Józanító”az ingyen gazdagodás mellett tüntetõknek.

„Józanító”az ingyen gazdagodás mellett tüntetõknek.

(csak annyi a kérésem, hogy ha valaki belekezd, akkor olvassa is végig!)

„…az alap- és szabadságjogoknak a szocialista-liberális Gyurcsány-kormány alatti masszív megsértése volt Orbán átütõ gyõzelmének az alapja….mindez a kommunizmus legsötétebb korszakára… emlékeztetett, s ma az Európai Unió az, amely eltávolodik az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikkében rögzített véleménynyilvánítás szabadságától. Az EU átveszi az elsõ bekezdés tartalmát a szabad véleménynyilvánításról, de a magyar médiatörvénnyel ellentétben az ennek gyakorlásával összefüggõ, a 2. bekezdésben szereplõ kötelezettségeket és felelõsségeket nem….. A médiajog és az alkotmány az államok belügye, és így tiszteletben tartandó! Az európai történelemben Magyarország többször is élharcosa volt az alapvetõ szabadságjogoknak - többek között az 1222-es Aranybullát és az 1848-ban kinyilvánított sajtószabadságot tekintve….Az alaptörvényt - akárcsak a kormány egyéb tevékenységét - csak az a kisebbség kérdõjelezi meg Magyarországon, amely a kommunista nomenklatúrából érkezve, rendszerének összeomlását és ..... gazdasági elõnyeinek elveszítését nem akarja tudomásul venni…... Ijesztõ, hogy ezt a nyugati médiában és részben nemzetközi szinten is erõteljesen támogatják..”

Eva Maria Bárki

Honnan is indult a januári „börtönkoalíciós” tüntetés ötlete?

Ne tessenek csodálkozni, de Kis János filozófustól, aki az 1989-es globalista érdekû és bolsevik átmentést szolgáló álalkotmány egyik megalkotója, valamint az SZDSZ alapító tagja és elsõ elnöke. Aki még 2002-ben kilépett a pártból, de azóta is a bal-liberálisok mozgatója. Már akkor is balról kritizálta az alaptörvény tervezetét, amikor még nem is látszottak a körvonalai tisztán. Március 15-én már arról beszélt – Rajk László, Bauer Tamás, Radnóti Sándor, Szigetvári Viktor Mszp kampányfõnök és kb. 100 érdeklõdõ elõtt –, hogy avítt és dagályos az alaptörvény, s Fidesz intézkedései megteremtik majd az egységes baloldali ellenzéket, amelyhez meg kell majd nyerni a jobboldal européer részét is. Mert szerinte a törésvonal a jogállam hívei és ellenfelei között van. Hiszen szerinte nem szükséges leváltani azt az alaptörvényt, amely egyszerre mondott nemet

„az elvtársak Népköztársaságára” és az „urak király nélküli királyságára”. A filozófus, a liberálisokra jellemzõ módon keveri össze a magyar közjogban más-más értelemben szereplõ alkotmányt és alaptörvényt, s elítéli, hogy az új alaptörvény szerint 1944-ben szakadt meg a magyar történeti alkotmány jogfolytonossága, s nincs mondanivalója arról, hogy a megszállások alatt semmi sem történhetett legitim módon, mert jogtalanság nem alapíthat jogot! Szerinte az új alaptörvény az alapjogokat is korlátozza, s a közjogi berendezkedést – amelyet Rákositól örököltünk – teljesen kifordítja.

Nos, akkor nézzünk bele mi is történt kis hazánkban az elmúlt években:

Az állítólagos rendszerváltozáskor az állam vagyonát – amelynek egyébként az állam csak a kezelõje, mert a tulajdonosai a Szent Korona tagjai, tehát a teljes nemzet –, az élelmesebb fõelvtársak osztották el maguk között. Bár a 800 ezer tagból igen keveseknek jutott komoly vagyon, legfeljebb a kádári nosztalgia maradhatott meg az emlékezetükben, mégis hisznek a kirablóiknak.. Ráadásul a fõelvtársak nagyobb része béna is volt a vagyonhasznosítás területén, s mivel nem a saját körme kopott az üzem vagy más termelõegység kiépítésében, így többnyire el is kótyavetyélte azt. Mivel vérbeli „baloldaliként” lettek mohó kapitalisták, s így a profit oltárán fel is áldozták azonnal a munkásjólét minden elemét, a vállalati üdülõktõl az üzemi étkezdékig mindent. Sõt még az álságos privatizációs szerzõdésekben vállalt kötelezettségeket sem tartották be szinte sehol. A szociális gondoskodás régi baloldali elveirõl azután ne is írjak, mert az újsütetû és bolsevik indulatú újtõkések nem vállalták magukra annak terheit, s amikor az általuk így többszörösen becsapott és csapdába csalt társadalom még vissza is szavazta õket a hatalomba, ilyen arcátlanságot is mondtak: „Nincs ingyenebéd!” Gazdagodás azonban volt ingyen, s Gyurcsány és szemfüles KISZ-csapata gyorsan beletanult a gátlástalan kapitalizmus trükkjeibe, s a D209-es titkosügynök kormányát igen ügyesen jégre vitték, majd a bankárkaszt és az SZDSZ bizalmából a helyére léptek. Történelmi érdeme Gyurcsányéknak az, hogy fellebbentették a függönyt arról a mocsokról, amit pártpolitikának hív pol-korrekt nyelven a hazaárulókból és naiv írástudókból álló véleménydiktatúra hazai kiszolgálógárdája. Ebbe a pártpolitikába bukott bele az a magyarországi baloldal, amely valójában soha nem volt még szociáldemokrata sem, hanem kíméletlenül volt nemzetellenes szocialista, vagy még inkább bolsevista, illetve népellenes maffiózó!

