Bravó Hackerek! Nyomon nektek az anyagot!

Bravó Hackerek! Nyomon nektek az anyagot!

Az Anonymous nevû hackercsoportról nagyon hallgat a lakájmédia. A fiúk a bankárkaszt és pl. a Monsanto honlapjait és titkos belsõ levelezését is feltörik és meglepõ dolgokat tesznek, s errõl mit sem tudtunk idáig. Végre most, itthon is megmutatta magát a csapat, s a magyar tagjai feltörték az 1989-ben a bolsik által alapított „jogintézménynek” - a „magyar alkotmány” nélküli Alkotmánybíróságnak - a honlapját. Mindez jelzésértékû is, de ez már komoly. Én csak azt sajnálom, hogy elõtte nem nézték, nem tanulmányozták a Magyarok Szövetségének – a folyamatos társadalmi vitában fejlõdõ – Alaptörvény tervezetének a legutolsó változatát. Viszont rámutattak egy fontos kérdésre: a pártpolitika nem tudja eltalálni a nép igényeit, mert egy elidegenedett ELIT, nem a nép között él, így nem tudja és nem is akarja bankárkasztot kicselezni, hiszen õk is a pénz pórázán élnek.

A hackerek által "módosított", s alaposan kisarkított alaptörvény szövegén ma még csak mosolygunk. Ám holnap már követelni fogjuk az õsi jogrend alkotmányosságát, azt igazságot, amit a Teremtõ adott a magyarságnak:

"Valljuk, hogy a zsarnok eszmék, uralkodók, diktátorok csupán a történelem rövid szakaszai, mely zsarnokságot a nép bármikor elmozdíthatja, lázadhat ellene."

"l) teljes jogkörrel felhatalmazza a (jelenkor nemesibõl álló) Anonymous csoportot, hogy felléphessen minden elnyomás, zsarnokság, és azok elkövetõivel szemben. Az önkényes elnyomókkal szembeni fellépõkkel teljes amnesztia van"

"(9) Az Anonymous és más önszervezõdõ informatikai csoportok, egyének kötelezhetõk arra, hogy az országot érõ külsõ és belsõ fenyegetések ellen fellépjen. Az ilyen csoportok felruházhatók a fenyegetésekkel szembeni korlátlan jogkör gyakorlására."

"Mi légió vagyunk. Nem bocsátunk meg. Nem felejtünk. Ezt várják tõlünk."

Sajnos az ún. Alkotmánybíróság honlapjáról már eltávolították ezt az alaptörvényre mutató hivatkozást, tehát már nem érhetõ el a módosítás ott, de mivel ez a légió nem lép egyszerre, nem hord fekete mellényt, nem tesz esküt, így a világ bankárai, illegitim államhatalmai reszketnek a félelemtõl, hiszen nem képesek a hekkereket sem letartóztatni, sem megfenyegetni. Ráadásul amit itt leírtak, valójában az Aranybulla 31. szakasza: "...szabad (...) a hûtlenség minden vádja nélkül ellentállni és ellentmondani." a törvénytelen hatalommal szemben. A jelen hatalom törvénytelensége pedig - 1949 óta - számtalan módon bízonyítást nyert már.

Mi viszont a rendelkezésükre bocsájtjuk ezennel a saját törvénytervezetünk kivonatát, mert szerintem szembesíteni kellene a jólfizetett talárosokat azzal, hogy a magyar nemzet komolyabban venne egy megalapozott szöveget a honlapjukon. Ami ugyanis most ott található, az ellen már régen tettünk közindítványt, csak a „fortélyos félelem igazgatása” még túl erõs nekik. (magyarul az idõmúlást kihasználva elutasították a beadványunkat!)

Ez a Magyarok Szövetsége AJET tagozatának javaslata, amely a társadalmi vita során folyamatosan módosult (V10) változat!

Jelen törvény, noha számos ponton határozott és szokatlan megállapításokat tesz, mégsem kinyilatkoztatás, hanem a hagyomány és a modernizáció szintézise. Nem csak normarend, hanem ismeretátadó olvasmány a magyar állampolgárok millióinak, határon belül és túl.

Sõt már nem is alaptörvény javaslat, hiszen minden pártpolitikus összekeveri az alaptörvényt az alkotmánnyal! Mert nem képesek kilépni a bolsevik-globalista rossz beidegzõdésbõl.

