Gondolatok az ”Élet menete” kapcsán.

Gondolatok az ”Élet menete” kapcsán.

Nekünk – magyaroknak, mint a szkíták maradékainak -, minden élet fontos. Azoké is, akik akár harc közben, akár civilként és ártatlanul veszítették el a háborúkban. De fontos azoké is, kik ma vagy tegnap dobták el maguktól az életet, mert nem voltak képesek józanul ellenállni a fogyasztói társadalom csábításának, így hitelt vettek fel, majd nem tudták kifizetni a csalárd bankok által követelt törlesztést. Fontos azoké is, akik naiv hittel szerettek volna emberibb életet biztosítani a családjuknak, s elhitték a profit hajszoló reklámok buta hazugságait úgy, ahogy a hazánkba menekülõ nagyszámú zsidó is elhitte egykor, hogy ez az ország a béke szigete lesz a számára. Elhitték azt, hogy Horthy Magyarországát – mint a harmadik birodalom szövetségesét – soha nem szállják meg a németek.

De nem csak minden élet fontos nekünk, hanem minden igazságtalanság is, amely megtörténik a világban. A görög Herodotosz szerint a szkítáknak azért nem kell írott norma, mert nekik a lelkükben él az igazság, s számukra az törvény. Ennek az õsi kultúrának az örököseiként nehezen éljük meg a velünk történõ igazságtalanságokat. Nekünk nem adatott meg, hogy világraszóló médiatámogatással a magyar élet elleni sok évszázados támadások felelõseit megnevezzük és a magyar „holokauszt” elkövetõit – mint soha el nem évülõ bûnt – sulykolni tudjuk a világ népeinek. Ám vannak népek, amelyeknek ez sikerült, s bizony tanulni kellene tõlük. Például a Simon Wiesenthal Center (1399 South Roxbury, Los Angeles) nyilvánosságra hozta a még élõ, de kevésszámú náci (nemzeti szocialista) bûnelkövetõk neveit, de mi – akiket megtizedelt a másik szocializmus -, nem tesszük ugyanezt a bolsevik (nemzetellenes szocialista) gyilkosainkkal.

Vagy a másik példa: Az április tizenötödikén megrendezett „Élet menet” kapcsán a magyarnak csúfolt rendõrség ismét kitett magáért és azokat a nézelõdõket igazoltatta, akik nem voltak törvénytelenek. Viszont a kettõs mérce jól látható volt, mert a menetbõl viszont akadtak provokatív kiszólások, amelyek valószínûleg csak egy kis „antiszemitizmust” akartak kicsikarni a saját nemzetük fájdalmaival elfoglalt nézelõdõkbõl. Aki a részletekre is kíváncsi, kattintson ide:

http://www.youtube.com/watch?v=qYtoyI4ZnNQ&feature=relmfu

A felvételre reagáló kommentek közül következzen egy, amely „Oceán989” néven jegyezte véleményét: „Ostobaság igazoltatni bárkit. Aki gyaníthatóan Hitlerhez tartozik, és népek kiirtását pártolja, az sem igazoltatható. Meg kell várni, hogy balhézzon, és annak az elkövetõ számára nem észlelhetõ dokumentálását követõen-közben kell kiemelni. Lehet elõtte is kötekedni, csak akkor a kötekedõ húzza a rövidebbet. Ha az én rendezvényem volna, megtiltanám a hatósági kötekedéseket. Sõt, a saját biztonságijaimnak kötelezõ volna a kedves, mosolygós, barátságos viselkedés. Nincs ugatás, amíg nincs helyzet!”

