Gyöngyösi Zsuzsa: Nem jó az, ha sok a magyar
- Részletek
- Bene Gábor
- Találatok: 1162
Gyöngyösi Zsuzsa: Nem jó az, ha sok a magyar
Manapság felgyorsultak az események. A Kozma gyilkosság tetteseinek - a társadalom számára elfogadható - büntetését feltûnõen enyhítik, Gyurcsány másokra próbálni tereni a gyanút az "eltûnt" szakdolgazatai miatt, már a Fidesz politikusai és szakértõi is elismerik, hogy az EU nekünk nem azt adta amit megígért a csatlakozás elõtt, Orbán Viktor szerint az összeesküvés elmélet elbutít minket mert leegyszerûsíti a dolgokat, stb.
Ám felmerül a kérdés, hogy minek minõsíthetõ az ami Horváth professzorral történt, s nem látható-e tökéletesen az összeesküvés gyakorlata? Ha ugyanis csak elmélet lenne, akkor a magyarság mentésén fáradozna a teljes politikai oszály hazánkban, ahelyett, hogy a komoly hasznot hozó találmányokat próbálnák meg sarlatánságnak beállítani, s a hazafias feltalálót kuruzslólak!! BG
Nem jó az, ha sok a magyar
2012-03-12
A 70-es évek közepe táján megjelent egy újságcikk az akkoriban igen csak divatos Magyar Ifjúság címû lapban. Az írás a nagy port felvert celladam elnevezésû gyógyszer feltalálójával, Kovács Ádámmal, és magával a készítménnyel volt kapcsolatos.
Pro-és kontra olvashattuk a véleményeket a készítményrõl orvosoktól, betegektõl. Jól emlékszem a megnyilatkozásokra, amelyek közül több egyértelmûen a szakmai féltékenységet sugározta.
Hiába írt tényeket a tüdõgyógyász fõorvos a saját asszisztensnõjével kapcsolatosan, aki bizonyítottan rosszindulatú rákos betegségébõl teljesen felgyógyult, hiába bizonyította több tucat beteg a korábbi és az új leleteivel gyógyulását a készítmény szedését követõen.
A betegeket nem hiszem hogy akkor, vagy azóta is az érdekelné, ki találta, vagy találja fel bármely súlyos betegség ellenszerét. Csak az a fontos, ha meggyógyul tõle az ember.
Évszázadokkal ezelõtt õsanyáink-apáink számtalan betegség ellenszerét tudták a természetbõl alkalmazni. Nem voltak orvosok, nem tanultak egyetemen…
A celladam körüli cirkusz kizárólag azért alakult ki, mert Kovács Ádám nem volt kutató orvos. Na nehogy már egy mérnök-biológus nevéhez kötõdjön egy halálos betegség gyógyszerének kikísérletezése, amikor orvosok százai kutakodnak mai napig is a legsúlyosabb népbetegség ellenszere után…
Akkoriban ezrével jöttek külföldrõl is betegek, hogy megvásárolhassák a celladamot, mert hittek benne, meg akartak gyógyulni, és ez sokaknak sikerült is. Minden embernek egyetlen élete van, azt visszahozni nem lehet, és nem mindegy, meddig tart.
A készítményt el lehetett volna adni külföldre, hasznot hozott volna, ami segít az ország anyagi helyzetén. Nem beszélve arról, hogy Magyar ember a feltalálója. Ha nem is hoz minden esetben teljes gyógyulást, csak részlegest, stagnálást, vagy megelõzést, már az is hatalmas elõrelépés akkor, amikor milliók halnak meg a mai napig rák-betegségben.
Most kísértetiesen hasonló esemény borzolja a kedélyeket. Mindössze annyi a különbség, hogy jelen esetben nem egy mérnök-biológusról szól a fáma, hanem egy egész életét kutatásokkal ledolgozó idõs professzorról. Egy olyan emberrõl, aki a világ minden táján pusztító másik népbetegség – az érelmeszesedés – ellenszerét találta fel, s akinek kutatási eredményeirõl bõven olvashatunk az interneten, amelyek bizonyítják, nem egy laikus ember kísérletezgetései mindazok.
