felett álló alkotmányos alapértékek felõl tekintve is. Akárki gyakoroljon külhatalmi befolyást társadalmunkra, bármely égtáj felõl.

- Civilizált korban egy jogszabályi megállapítás sosem értelmezhetõ önmagában, összefüggéseibõl kiragadottan. Tehát vannak bizonyos általános elvek, amelyektõl érvényesen, legitim módon nem lehet elszakadni. Nem lehet legitim alkotmányossággal önkényesen, összefüggéseibõl kiforgatottan értelmezni egyes jogszabályi elõírásokat. Ezért volna a fenti, kényes tartalmú jogszabályi elõterjesztés akkor megnyugtató, ha magában a szövegben ott volna mindjárt biztosítékként az utalás arra, hogy ez a bekezdés nem az alkotmányossági vitákat készül lenullázni.

Nem az alkotmány és alaptörvény viszonyába kíván bele nyúlni, sem az unió gyatraságainak szóvá tételét akár nagy nyilvánosság elõtt.

- Ez a rendelkezés éppen kényes tartalma miatt védendõ különösen a félre értelmezés ellen. A deviza lapú és egyéb pénzügyi problémák is annak köszönhetõek, hogy például ma teljességgel hiányoznak az efféle kis biztosítékok a szokásos pénzügyi mûveletekbõl az országban. Hogy a lakosság nem ismeri ezek mûködési elvét az egy sajnálatos dolog. De hogy a szakmai (például pénzügyi, banki) körökben is mellõzzék az egyébként eredetükben a pénztörténettel egyidõs fedezeti mûveleteket, elveket a szerzõdött felek anyagi biztonságának, a szerzõdés tulajdonképpeni céljának elérése érdekében, a szerzõdõ felek kölcsönös védelme érdekében – az egyszerûen a fejlõdésképtelenséget, a megbízható gazdasági mûködésre alkalmatlan szemlélet érvényesülését jelenti – amin nem lehet a bankszektorral kötött nagyvonalú alkukkal változtatni.

- A szükséges, sõt sokszor a formálisan érvényes elõírásokban is szereplõ visszaélés-biztosítékok, sõt egyszerûen a szerzõdési céltól való elsodródás elleni biztosítékok elõírása, számonkérése nélkül mi nem gyarmat, hanem kolonc lehetünk mindenféle külsõ erõtér nyakán – nemhogy saját szuverenitásunkról beszélhetnénk. Gondoljuk el, hogy ha a távvezetékeken nem lenne villámvédelem, akkor minden kisebb zivatari villámot követõen falvak, városok, fél országnyi villanyvezetékek égnének le. Tehát kellene oda mindenkit megnyugtató visszaélés elleni vagy éppen csak értelmezésbeli elsodródás elleni védelem, biztosíték (alkotmányos szellemû záradék).

Üdvözlettel: Fáy Árpád

Kedves Árpád!

Kissé fáradt vagyok így hajnalban, de próbálok korrekt, de rövid és áttekinthetõ – bár sommás véleményt formálni javaslatodról. Ebben fenntartom magamnak a tévedés jogát, hiszen emberként minden esetben fennáll ennek veszélye. Írásod jó szándékához kétség nem fér, emiatt hajlandó vagyok meghallgatni a további érveidet is, de sajnos az a pesszimista véleményem alakult ki a Btk. tervezet kapcsán, hogy annak „orwellitása” már nem fog jelentõsen változni.

A gyarmatosítók mindig zokon veszik, ha jelképeiket a gyarmat népe megsérti. Ilyenkor a helytartókat mozgósítja a gyarmatosító és erélyes megtorlásokat követel. A függõ helyzetben lévõ helytartók azonban érzik, hogy a saját helyzetük is meginoghat, ha a jelenség elharapózik és a gyarmatosított ország népe mozgolódni kezd. Így nekik is lét- és hatalommegtartási kérdés az, hogy ennek elejét vegyék.

Azt most ne kutassuk, hogy milyen mozgástere van jelenleg a helytartóknak, mert erre a valós választ talán még saját maguk sem tudják. Az viszont egyértelmûen látszik, hogy nem kívánnak hazardírozni a saját pozícióik vonatkozásában, s inkább égjen le az egész falu, dögöljön meg a szomszéd (párt) összes tehene, de a hatalmat nem adhatják át sem a náluk bátrabb hazardírozóknak, sem a sokkal gyávább kollaboránsoknak. (a nyolc szûk esztendõ után ez nem elvárható a liberális demokrácia játékszabályai szerint)

A biztosíték beépítését is csak akkor fontolnák meg, ha elegendõ társadalmi nyomás nehezedne rájuk. Mert nyomásgyakorlás nélkül a gyarmatosított nép minden szava: csupán falrahányt borsó.

Honféltõ szeretettel és munkád iránti tisztelettel:

Dr. v. Bene Gábor

Szeged, 2012-05-21 hajnalban.