Megfeszítve - Molnár Tamás

Megfeszítve - Molnár Tamás válasza Florian Geyernek

Támad a világ! A kontinens szívében Magyarország lett Európa Iránja. Egyre erõsebb szorítással ölel körül bennünket a könyörtelen gyûlölet. Nap mint nap leminõsítés, kirekesztés, megvetés, bosszúállás, politikai és gazdasági fenyegetések és ármánykodások hullámai záporoznak felénk. Ámen helyett ómen árad minden szegletbõl. Felfakadt régi stigmáktól vérzik ismét ez a kicsinyke Magyarország. A nemzetközivé dagadt gazság és aljasság már régen nem Orbánról, a kormányról, a rendszerrõl szól, hanem rólunk, magyarokról. Itt már régóta egy egész bûnösnek nevezett nép van útjában az összeomló nyugati világnak.

Ez a mai hanyatló világszellem egykor végleg legyûrte és betemette a görög-római állami ethoszt, aztán ez a sötét talmudi isten fokozatosan felõrölte a kereszténységet, majd kegyetlenül megtorolta a faji alapokon újraszervezõdõ germán hadisten feleszmélését. Ennek az örök felforgató, „haladó” és földbe süllyedt istennek a nacionalista, nemzeti kapitalizmus sem tetszett, gyorsan eltakarította az útból a hagyományõrzõ monarchiákat és a mediterrán fasizmusokat. Aztán késõbb, jóval késõbb a bolsevik despotizmus kollektivista antitézisét is leváltotta. Nem tetszett neki, nem volt ínyére sem a nemzeti, sem a nemzetközi szocializmus önjárósága. Aztán a szabad versengésre felesküdött, ám végsõkig monopolizált cionista világrend mindenhol elburjánzott. Miheztartás végett azért megalkotott egy kötelezõen követendõ példaképet. Létrehozta a világ legnacionalistább centrumát és etalonját, az Egyesült Államokat, majd ezt a gyökértelenül szintetizált és mesterségesen klónozott világot genetikailag és szellemileg megfertõzte a zsidó fajelmélettel. Már nem sokáig ugyan, de ma még ez az élõsködõ, rombolásra teremtett, torz hibrid uralja a világot.

A második világháborút követõen az Egyesült Államok megszállta Európát, majd a hidegháborús gyõzelmét követõen a Gólem kiterjesztette hatalmi befolyását az egész övezetre. Ma nem történik más, mint az amerikai jólét oltárán feláldozzák a bóvlivá silányított Európát. Elõször a keleti és déli provinciákat, aztán majd a többieket. A szellemében megroppantott Vén Kontinens pedig tétlenül szemléli, ahogyan nemzetei nyakára idegen behajtókat ültetnek. Látható, ahogyan az amerikai mintára majmolt jóléti hedonizmusnak mindenkorra vége szakad. Az amerikai álom hamarosan összeomlik az európai gyarmatok nélkül, és nyilván Európa nyugati fele is összeroskad a külsõ, szegényebb régiók bukásával. Az élõsködések láncolatának eljön a végideje! Mohamed próféta bölcs tanítása szerint minden emberi lény születése pillanatában egy hegynyi étket kap ajándékba istenétõl. Aki mohó. és gyorsan befalja a rá kiszabott ételmennyiséget, az elõbb, aki puritán és önmegtartóztató módon él, az késõbb hal bele az életébe. A nyugati világ idejekorán és mohón felfalta a reá kimért fejadagot.

A mohóvá tett, ateista Magyarország sorstragédiája sem most kezdõdött. Folyamatos birodalmi behódolásainknak beérett a vetése. Több száz éve alig akad valódi, bölcs és megfontolt államférfi a magyar közéletben. Az elmúlt húsz esztendõ közszereplõi is mind kádár köpönyegébõl bújtak elõ. Kádár is függetlenségrõl hazudott, aztán a távoli rendcsinálás fedezékében megtagadta cimboráit, és behívta az oroszokat, majd orvul saját népére rontott. (Lásd Gyurcsányt is!) Orbán is nemzeti függetlenségrõl papolt, aztán a rendcsinálás érdekében most behívja az IMF-et. (Lehet, hogy ez volt a végsõ titkos terv a Nagy Káosz elõidézésére?) Polgárháborúról nincs még szó, de a cél szentesítheti az eszközt… Ha kapitulálunk a végrehajtók elõtt lassan, ha sikertelenek lesznek a megadásról szóló tárgyalások, gyorsan elvérzünk. Be kellene látni végre, hogy birodalmi érdekek mentén, a birodalom által adoptált politikusokkal számunkra nincs esély, nincs jó megoldás! A jelenlegi miniszterelnök is ebbõl az eltorzult világból vétetett, de hatalmasat tévedett, amikor gõgösen elhitte, hogy erõvel összegányolt, önjáró pártkapitalizmusát eltûri és benyeli majd az agonizáló világ.