A legutolsó választáson tehát ez a népellenes maffia juttatta hatalomra a Fideszt, hiszen nem a politikai színház jobboldalának teljesítménye, hanem a pénzéhes álbaloldal korrupt és önleleplezõ cirkusza okozta az óriási Fidesz fölényt.

A szabad választások illúziójában élõ választók ugyanis azon jobboldali pártokat választották be a Parlamentbe döntõ súllyal, amelyektõl elvárható volt végre a rendszerváltás befejezése, pontosabban a történelmi magyar államok sorozatába való visszakanyarodás végrehajtása. A Fidesz és a Jobbik rendkívüli sikerének tehát ez az elvárás volt a kiváltó oka, s mindez már 2006 õsze óta érlelõdött a magyar társadalomban, s nagy szerencsétlenség, hogy a bankárkaszt ezt az esélyt is jégre vitte, illetve viszi a folyamatos agymosással és kirablásunkkal.

A nemzetellenes szocialistákat és az SZDSZ-t sokáig a közös zsákmány tartotta össze, de amikor a Mérleg utcaiak már nem lehettek többé a mérleg nyelve, s kiesett a szájukból az „állam tõgye”, akkor éktelen haragra gerjedve dobták fel az egykori maffiatársakat, s alattomosan felépítettek egy új SZDSZ-t, amelyet a világtrend okán zöldre festettek. Ez lett az LMP és meg is szervezték számukra támogatóul az IMF mögé bújt nemzetközi bankárkasztot! Ez a magát régóta baloldalinak és liberálisnak képzelõ rablóbanda pedig, máig nem tud beletörõdni a vereségbe, s ez késztette õket a január 2.-i demonstráció szervezésére. Mesterházy Attila szerint – aki egyébként a véreskezû kommunista utódpárt elnöke –, a civil ellenállás (sic) napja lesz január 2! Ezért azt szeretnék, hogy a Magyar Állami Operaház elé hirdetett demonstráció ne a pártpolitikáról, hanem a "negyedik magyar köztársaság alapkõletételérõl" szóljon. A tüntetéshez csatlakozott a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció, az LMP és a Negyedik Köztársaság mozgalom is. Ezek a csupa demokraták egy szót sem ejtettek a demokráciáról akkor, amikor a 2006-ban emberi szemeket lõttek ki a békés megemlékezõk közé. Ezek negyedik köztársaságról beszélnek, amikor egyet sem szavazott még meg az általuk állandóan meghivatkozott nép. Viszont a hazaáruló Károlyi gróf köztársasága, a tömeggyilkos Kohn Béla diktatúrája, valamint a Vorosiliv zsarolása miatt megszületõ köztársaságokhoz bátran csatlakozhat az 1989-ben Szûrös mátyás által kikiáltott és a bohócok által létrehozandó is. Nem civilek ezek, hanem becsapottak, vagy machinátorok.

Az Operaház mögött!