Abba most ne menjünk bele, hogy a menetben sok tisztességes ember is volt, de akadtak szép számmal kivénhedt és szép nyugdíjat élvezõ bolsevikok, valamint azok gyermekei, unokái, kik „szochazás felvételivel” birkózták le az egyetemet, s ma, az 1956-os megtiportak nyugdíjainak 30-40 szeresét viszik haza állami fizetésként. Ám Én – aki majdnem három esztendõt töltöttem el folyamatosan a rendszer elleni tüntetéssel –, inkább a saját reakcióimat írom ezen ellentmondásos komment kapcsán:

Az "ostobaság" nem áll messze az állásukat féltõ rendõröktõl sem, sõt az õket irányítók sem képesek átlátni a helyzet drámaian komikus voltát. Miközben a hamis pártpolitika folyamatosan a szólásszabadság és gyülekezési jog "demokratikus" voltáról szónokol, már Amerikában is verik a "Wall street megtalálóit", s Európában is egyedül a görög rendõrszakszervezet áll a helyzet magaslatán, mert elfogató parancsot adtak ki a sumák és rejtõzködõ megnyomorítóik ellen.

Azt azonban ne feledjük el, hogy a hazai rendõrszakszervezetek közül az egyetlen "tettrekészt" is teljesen taccsra akarják tenni azzal, hogy vezetõjét megfélemlítési céllal kivonták a forgalomból. Mert a közhatalmat bitorlók féltek a politikai fogollyá tett SZIMA JUDITTÓL. Õt ugyanis csak azért hurcolják meg mindenféle "koncepciós vádakkal", mert nem hajlik meg a közhatalmat bitorló maffiacsapat és a pártokat pénzelõ bankárkaszt elõtt. Mert nem megvehetõ és nem zsarolható!

Félnek, hogy Õ is leírja a törvénytelen hatalombitorlóknak azt, amit a görög kollégái így fogalmaztak meg: "...figyelmeztetjük Önöket, hogy nem fognak minket a testvéreink elleni harcra kényszeríteni. Nem szállunk szembe szüleinkkel, testvéreinkkel, gyermekeinkkel és semelyik állampolgárral sem, aki változást követel a politikában."

A változás egyik része már jelen van a magyar társadalomban, hiszen világosan felismerte, hogy az antiszemitizmust gerjesztõk céljai ugyanazok, amik 1956-ban voltak. Csak most a pénzügyi megszállást szeretnék végre igazolni a szinte naponta gerjesztett megalázásunkkal. S mindezt annak a néhány megélhetési zsidónak és a bankárnak az érdekében, aki a saját fajtáját is becsapja, nyomorban tartja vagy kihasználja azért, hogy el lehessen mondani, vagy le lehessen írni nyugaton, miszerint a magyarok antiszemiták. Holott nem létezik olyan nép, amely ennyi gyalázást, kettõs mércét, kifosztást és igazságtalan megkülönböztetést eltûrne. Ennek a tizedéért gyújtanak fel zsinagógákat a franciák, égetnek izraeli zászlót a muszlimok.

A tisztességes zsidóembereket azonban nem gyûlöli senki hazánkban. Sõt a dolgos és becsületes cigányokkal nincs ebben az országban semmi baj, viszont a közhatalom és a közvagyon lenyúlói között lévõ élõsködõkkel nagyon is van! Ám a magyar társadalom a bolsevik, majd a globalista agymosásból való kigyógyulása után, lassan nemzetté érik. S így a változás elkerülhetetlen lesz, csak még várat magára egy kicsit. Ám lassan, minden tisztességes ember észre fogja venni, hogy a vallások és pártok csak a megosztást szolgálják. Ám a nemzet jobbik fele rövidesen ráébred, hogy az ellenállás nemcsak jog, hanem kötelesség is! Ha pedig a felismerés mellé, még "megszorítják", vagy ki is lakoltatják a bankok csalárdsága miatt, akkor nem fog a nép tovább hallgatni, hanem belekezd a közjogi harcba! Ehhez kívánok erõs hitet és kitartó akaratot minden etnikailag szkíta, vagy értékrendje alapján tisztességes embernek! Hiszen Tamási Áron is leírta a lényeget: „Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatalan!”

Szeged, 2012-04-18 Dr. Bene Gábor S.