Ahelyett, hogy az ország vezetése üdvrivalgás közepette rohant volna a professzort Nobel díjra felterjeszteni e találmányért, és bezsebelve az elkészült gyógyszerek értékesítésébõl befolyt, leírni is szinte lehetetlen összegû dollármilliókat, amely az országot kihúzhatná a kátyúból, kuruzslónak kiáltja ki a professzort.
Józan paraszti ésszel az ember azt gondolná, hogy van egy vakcina, ami a tesztelések után 100 %-os pozitív eredményt mutat, az illetékes minisztérium rögvest lecsap rá, és segítve a professzor négy évtizedes kutató munkájának eredményét, azonnal elindítja a hivatalos akkreditációt, hogy mielõbb bevezethesse a készítményt, hiszen azzal milliók életét mentheti meg itthon, és külföldön egyaránt.
Dr.Horváth István professzor évtizedek óta kutatja az érelmeszesedés kialakulásának okait. Kísérleti állatokon bizonyították, embereken is kipróbálták, hogy visszafejleszthetõ az érelmeszesedés. A genfi találmányi világkiállításon arany éremmel díjazták a találmányt. Furcsa, hogy ott elismerték, és nem találták a professzor kutatómunkáját kuruzslásnak.
Tíz évvel ezelõtt, 2003-ban szabadalmaztatta az antikoleszterin antigént, ami az antikoleszterin antitestek szaporításával a „rossz” koleszterint felhasználhatóvá teszi a szervezet számára. Vagyis koleszterinre szükség van a szervezetben, de van „jó” és „rossz” koleszterin. E készítmény a „rossz” koleszterint pusztítja el. E módszer az érelmeszesedés ellen nem csak tartós védelmet nyújt, de visszafordítja azt.
Gondoljuk csak végig, az érelmeszesedés – amirõl már felismerték, hogy immunologiai módszerekkel megelõzhetõ és gyógyítható - mennyi és milyen súlyos betegség okozója. A szívinfarktustól kezdõdõen a cukorbetegségen keresztül az agyvérzésig, de lehetne még tovább sorolni a kockázati tényezõk mellett az érelmeszesedés szövõdményeit is, amelyek többsége ugyanúgy halálos kimenetelû betegség.
A Horváth professzor által elõállított antigénnel serkenteni tudják a szervezetet saját antikoleszterin antitestjének termelésére. E készítmény teljes mértékig megszünteti az érelmeszesedést, ez által az agyi katasztrófákat, amit 90 %-ban az agyi érelmeszesedés okoz. Helyre állítja a vérnyomást az erek kitisztításával, a szem hajszálereiben megszünteti a meszesedést, újra indítja a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevezetû hormon termelõdését
Egy egész élet kutató munkájának eredménye ez az oltóanyag, amelynek feltalálásáról már 2000-ben (!!!) beszámolt a Duna TV .
Orvosilag igazolt eset, hogy egy három infarktuson átesett ember - akinek élete végéig szednie kellene a szív,- vérnyomás,- vérhigító gyógyszereit, elhagyta az összes gyógyszert! Inoperbális szívbeteg, és súlyos cukorbeteg gyógyult meg tõle, úgy hogy semmilyen gyógyszereket már nem szed.
Horváth professzor az elmúlt rendszerben megkereste az illetékes minisztériumot, hogy a készítmény akkreditálásához segítséget kérjen. Megkérdezték tõle: „Miért jó az, ha megmenti öreg emberek életét?”
A gyógyszer hivatalos akkreditálásához 100 millió forintra lenne szükség, de ennyi pénzt nyilvánvalóan a professzor úr nem tud elõteremteni. (Tocsik Mártáknak 800 millió forintos sikerdíjakat fizettek ki, mert arra volt pénz…)
2011-ben Horváth István professzor úr ismét megkereste az illetékes minisztériumot, ahol Szócska államtitkár úr a találmány megvalósításának támogatásáról biztosította, ám ezt követõen a rendõrség házkutatást tartott az idõs ember lakásán, és lefoglalta az összes iratot, dokumentációt, számítógépét, elektronikus adathordozóit, melyeken találmányainak leírásai vannak. Lakásába még aludni sem engedték vissza az idõs embert. A vád szerint „kuruzslás alapos gyanúja miatt folytatnak nyomozást” ellene.