A Magyar Szent Korona által megszemélyesített országunk alkotmánya, részben íratlan alkotmány. Ez nem jelenti, hogy fejletlenebb lenne más alkotmányoknál. Éppen ellenkezõleg. Mivel a korona és az ország minden tagjának, polgárának a lelkében és gondolkodásában élt, ezért ismereteink szerint a legdemokratikusabb társadalmi szerzõdés, mely fenntartható állami mûködést szabályoz. Államunk szabad megállapodások kapcsolatain, az adott szó becsületén alapuló társadalom volt, amely a Szent Korona védõernyõje alatt valósította meg minden korban, az akkor lehetséges legnagyobb harmóniát a Kárpát-medence népei között. Ezt kell visszaszereznünk! A magyar közjogi gondolkodás továbbfejlõdése szerint alkotmányunk legfontosabb része az épp idõszerû álam-, alap-, vagy sarkalatos törvény, mely a közjogi berendezkedés és politikaformálás módját, szabályait rögzíti a közjó érdekében. A politikai kultúra javítása, a valóban igazságos létfeltételek, a jogok és kötelezettségek egyensúlyán alapuló joguralmi állam, valamint a hagyományosan alkotmányos magyar államrend jogfolytonosságának szükséges helyreállítása, sõt a továbbfejlesztése a legfõbb célja e törvénynek. Mindezt azonban, csak a magyar múlt tapasztalatai, s a már gyakorlatban bevált jogelvek biztosíthatják a nemzetellenes és globális gazdasági-kultúra korszakában. Isten országa azonban - hívõkben és hitetlenekben is él. Ott alkot szellemi életünkben és annak számtalan termékében, fõleg a jézusi szeretetvallás tanításában, de kívülrõl másképpen nem avatkozik be életükbe. Továbbra is csak a Hit erejével tesz csodákat, segíti lelki, erkölcsi életünket, azonban a jelenlegi magyar állam – európai mintára - szétválik a hitélettõl.

Jelen Alaptörvény elfogadásával ünnepélyesen kinyilvánítjuk ragaszkodásunkat a - katonai megszállások által használaton kívül helyezett – Szent Korona jogelveire épült alkotmányosságunkhoz az Isten akarata szerint és a nép által, de a nép érdekében létrehozott közhatalomhoz.

A magyar történeti alkotmány ezt a közhatalmat és a - a nemzet államalkotó akaratát - fejezi ki, s magába foglalja a Vérszerzõdés, Szent István intelmei, Aranybulla, illetve évezredes történelmünk törvényei és szokásai mindazon részét, amely a legnagyobb sorscsapások ellenére megtartotta nemzetünket. S amelynek örök, és igazságaiban módosíthatatlan jogelveire épülve – a jelen Államtörvény – az örök fejlõdés és alkalmazkodás jegyében a hatalom, az igazság és az erkölcs egymás mellé rendelését rögzíti. Különös tekintettel az 1947.augusztus 20-án, megtartott (Altöttingben) magyar Országgyûlés törvényes határozatára, mely szerint: „a történelmi ezer éves alkotmány minden jogi alapja a magyar nép felfogása szerint is, a nemzet összességében – az azt jelképezõ Szent Koronában van”.

A történelmi alkotmányosságba illeszkedõ jelenkori részként, ezen államtörvény megalkotásával hazánkat olyan állammá kívánjuk formálni, amely visszatér a független magyar államok sorába, s a nemzet politikai, szellemi, gazdasági függetlensége és nemzeti önrendelkezése, hagyományainak szellemében biztosított. A hagyomány természetjogi erkölcse nélkül, maga a jog, mint társadalmi intézményrendszer értelmét veszti. A Szent Korona nélkül nincs erkölcs, nincs alkotmány, nincs magyar identitás és állam iránti tisztelet.
Ezért sem több, sem kevesebb jogot nem kívánunk, mint bármely más szabad nép, amely elkötelezte magát kultúrájának, hagyományainak megtartása és Európa békés jövõje mellett, így nem kíván lemondani sajátos történelmi-jogi múltjáról. ccMindez a mai történelmi korszaknak, s a kor társadalmának - tehát a Szentkorona tagjainak – ma elfogadott, igény, lehetõség és szükséglet alapján elkészült közmegegyezése a vállalt morális értékrendünkrõl, s jövõt építõ társadalmi-politikai céljainkról. Jelen államtörvényben minden jogpozitivista szabály, amely nem felel meg a Történeti Alkotmány természetjogi követelményeinek, az csak a jog külsõ alaki kellékével rendelkezik, tehát nem alkalmazható, mert tartalmilag jogtalan. A jog pedig mindig a helyes és méltányos, nem pedig a viszonylagos igazságnak tükre. Jelen törvény tehát, mai viszonyaink között a kor követelményeire adott korszerû válaszokkal szeretne szerves kapcsolódást biztosítani a történeti alkotmányhoz, s elvei alapján megszületõ sarkalatos törvényekhez.

No és most nézzünk, néhány valóban fontos normaszöveget, fõként a hatalomról:

(1) Magyarország független, történeti alkotmányának jogelvein alapuló: joguralmi és szociális állam.

(2) A joguralmi állam olyan jogállam, amelynek egyetlen feladata tagjai/polgárai közös akaratának érvényesítése mind az államon belül, mind nemzetközi vonatkozásokban. S minden tevékenységét az állam fölött álló igazságos és méltányos jog, a természetjogi alkotmányosság határozza meg.

(3) Az állam biztosítja minden állampolgára számára az elõbeszédben meghatározott és történelmi dokumentumokban lefektetett jogok igénybevételének lehetõségét, ugyanakkor elvárja a polgároktól a jelen Államtörvényben lefektetett kötelességek teljesítését.

(4) A magyar joguralmi állam létezésének és mûködésének alapját csakis az idõtlen nemzettest generációinak egyértelmûen kinyilvánított akarata – továbbiakban a közakarat – képezheti.