Nem az fáj leginkább, ami mostanában történik, hiszen ezt minden józan ember elõre láthatta. Nem a csalódás fáj, az, hogy közel egy évtizednyi ellenzéki töprengés és bujkálás után mindössze erre a kapkodó, széthulló, megosztó, pancser és dilettáns kormányzásra képes csak a kereszténynek hazudott fideszes jobboldal. Nem az fáj, hogy Orbán, a karizmatikus hazudozó, a kegyetlen pártszervezõ és a nagyratörõ hatalomtechnikus igazából csapnivalóan rossz kormányfõ, aki magára haragította a fél országot és az egész világot. Sokkal inkább fáj, hogy Orbán évtizedekre elõrevetítve, jóvátehetetlen károkat okozott az egész magyarságnak. Uralma két dologban egységesítette a nemzetet: a megosztottságban és a mélyszegénységben.

Az fáj igazán, hogy mindezt még a végzet elõszobájában sem látják be, ismerik fel a hatalmas, fanatizált tömegek. A politikai placebó fáj leginkább, igazán! Megint nem gyógyszert kaptunk a bajainkra, csak álságos fedést és takarást. Ismét, sokadszorra becsaptak bennünket, hátha meggyógyulunk és felépülünk majd a kézrátéttõl és a szómágiától! A felajzott tömeg évtizedek óta messiást vár és rendre Barabást talál. A csalódás mérhetetlen! Pedig egy igazi bölcs államférfinak tudnia kellett volna, hogy testileg és lelkileg milyen szánalmas, siralmas és kivéreztetett állapotban vagyunk mi, magyarok. Aki tudja ezt, az legfõképp a szellem erejével harcol. Aki tudja ezt, nem nyit egyszerre több frontot, hanem észrevétlenül és ravaszul behatol az ellenség sáncai mögé. Nem beszél feleslegesen, hanem csendben, nemzete javára cselekszik! Nem ül meg egy lovat két csupasz fenékkel!

A nyers erõ - különösen, ha nem társul kellõ bölcsességgel - mit sem ér. Egy valódi nemzeti kormánynak nyitnia kellett volna az egész megsértett nemzete felé. Új alkotmány? Igen, de nem pártjogászok, hanem alkotmányozó nemzetgyûlés által! Új médiatörvény? Igen, de nem pártcenzorok, hanem szabad, független, nyílt szívû nemzeti médiamunkások által! Új munkatörvénykönyv? Igen, de nem a kiszolgáltatott munkavállalók rovására! Új egyházi törvény? Igen, de nem a vallásszabadság kárára! Új adótörvény? Igen, de nem a legszegényebb dolgozók ellenében! Új nyugdíjrendszer? Igen, de nem gátlástalan szabadrablással! Új egészségügyi és oktatási törvény? Igen, de nem az orvosok és a tanárok ellenében! Az Orbán-kabinettel nem csak az a baj, amit és ahogyan csinált, hanem a legfõbb baj az, amit, nem mert mindeddig megtenni! Egy szegény országban nem sarcolom végletekig a szegényeket, miközben a kiváltságosok zsíros kasztját dorbézolni hagyom. A nyomorúság kellõs közepén látványos és hathatós politikai puritanizmussal kellett volna kampányolni, nem eltitkolt vagyonbevallással! Nyugodtan kimondhatjuk a végsõ következtetést: Magyarország a látszatdemokrácia, az uralkodó kleptokrácia és az áldatlan pártoskodás áldozatává lett! Elfelejtettük, hogy nemzetet csak közös akarattal és hittel lehet felépíteni! (A követendõ példa adott: a kicsinyke Izland ezt már megcsinálta!)

A történet innentõl kezdve egyre gyorsabban folytatódik. Orbán akár az ország pusztulása árán is, de véghezviszi fanatikus terveit. Ha már minden kötél elszakad, inkább összeáll majd szocialista és liberális ellenfeleivel, nehogy egy minden ízében nemzeti kormány kerülhessen hatalomra. (Ennél még egy kézivezérelt janicsár is elfogadhatóbb a Fidesznek!) Ám tanulságos lecke lesz ez a Jobbik számára is! Most láthatják igazán, mit képes ez a szétrohadt világ egy félszívû, magányos akarnokkal és egy végletekig megosztott nemzettel szemben elkövetni. Most nem kell félni és kapkodni, az idõ nekünk dolgozik! A türelem a bölcsesség egyik sarokköve. Felkészülten, okosan, belülrõl építkezve meg kell várni ennek a tragikus történetnek legvégét. Az emberi történelem örök tanulsága szerint a fény mindig a legsötétebb pillanatokban sejlik elõ. Ha viszont Isten gondviselése helyett csalfa reményeinknek hiszünk, akkor becsukott szemeinken keresztül láthatjuk azt a közeli és boldognak tûnõ pillanatot, amikor végre hatalomra kerül a nemzet. Láthatjuk, amint ott repülnek felettünk a birodalmi F-16-osok, melyek végleg balkánná bombáznak bennünket. Ezt kellene most elkerülnünk. Ne siettessük a sors beteljesülését, mert hamarosan eljön a pillanat. A hormuszi szorosban ott vannak már a cirkálók. Az Armageddon hamarosan elkezdõdik