Köszönet a bizalomért és javaslatok az MSZ megújulásáért.

Kedves Szövetségesek!

Nagyon köszönöm azt a bizalmat, amit a Kunszentmiklóson megtartott választáson kaptam. Ígérem, hogy ha a (7+5) azaz 12 fõs elöljáró testület tagjaként lesz lehetõségem bizonyítani, akkor már a következõ munkaértekezleten lemérhetõ lesz, hogy méltó tudok-e lenni rá.

Az ott elmondott, 5 pontos, ad hoc programom alapja az együttmûködés és az MSZ iránti bizalom megerõsítése és az összes megosztó tendencia gyökeres kiirtása a Szövetségbõl.

(Az elsõ két pont a rövid távú - tehát egy éven belül, vagy azonnal megvalósítandó - céljaim.)

1./ Az Összehangoló Fórum és a Szervezetvizsgáló Bizottság felállítása.

Az elsõ a tagságnak ad olyan lehetõséget, hogy ötleteit, észrevételeit, kidolgozott stratégiai programjait vagy a mûködésben jelentkezõ ellentmondásokat írásban eljuttassa és a havonta ismétlõdõ Fórumokon, azokat kitudjuk tárgyalni. Ez ad lehetõséget arra, hogy ha a megyei elöljárók nem képesek jól együttmûködni a központtal, akkor azért a tagság írásos anyagai és azokkal kapcsolatos más vélemények eljuthassanak a központba.

A Szervezetvizsgáló Bizottság viszont a teljes mozgalom (tehát még az országos elöljárók) tevékenységét is ellenõrzi és ügyel arra, hogy a mozgalom erkölcsisége se szenvedhessen csorbát, ne legyen lehetõség sem szalámi taktikára, sem a személyek szembefordítására! Ennek a bizottságnak a megválasztását - pályázatok vagy jelölések beküldése után - legkésõbb a következõ munkaértekezleten ejtjük meg.

2./ A szervezetépítés taktikai és a mozgalom propaganda terve 2012- évre. Sajnos azok a csoportok, amelyek sérelmet szenvedtek, illetve nem tudtak azonosulni az MSZ központ elképzeléseivel, sokszor azért váltak le a Szövetségrõl, mert nem kaptak elég lehetõséget összehangoló fórumon való részvételre. Ezt nagyon szükséges végre megváltoztatni, mert az alulról építkezõ közösség a jellemzõ a magyarságra. Ne felülrõl mondják meg tehát az irányt és ne onnan jöjjön a javaslat a megyei elöljárók személyére. Legyen vezérelvünk ismét a mellérendelés és az összetartozás, hiszen a hétköznapokban is vállvetve kell dolgoznunk! Mivel a szabad magyarok szövetkeztek a Szövetségben, s azon célok érdekében, amelyeket a 21 pont fektetett le, így idõszerû azt egyszerûsíteni és kielemezni. Amely pontok megvalósítása rövidtávon nem megoldható, tegyük át a közép, vagy hosszú-távú elképzeléseinkbe.

Vissza kell állítani a mozgalom szervezõerejét, járõrszolgálatát, mert rövidesen szükség lehet rá!

A szervezetépítéshez szükséges útmutatókat kell írni, s a Tagozatoknak át kell fésülniük. Az alulról építkezõ közösségeket egy szinten se képviselhessék „kiskirályok” hanem vagy a kettõs és mellérendelt vezetés, vagy a „hétmagyarok” testületi vezetését kellene visszahozni. A központ ezt már megtette, s a megyék, járások, települések is így szervezzék át magukat. Fontos, hogy ne viselhessen több tisztséget senki, hiszen egy feladatkör alapos ellátása is elegendõ! Rajkai Zsolt és jómagam is lemondunk az egyéb tisztségeinkrõl a jelen feladat nagysága miatt.

3. Nagyon fontos a MOGY szerepének mielõbbi átértékelése.

Eddig minden országos seregszemlénken, próbálkoztunk nemzetpolitikai üzenetekkel, de ennek voltak sikeres és sikertelen elemei. Ezért a MOGY elõtti munkaértekezleten már, meg kellene vitatni azt az üzenetet, amelyet ott a helyszínen Székesfehérvár és Rákos-mezõ utódaként elfogadnak az ott jelenlévõ szabad magyarok. A MOGY-nak tehát a további bizalomerõsítésre és a nemzet problémáinak közvetlen megoldására komoly, nemzetpolitikai üzenettel kell felkészülnie.

Ebben az üzenetben kell utat mutatni a megosztás ellen, s ismertetni a Szövetség tagjaival a közösen elvégzett munkát, s a stratégia szerinti következõ szakaszra való elvárásokat.

(a következõ két pont a közép- és hosszú-távú elképzeléseket tartalmazza!)

4./ Gazdasági és tudati emelése a társadalomnak!

Molnár Ervin kitûnõen elemezte ki a társadalom kifosztásának okait, s az anyagi jóvátétel szükségességét, hiszen a globalista-daráló éppen a nemzetállamokat és azok középosztályait kívánja mielõbb ledarálni, hiszen csak egzisztenciálisan független középosztály képes megvédeni magát és nemzetét. A gazdasági emelés eszközeként megjelölt 4 millió forintos részvényt viszont, csak akkor lehet középtávon nevesíteni, ha a tudati emelés révén a magyar társadalom felismeri, hogy a pártalapú alsóház ellenpólusaként létre kell hoznunk a civil felsõházat, vagy nemzeti szenátust.

