Maflák és az ügyeskedõ bankárkaszt.

Maflák és az ügyeskedõ bankárkaszt.

(válasz egy barátom felvetéseire)

Ma már nyilvánvaló, hogy a földsugárzások, a földidegáram- és hálórendszerek is kölcsönhatások, vagyis a lélek eszközei. Arról nem a földsugárzások tehetnek, hogy mi silányságig pusztítjuk szervezetünket, s immunrendszerünket.Mert errõl sokkal inkább tehet az iparosított élelmiszertermelés, a transznacionálisnak vagy multinak nevezett profitmaximalizáló cégcsoportok tulajdonosi köre, akiket én elõszeretettel nevezek gátlástalan bankárkasztnak. Ez az elnevezés rávilágít a világot uraló monetáris diktatúra természetére. A pénzmanipulációs tevékenység elsõsorban bankárok irányítása alatt folyik, s a bankárok egy zárt és nehezen megközelíthetõ csoportot alkotnak, mely magát: a legfelsõbb kasztnak képzeli.

Ez a bankárkaszt az, amely szinte minden állam politikai osztályát kézben tartja, ha kell zsarolja vagy megfélemlíti, de mindenképpen elhiteti vele, hogy ügyes és életrevaló, amíg a köznép mafla és buta. Talán ez a legfontosabb oka annak, hogy anno George Soros ösztöndíjakat hozott létre, Kelet-Európa új politikusai számára. A korábbi bolsevik elit tagjaiból is sokan szegõdtek kiszolgálónak a bankárkaszthoz, mert tõlük remélték – nem is alaptalanul – a diktatúrájuk alatt elkövetett bûnök számonkérése elleni védelmet. Ma az a furcsa helyzet állt elõ, hogy a régi és új elitbõl álló hazai politikai osztály - Európában egyedülálló módon -, olyan politikai belháborút folytat, amelynek a színtere áttevõdött nyugatra, s ahol részben a média, részben az EU parlamentje lett a csatatér.

A korábbi elit pedig napjainkban, azzal tereli el a figyelmet a 2006 õszi szemkilövetõ hatalomgyakorlásáról, hogy nem védekezik - hanem támad. Önzõ, cinikus módon gerjeszti a feszültségeket a társadalmunkon belül, s például szembeállítja a zsidóságot és a cigányságot a többséggel. Erre a módszerre valóban azt lehet mondani, hogy ügyeskedõ és gátlástalan. A köznép butaságára pedig azt, hogy valóban maflák, mert nem veszik észre e módszer szembeállítási technikáit, nem veszik észre, hogy éppen a bolsevik és liberális hatalomból kiszorulók azok, akiknek nem érdeke a feszültség csökkentése.

Így tehát valóban maflákra és ügyesekre lehet osztani ma világot, de azzal a megjegyzéssel, hogy a maflák be vannak csapva, az ügyeskedõk pedig csalnak.

Ezzel meg is állapítottuk, hogy az egyik oldalon a törvénytisztelõk (maflák) állnak, a másikon pedig a bûnözõ csalók. (ügyesek?) Ám ha ilyen egyszerû a képlet, akkor miért nem derül erre fény a közmédiában, s a társadalom miért nem lép fel közösen a bûnözõ ügyeskedõk ellen és a törvénytisztelõ maflák védelmében? A válasz pedig egyszerû: mivel a csalók uralják a törvényhozás,

végrehajtás, média, de még a bíróihatalom jelentõs részét is, így a kezükben összpontosul egy hatalom, s ezzel tovább gerjesztik a társadalmi feszültséget.

Ismerjük ezt a módszert nagyon jól az elmúlt évtizedekbõl, évszázadból. Azoknak módszere ez, akik saját maguk konkurenciáját maguk teremtik meg, (miközben tömik az általuk ingyen elõállítható virtuális pénzzel) és teszik mindezt azért, hogy kifogják a szelet a valódi népi ellenállás vitorláiból. Csakhogy ezzel azt is állítom, hogy minden a kezükben van, holott ez sem igaz.

A mafláknak valóban el kell kezdeni körülnézni és gondolkodni, bár erre is van bankárkaszti eszköztár. Ezért a konkurenciát, mely a zavarosban halászást segíti elõ, nagyon figyelni kell, sõt arra kell leginkább figyelni ahol az „oszd meg és uralkodj” elvének módszerei láthatóan nyilvánvalóvá válnak, vagy legalább felsejlenek. Az a véleményformáló közeg, amely a többség véleményét nyomja „ezerrel” és a hibákat nem a józan kritika, hanem az indulatok gerjesztése okán erõsíti – különösen, ha az így kialakított indulatokat a belsõ megosztásra, vagy

más népcsoportokra irányítja – az nagyon gyanús. Ugyanis pl. az értelmetlen zsidózás vagy cigányozás épp az ellenkezõjét éri el annak, amit egy tisztességes mafla szeretne. Sõt mondjuk ki nyíltan, hogy a cionistáknak egyenesen jól jön ma, ha valaki a bankárkaszt gátlástalansága elleni felháborodásában zsidózik. Azt ugye nem vitatja senki, hogy vannak a bankárkasztnak nem zsidó tagjai is. Ha pedig így van - sõt a kiszolgáló személyzet nagy része sem zsidó -, akkor milyen alapon zsidózunk és kinek segítünk ezzel? A cionista szervezetek egykor a nácikkal is nagyon megértették egymást, mert hasonló volt a céljuk: minden zsidó hagyja el Németországot és menjen Palesztinába! (Ne feledjük el, hogy mindkét párt baloldali és diktatúrát kedvelõ csapat volt.) A nemzeti szocialisták pedig édestestvérei a nemzetellenes szocialistáknak, akik internacionalistának nevezik magukat, de emlékezzünk az ifjúkommunista Zuschlag aranyköpésére a televízióban! Ugye nem szeretne senki a nemzeti oldalon arra a szellemi szintre süllyedni? A zsidókkal ne a származás miatt legyünk szigorúak, hanem ha nem tartják be azt az értékrendet, amelyet be kellene tartaniuk. Ne mutassanak rossz példát se nekünk, se a gyermekeinknek, s ne csináljanak üzletet az erkölcsbõl!