Gyomorforgató az indok, hiszen minden ép elméjû ember elõtt világos, hogy egy több mint 40 éves kutató munka eredményeként feltalált – elõbb állatokon, majd önmagán és hozzáértõ orvosokon tesztelt, 100 %-os eredményt hozó – gyógyszer, nem lehet bóvli. Az is világos, hogy egy egész életét kutatásokra szánó orvos-biológus professzor nem lehet kuruzsló! Ha valaki ebben kételkedik, könnyû utána néznie, hiszen kutatási munkáiról igen sok feljegyzés található az interneten is.
Néhány évvel ezelõtt 100 millió dollárt (!!!) ajánlott fel egy nyugati gyógyszercég a találmányért. A közelmúltban 40 millió dolláros ajánlattal kereste meg Horváth professzort egy nyugaton élõ milliomos, akit azzal utasított el, hogy találmánya Magyarországé, másnak nem eladó. Ezt mondja egy hazájához hû tudós ellentétben azokkal, akik nem a saját munkájukat, hanem az állam tulajdonát képezõ javakat (földek, gyárak) juttatják idegen kezekbe…
Magyarország komoly bevételhez juthatna, emellett hazánk lehetne az oltóanyag termelõje és eladója. Horváth professzor nem adta el a találmányát, de napokon belül egy külföldi országban akkreditálják, mint gyógyszert.
A professzor állítása szerint ezzel az oltóanyaggal képes lenne Magyarországon megmenteni azt a 15 000 40-65 éves kor közötti, munkaképes (és nem öreg) ember életét, akik évente haláloznak el infarktusban, meggyógyítani milliókat itthon és külföldön, akik az érelmeszesedés, és annak szövõdményei miatt halnak meg.
Mindemellett találmányával évi 100 milliárd dollár valutához juthatna Magyarország. Csak végig kell gondolni, mit jelentene ez az anyagi segítség az országnak! Pár év alatt kilábalhatna a teljes adósságából, s az állampolgárok élhetnének nyomorgás nélküli emberi életet.
Ám úgy tûnik, az ország vezetõinek – vagy a meglévõ gyógyszer lobbinak – nem az a célja, hogy az emberek meggyógyuljanak, hogy legyen egy egészséges társadalom, hiszen akkor nem fogynának a lassan már csak a felsõ tízezer részére megfizethetõ árú gyógyszerek. Kiürülnének a gyógyszergyárakat kezükben tartó maffiózók pénztárcái.
Naponta olvashatjuk a híreket az ágyszámok csökkentésérõl a kórházakban, az ápolás nélküli idõs betegekrõl, a magára hagyott egészségügyrõl, az egyre csökkenõ kórházi személyzetrõl, az évekig tartó várólistákról, (ami természetesen csak a szegényebb rétegekre vonatkozik, mert a több százezer, vagy millió forintos mûtétek megfizetése esetén már azokra azonnal van idõ (!!!). A megfizethetetlen gyógyszerekrõl, a nyugdíjasok – és különösen a rokkantnyugdíjasok életkörülményeinek tudatos rontásáról…Mert az utóbbiaktól elvett rokkant nyugdíj eddig sem volt elegendõ arra, hogy emberhez méltó körülmények között éljenek, és gyógykezeltessék magukat. (Kivéve az állampolgárok keserves munkája árán meggazdagodott felsõ tízezreket, - köztük a politikusokat és azok családtagjait - , akiknek jár a luxus körülmények közötti gyógykezelés…)
Ez mind-mind azt a célt szolgálja, hogy minél kevesebb ember maradjon életben! Olyan ez, mint a Taigetosz! Magyarország Leszkhéhez kezd hasonlítani, mert itt is azt tapasztaljuk: Nem elõnyös az országnak, ha öreg, beteg, nyomorék emberek maradnak életben. Mert bár dolgoztak, tõlük is vonták éveken, évtizedeken keresztül a nyugdíj-járulékot (amit tudja Isten, mire is pocsékoltak el felelõsségre vonás nélkül politikai vezetõink, most elfelejtik azt öregjeinknek, betegjeinknek visszaadni, és úgy tesznek, mintha kegyelem kenyeret adnának csupa jóindulattal…) Ha elveszik tõlük az utolsó falat étel árát, (lásd a 47.000 Ft-ból meg lehet élni kijelentéseket, vagy a segélyek lecsökkentését, stb) elõbb-utóbb felfordulnak. Vagy az éhségtõl (hisz munkalehetõség nincs, különösen nincs a beteg embereknek), vagy a megfizethetetlen gyógyszerek, gyógykezelések hiánya miatt.