A jelenlegi párthatalmi struktúra ugyanis csak akkor lesz hajlandó részben visszavonulni, ha megfelelõ nyomást tudunk rá gyakorolni. A nyomáshoz pedig szükséges az, amit Bibó István így fogalmazott meg: A hatalom demoralizál, tehát ellenõrzésre szorul Ezen ellenõrzést pedig a pártos szervezõdésû alsóházzal szemben csak és kizárólag a nemzeti középosztály civil vonulata valósíthatja meg, s ehhez olyan MSZ szükséges, amely nemzetpolitikusokat képez, s felvállalja azok magas szintû képzését.

(Az egész MSZ jövõje azon múlik, hogy hogyan mûködünk tovább!) Együttmûködve, bizalommal vagy szétaprózottan és egymás iránti bizalom híjával. Ha a közös álláspontokat képesek vagyunk kialakítani és a lefektetett megoldásokat követve megadjuk egymásnak a kölcsönös és kötelezõ tiszteletet, akkor az elsõ programpontom (Az Összehangoló Fórum és az Átvilágító Bizottság felállítása.) meghozhatja a Szövetségünk visszaerõsödését. Ha ehhez megkapom az új Országos Elöljáróság támogatását, akkor a tudati emelés elõtt álló legfontosabb érzelmi és etikai akadályok ledõlnek, s az MSZ mintát adhat a magyar pártpolitikának, a civil szervezõdéseknek, egyházaknak és a polgároknak is.)

5. Az Alkotmányos Jogfolytonosság és a szerves jogfejlõdés realizálása

Ezen programpontom a mai erõviszonyok tükrében, csak a Szövetség hosszú-távú célja lehet. Mindezt úgy képzelem megvalósulni, hogy kialakítva a kettõs hatalmat a felállítandó felsõházba kerüljenek be a Szövetség alkalmas vezetõi. Hiszen a magyarság legnagyobb nemzeti-civil szervezetét nem hagyhatják sokáig figyelmen kívül a pártpolitikai hatalom gyakorlói, akik egyébként így, a közhatalom teljességének sajnos csak bitorlói!

Az AJET (Alkotmányos Jogfolytonosságot Elõkészítõ Tagozat) által elkészített

Nemzetvédõ Államtörvény” tervezetét, sajnos nem tudtuk benyújtani az OGY alsóházának, pedig eljutattam a Jobbikhoz és a Fideszhez is. Akkor sajnos nem volt még felsõházunk, amely megtárgyalhatta és nyilvánosságra hozhatta volna. (Pedig ezzel óriási lehetõséget szalasztottunk el!)

Így a felsõház felállításáig a jövõben fel kell kérnünk arra a Tagozatokat, hogy a tervezet társadalmi vitáját folytassák, vonjanak be minden szakterületrõl olyan szakembereket, akik hajlandóak ezt a sziszifuszi, de feltétlenül szükséges munkát elvégezni a szerves jogfejlõdés és a magyarság megmaradása érdekében.

Zárásként annyit, hogy véget kell vetnünk annak a tévhitnek, hogy az egyéni gondolatok erõsebbek a közösségileg kiérlelt gondolatoknak. Igaz, ezt táplálta belénk a bolsevik-globalista évtizedek hatása, de nekünk az õsi Szövetség elveihez és nem a liberálisan relativizálható, tehát nem viszonylagos igazsághoz, hanem a teljes tudás igazságához kell visszatérjünk!

Viszont a közösségi gondolat nem eredményezheti a különbözõ testületi ülések szétbeszélését eredménytelenségét és a felkészületlen hozzászólások eltûrését. Be kell vezetnünk minden tanácskozáson, fórumon, hogy elõre és írásban kapjuk meg a javaslatok szövegét, hogy napirendi pontként és az érdeklõdõk számára is felkészülten lehessen megvitatni és döntést hozni róla. Az MSZ eddigi fegyelmezetlen tanácskozásait, fel kell váltani egy hatékony, de mindenki számára megszólalási lehetõséget biztosító rendszerre, ha akarjuk unokáinkat is magyarnak tudni!

Szeged.2011.11, 28 Dr. Bene Gábor S.

Utószó:

A 2010. április 18-án elfogadott „Húsvéti Alaptörvény” preambuluma kimondja, hogy „Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését.“ Ez azt jelenti, hogy az 1946. évi I. sz. törvényt és az 1949. évi XX. sz. törvényt kezdettõl fogva semmisnek tekinti, azaz hogy többek között Magyarországot – legalább is a megnevezett álalkotmányok szerint - nem tekinti sem törvényes és szuverén államnak, sem köztársaságnak.

A törvényhozó alsóház a normaszöveg további részeiben sem következetes, mert több helyen ellentmond saját magának. De a preambulumban is találunk érdekes részeket: „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.“ Az alaptörvény B cikkének 2. pontja azonban kimondja, hogy „Magyarország államformája köztársaság.“

Az idézetekbõl számomra az derül ki, hogy a törvényalkotó valamilyen, számomra ismeretlen és csak feltételezhetõ oknál, vagy okoknál fogva nem hajlandó világosan és egyértelmûen fogalmazni.

Az hogy a történeti alkotmány jogfolytonossága teljes mértékben helyreálljon és hogy a jelenlegi polikai vezetés átadja a hatalmat a nemzet hiteles képviselõinek, a mi közös feladatunk. Ezt a feladatot csak a nemzet széleskörû összefogásával tudjuk elérni