Amint a pénzhatalmi véleménydiktatúra hírcsatornáiból megtudhattuk, hogy a kormány egy gálán kívánja megünnepelni az Alaptörvény hatálybalépését, azonnal arra gondoltam, hogy nekünk jobbról kellene kritizálnunk a számunkra nevetségesen kislépést jelentõ alaptörvényt. Ám a nemzetközi pénzkartell és a hazai csahosainak nyomása arra a gondolatra vezetett – nálam és Gonda Lacinál –, hogy mi ne az egyébként kritikával illetett alaptörvény ellen, hanem a bal-lib rablóbanda álságos hazugságai ellen tüntessünk az Operaház mögött! Sajnos kevesen értették meg a szándékot, de amikor elolvastam az alábbi idézetet, akkor már egyértelmûvé vált a feladat. Nekünk, nagyon kevés az Alaptörvény félárbocos joghelyreállítása, de mégsem lehet szó nélkül hagyni ezt a primitív mocskot: "Orbán! Te tetted ezt! Lehet hivatkozni Gyurcsányra, az elmúlt nyolc évre. Lehet hivatkozni a gazdasági válságra és minden másra. De ezek üres és alaptalan hivatkozások. Azért, hogy emberek ezrei (tízezrei) sorba álltak egy tál meleg ételért, Te vagy a felelõs, Viktor!" (Idézet az Okostojás blogról - a szerk.) No azzal kevésbé lehet engem megvádolni, hogy Fidesz szimpatizáns vagyok, de ezek a vádak elemzést érdemelnek: Ugyanis nem lehet hivatkozni az elmúlt nyolc év maffia politikájára és a bankárkaszt gerjesztette válságra, hanem: Kell! Nem ezek az alaptalan és üres hivatkozások, hanem Okostojás szövege, hiszen csak a teljesen hülyék hihetik azt, hogy régebben Gyurcsány volt hatalmon és most Viktor van! Ugyanis egy olyan rejtõzködõ erõ utasítja és utasította mindkettõt, amely képes a jólfizetett véleménydiktatúráján keresztül meggyõzni a társadalmat mindenrõl, sõt még annak az ellenkezõjérõl is! Régebben Moldova Györgyöt hallottam beszélni valamelyik adón, s ilyeneket mondott: : „A baloldal megszûnt létezni, nincs baloldal.” „Ezek nemcsak korruptak, tehetségtelenek is.” „Kire szavazzak? Mónikára? Ildikóra? Kovács Lászlóra? aki kivitte a szeretõjét, bemutatta a görög királynak, mint feleségét. Aki nem adta vissza a szolgálati kocsit?”

Mindezt tehát nem én mondom a díszes társaságról, hanem egy olyan kommunista, aki ma is Kádárt imádja és szerinte csak hányingerrel lehet az MSZP-re szavazni, de Magyarországon többszázezer fasiszta van. Szívesen elmagyaráznám a népszerû írónak egyszer, hogy Sztálin miért szerette a nemzeti szocialistákat – teljesen tudománytalanul – fasisztázni, de erre aligha lesz esély. Viszont vegyük már észre, hogy a kommunisták legalább következetesek abban, amit hazudnak! S mivel a szélsõbalos Thürmer csapatnak csak Marx jutott és a köpönyegforgató MSZP elvitte a Tõkét, így sajnos számíthatunk arra, hogy szép lassan új köntösben jelenik meg majd a színen egy új párt, amely felsorakozik majd a már átöltözött LMP mellé, s a politikai váltógazdálkodás régi szabályai szerint beleveti magát a választási küzdelembe. Emlékeztetõül tekerjük vissza az idõ kerekét 1989. november végére, amikor Horváth József belügyminiszter, aki késõbb a Duna-gate lehallgatási botrányban lemondott, egy parancsnoki értekezleten hangsúlyozta: „Az MSZMP széthullásával a baloldal erõi nem rendelkeznek centrummal, tehát fontos lenne, hogy a következõ idõszakban egy baloldali ellensúly is képzõdjön. (…) Azt is látnunk kell, hogy szervezetünk, de az egész társadalom jövõje is függ attól, hogy a jelenleg háttérbe szorított és szétforgácsolódott baloldal mennyire lesz képes ismét jelentõs politikai erõvé, a jövõ szempontjából kikristályosodási ponttá válni. Nekünk ezt a folyamatot lehetõségeinkhez képest – de nem törvényellenes eszközökkel – támogatnunk, erõsítenünk kell.” Igaz a Duna-gate botrányban ismét bebizonyosodott, hogy milyen igazat írt Szolzsenyicin: „A kommunistánál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a történelem. Cinizmusuk, szemtelenségük, hataloméhségük, gátlástalanságuk, rombolási hajlamuk, kultúra- és szellemellenességük elképzelhetetlen minden más, normális, azaz nem kommunista ember számára. A kommunista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret. A kommunista eltorzult lélek! Egészséges szellemû európai ember nem lehet kommunista! Nincs olyan vastag bõrt igénylõ hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása így kívánja."

Ennek fényében kell értékelni a liberális köpönyegre váltott pesti bolsevista filozófusok Németországba való ingázását. Egyrészt azért járnak oda, hogy lehetõségük legyen Magyarország elleni folyamatos lejárató kampányaiknak hitelt adni hazugságaikkal, miszerint Budapesten félniük kell, másrészt pénztárcájukat is ott hizlalják.

Ráadásul a mai német filozófia és irodalom meghatározó eleme ez a magyar nyelven és logikán, valamint az általunk megtermelt közpénzen tanult pesti emigráció.

No, ezek gerjesztették ezt a civilnek hazudott tüntetést: az SZDSZ nyomán.

Dr. Bene Gábor S.