(5/2) A szuverenitás elsõszámú letéteményese a Szent Korona, a második az államfõ. Utóbbi õrködik az államhatalmi ágak egyensúlya fölött és az Országgyûlés alkotmányellenes mûködését indokolt esetben feloszlatással megszüntetheti, mert Õ a magyar alkotmányosság elsõ számú õre.

119.§

HÛTLENSÉG

(1) A magyar szokásjogi rend szellemében, a Szent Korona javainak kisajátítása, engedély nélküli igénybevétele bármely célra, különösképpen azok átjátszása külföldi, nemzetidegen érdekeltségek kezére hûtlenségnek minõsül.

(2) Hûtlenségi eljárást a Kúriánál kezdeményezheti a Felsõház közvetlenül, s valamennyi ellenõrzési joggal bíró állami intézmény vezetõje, valamint az országos lefedettségû civil szervezetek vezetõi, vagy bármely egyéni képviselõ

(3) Hûtlenségnek minõsül minden, az alkotmányosság szellemét sértõ tevékenység vagy magatartás, akkor is, ha nem sért törvényt, s így büntetõjogilag nem megfogható.

(4) Különösen súlyos hûtlenségnek minõsül minden olyan tevékenység vagy magatartás, amely az állam vagy a magyar politikai nemzetet alkotó etnikumok nemzetközi érdekeit, tekintélyét, méltóságát, vagy a Szent Korona személyét sérti.

(5) A Kúria hûtlenségi és politikai ügyekben, csak a büntetlen elõéletû állampolgárok közül kisorsolt 12 esküdt segítségével állapíthat meg bûnösséget.

(5) A Felsõházban az elcsatolt területek arányos felsõházi képviseletét vállaló személyek lehetnek kettõsállampolgárok, a magyar mellett a lakóhelyük szerinti utódállam polgárai is.
(6) Ki van a választójog gyakorlásából zárva az, aki elmebeteg, közsegélybõl él, gondnokság, csõd vagy erkölcsrendészeti felügyelet alatt áll, akit politikai jogainak felfüggesztésére ítéltek, aki letartóztatásban van, akit vád alá helyeztek, vagy egy ideig az, akit a törvényben felsorolt bûncselekményekért vagy fegyelmileg elítéltek.

32.§

(1) A haza védelme Magyarország minden állampolgárának szent kötelessége.
(2) (2), Az állam közhatalmi és adminisztratív intézményeiben vezetõ tisztséget, képviselõi megbízatást csak olyan személy tölthet be, aki önkéntes vagy sorkatonai szolgálatot teljesített legalább két esztendõn keresztül.

120.§

Magyarország államtörvénye a kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásáról a kormánynak kell gondoskodnia.
Amennyiben a kormány nem gondoskodik a végrehajtásról és nem is ír ki népszavazást a jelen alaptörvényrõl, akkor alkalmazható a magyar szokásjogi hagyomány és a közjogi rendünk ellenállási záradéka.

121.§

(1)

A Magyar Nemzettest minden tagjának az 1222-ben kiadott Aranybulla szerint: "...szabad (...) a hûtlenség minden vádja nélkül ellentállni és ellentmondani." a törvénytelen hatalommal szemben.

(2) A törvénysértõ hatalommal szembeni ellenállás e jogával élt a Magyar Nemzet a 18. század elsõ évtizedében, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában, 1848-49-ben, s végezetül 1956-ban.

(3) A Magyar Nemzet sorsát 1944-tõl, majd 1990 óta irányító politikusok – pártállástól függetlenül – valamennyien szándékosan vagy gondatlanul a romlás felé vitték az országot, és álságos népszavaztatással, választási csalásokkal bekényszerítették Hazánkat az Európai Unióba, ami a Nemzet érdekeinek végkiárusításával egyenlõ.

(4) A Joghelyreállító Nemzetgyûlés ezek után kötelességének tartja, hogy a „Nemzetvédõ Államtörvény” elfogadásával egy idõben az idegen jogrend elleni ellenállásra szólítsa fel a Nemzettest minden tagját!

(5) Alkotmányjogi, jogos védelemre hívunk mindenkit!

A magyar közjogi felfogás szerint ugyanis, a hagyományos magyar jogrend felforgatását célzó erõszak (pl. a pénzügyi vagy katonai megszállás), nem lehet jogos, de az illegitim hatalom elleni szabadságharc mindig az!

Mert az igaz jog nem köteles meghátrálni a hamis jogtalanság erõszakosságával szemben, hiszen a jogtalanság, jogot nem alapít!

Záradék: "Amennyiben a hatalmon levõk (köztársasági elnök, alkotmánybíróság, kormány, országgyûlési képviselõk, parlamenti pártok választott tisztségviselõi) nem ismerik el a hagyományos magyar alkotmányosságot, nem indítják el a jogfolytonosság helyreállításának valódi folyamatát: akkor kizáratnak a Szent Korona testébõl (ami azt is jelenti, hogy: megfosztatnak hatalmuktól, javaiktól, jogaiktól) és a nemzet maga ül alkotmányozó Szert, szent idõben, szent helyen."