Bár manapság sajnos minden biznisszé vált. A nemzeti radikális oldalon is vannak/voltak olyan milliárdosok, akik kimondták ugyan az igazságot, de csak azt, amit megengedtek nekik. S közben a pénzmosással és a vagyonszerzéssel is el voltak foglalva. Mindezt nem azért írom, hogy minden cselekvõvel szemben elültessem a bizalmatlanságot, hanem a józan és elemzõ gondolkodást szeretném visszaszerezetni a magyar tömegekkel. Itt van pl. a cigánykérdés. Ezt szerintem nagyon fontos lenne hazai és nemzetközi szempontból megvizsgálni. A belsõ jogrendet magunk alakíthatjuk ki, ebbe az EU – amibõl legjobb lenne kilépni – nem szólhat bele, csak ha ellentétes az „európai értékekkel”. Így ha a jogok és kötelezettségek egyensúlyát állítanánk fel, akkor nem lehetne hatásosan hisztériázni Brüsszelben. A hazai áldatlan állapotok egyik jele, hogy a Fidesz már annyira fél a bal-liberálisok mocskolódásaitól ezen a területen, hogy a Kékfényben pl. soha nem mutatják a cigányelkövetõket, mert nehogy rasszista színben tûnjünk fel. Ezzel viszont a tisztességeseket gerjesztik, hiszen minden épeszû ember tudja, hogy bizonyos bûncselekményeket a cigányság követ el csak, vagy zömében rájuk jellemzõ. Ma a Jobbik a legnagyobb szolgálatot teszi a Fidesznek azzal, hogy a kérdést napirenden tartva, letörölte Orbán homlokáról a szélsõjobb/náci/fasiszta bélyegzõt, amit a szoc-liberálok nyomtak rá évekig. Ugyanez a paramilitáris szervezetek kapcsán, ahol a Fidesz tag Bencsik András (az alapítók egyikeként) eljátszogatott 2007.–ben a Magyar Gárda gondolattal, majd lelépett és magára hagyta a beetetett Jobbikosokat, gárdistákat, maflákat.

Nekem ez furcsa. Mert miközben az ország jelentõs része nyomorog, van néhány zavarosban halászó a nemzeti oldalon is. Milliókat keresnek havonta, míg egyre többen az otthonuk elvesztéséért aggódnak. Pl: Õk „szakértik” a közbiztonságot, de arra nem gondolnak a fizetés felvételekor, hogy hány ezer önkéntes gárdista létezik az országban, aki bizony nem párthadseregbe, hanem az elszabadult bûnözés elleni „nemzetõrségbe” lépett be, s szolgálta a közösség biztonságát ingyenesen. Így velük kellett volna megerõsíteni a rendõrjárõröket. Ezzel szemben az ügyes csalók összeugrasztották õket, s amíg egymással vívtak és vívnak szegények, kicsalták tõlük a kis tartalékaikat, s ma a többnyire a kufár módszerek áldozataiként tengõdnek, részben csalódottan, de megacélosodva.

Ma már nagyon oda kell figyelni arra, hogy mire mozgósítunk embereket, érdemes-e költségekbe verni õket és magukat is olyan dolgokért, amely nem a konkrét megoldások mentén halad, hanem csak az érzelmek húrjait pengeti. Igen sok olyan megmozdulás volt már az utóbbi években, ahol sem érdemi, sem politikai eredmény nem született. 2006 õszének is több politikai eredményt kellett volna hoznia, de a mindenütt jelenlévõ spiclik ennek is gátat vetettek. Sajnos nem elég szervezett még a nép, nem alakult ki a tudatos nemzet, amely össztársadalmi érdekképviseletként tudná – alkalmas pillanatban –, mozgósítani ez erõket. Nem az alantas ösztönökre építve, hanem 1956 tiszta, erkölcsi erejére.

Nekünk a Kárpát-medence népeivel sem összeugrani kell, hanem megvilágítani nekik a bankárkaszt hamisságát, hiszen a szintén kizsákmányolt szomszéd népek – most éppen a horvátok következnek –, a végtelenségig ki lesznek fosztva, s talán ráébrednek Hlinka páter mondatának mély igazságára, az EU kapcsán is: „Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer esztendõs magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt.” Ennek az 1925. június. 4-én elhangzott mondatnak fényében utasítsuk el a „divide et impera” szellemét, legyünk kemények az ügyeskedõkkel, s ne maflák! Ne higgyünk el minden félelemkeltést. Ne rakjuk tovább az ügyesek zsebébe a pénzüket, mert a bankárkaszt nem jut csõdbe, viszont adósrabszolgák leszünk! Ha ebben a harcban segít nekünk a hazai zsidóság, akkor testvéreink maradnak. Együtt szakadjunk el a fogyasztói tudattól, mert csak belsõ egyensúlyt és belsõ békét megtalált ember képes kifelé is, a rábízott természettel harmóniában élni.

Szeged, 2012-02-15 Egy mafla: Bene Gábor S.