Vesszen a silánya jelszóval, és marad az erõs, egészséges középréteg, aki majd kiszolgálja a felsõ tízezreket…
Mindez nyilvánvaló még a legegyszerûbb, tanulatlan állampolgár elõtt is. Csak azt nem értem, miért nézik õket – minket hülyének?!
siZsa
Két reakció a cikkre:
Elkobozták, a tudós feltaláló összes dokumentumát, amelyben az érelmeszesedés elleni oltóanyag leírásai vannak.
Horváth István orvosbiológus prof. úr 30 év kutató munkája eredményeként, melynek során mint az USA tudósaival mint az orosz kutatókkal együttmûködött, megalkotta az érelmeszesedés elleni oltóanyagot. Õ az egyetlen a világon, akinek sikerült ezt a megoldást megvalósítani. Az elõzõ években többször biztatták õt különbözõ pályázatok útján a magvalósítás reményével. Egy 74 éves nyugdíjas egy hivatalos akkreditáláshoz sosem képes annyi pénzt összeszedni, ami ezt megoldani tudna. Egyedül a mindenkori államhatalom képes ennek az anyagi hátterének a biztosításához. A múlt rendszerben megkérdezték tõle a minisztériumban, hogy miért jó az a hazánknak, ha annyi öregembernek megmenti az életét?!! Felháborító, hogy ilyen emberek ülhettek a magyar egészségügy vezetõségében. Nos ebben az évben Horváth professzor úr ismét a minisztériumban járt és ígéretet kapott Szócska Miklós államtitkár úrtól a segítséghez. Ezt követõ napokban a rendõrség megszállta a professzor lakását és kuruzslás vádja miatt lefoglalta az összes iratot és a komputereit. Még aludni sem engedték az öreg tudóst a lakásában.
A professzor állítása szerint ezzel az oltóanyaggal képes lenne Magyarországon megmenteni azt a 15 000 embert, amely évente eltávozik infarktus miatt és meggyógyítani több százezer embert, melyek az érelmeszesedés következményei miatt szenvednek, illetve meghalnak. Amennyiben az õ eljárását Magyarország üzletileg megvalósítaná, képes lenne hazánk akár 100 milliárd dollár valutát hozni nemzetünk asztalára és ezt minden évben. Gondolják csak el mit jelent ez a magyar nemzet számára. Úgy tûnik, komoly érdekeket sért a magyarság, de az emberiség ilyen fokú megsegítése is. Meddig lehet még az ilyesmiket elviselni?
Sinkovits-Vitay András
Add tovább, minél többen tudjanak róla.
Imre Szabó Ez elképesztõ! Nosza, tényfeltáró újságíró kollégák! Ez a döbbenetes történet, elemzõ filmeket, írásokat követel! Hol vagytok derék, bátor fiúk? Miért hallgattok? S hol vannak a bölcs és határozott vezetõk, akik netán ismerik a történet hátterét? Szócska Miklós államtitkár úr mikor lép a közvélemény elé s védi meg Horváth István orvosbiológust? Miért ez a mély hallgatás?!
S mikor kap országos nyilvánosságot ez a múltat idézõ eljárás, mikor hívják be a televíziókba, hogy álviták helyett sorsunk lényeges kérdéseirõl és errõl a felháborító esetrõl beszéljenek, megismertetve a nézõket, az ország vezetõ értelmiségi személyiségeit, a Magyar Tudományos Akadémia tudósait?!
M.Szabó Imre dokumentumfilmes,