Jogos védelmi helyzetben van a nemzet! címû elõadásom a MOGY-on.
- Részletek
- Bene Gábor
- Találatok: 1029
Jogos védelmi helyzetben van a nemzet! címû elõadásom a MOGY-on.
Jogos védelmi helyzetben van a nemzet!
A MOGY közjogi-alkotmányozási sátor céljai 5 pontban, politikai nyelvezettel:
1./ RENDSZERVÁLTÁST és KÁRPÓTLÁST a VESZTESEKNEK!
Valódi, mélyreható, nemzeti alapú és közhatalmi rendszerváltást
akarunk, s végre nem csak szavakban, hanem megélhetõ tettekben is!
2./ ÚJ POLITIKAI-TÁRSADALMI RENDSZERT!
Hagyományos magyar jogfejlõdési alapon kell civil felsõházat létrehozni, amely: erkölcsi alapú, s valóban új politikai-társadalmi rendszert készít elõ, amelynek alapbázisa az MSZ, mint nemzetépítõ mozgalom.
3./JOGFOLYTONOSSÁGOT és SZERVES JOGFEJLÕDÉST!
A Magyarok Szövetségének tehát: ki kell dolgozni a történeti alkotmány szerves fejlõdését, elõ kell készítenie a jelenlegi, illegitim hatalomnak a nemzeti és civil ellenõrzését, s ezzel a magyar gazdaság fellendítését, s az államot is visszatéríteni a közjó szolgálatába. Így visszazökkenhet az idõ!
4./ AZONOS JOG és KÖTELEZETTSÉG ILLESSEN MINDENKIT! Ez sajnos minden szinten probléma hazánkban: akár a cigányság helyzetét nézem, akár a bankok csalási technikáit, vagy a média hazugságok özönét.
De például az EU befogadta az angol történeti alkotmányt, de a fejlettebb hatalommegosztással rendelkezõ magyar történeti alkotmányt: miért nem? Vagy ha az USA a világválság idején 9 jövedelemadó sávot alkalmazott, akkor nálunk ma, miért nincs meg a közteherviselés minimuma sem?
5./ MINDEN HATALMAT a SZENT KORONA TAGJAINAK!
Mert az önzésmentes és igazságos nemzet joguralmának ismételten a közhatalomba kell kerülnie, a néhány tízezer fõs pártok vezetõi, valamint az erkölcstelen bankárkaszt – rejtetten mûködõ – uralkodása helyett!
Mindez bõvebben kifejtve:
1. kép alatt:
A magyar nemzet a történelme folyamán mindig önellátó volt!
Nem szorultunk behozatalra semmibõl! Sem közjogból, sem más szellemi termékbõl. Sõt, arany, katonaerõ, élelmiszer és más vonatkozásában sem!
Ellátta magát mindennel a magyar nép, mert volt õsírása, õskultúrája és államalkotó- jogrendje és akarata is. A Kárpát-medence bõsége pedig párosult nemzetünk munkaszeretõ, találékony, õsi szorgalmával és kitartásával.
- Elõször a - Spanyolországból elûzött szefárd pénz manipulátor -, „Szerencsés Imre” ténykedése okán lett kevés az országban pénz. S elsõsorban, ez a pénztelenség vezetett Mohács tragédiájához. Salamon vagy Slomó ben Efrájim latinosan Fortunatus Imre, lett II. Lajos uralkodása idején az alkincstartó. Tanácsára verette a király azt a hamis pénzt, mely valódi értéke csak fele volt a névleges értéknek. A Wikipédia szerint: Ha II. Lajos 1525. január 1-én száz aranyat kapott kölcsön Szerencsés Imrétõl, 1526. január 1-én ezernégyszáz aranyat kellett visszafizetnie. Ez nem szellemi termékbehozatal volt Spanyolországból, hanem uzsora, mely szükségtelen és még káros is!
- Ekkor már pár évszázada fertõzték nemeseink egy részét a kufár vírussal, s ezzel párhuzamosan divat lett az idegen szellemiség is. - Közben a „Szerencsések bankár rokonsága” keletrõl uszította ránk az Oszmán birodalmat, s kiprovokáltak egy nagy parasztháborút, s onnan kezdve fokozottan fogyott a katonai véderõnk. S akkor a pápaság által is erõsített „bankárkaszt” nemcsak a Habsburgokat varrta nyakunkba, de uralkodásuk alatt az egyre erõsödõ pénzhatalom nem csak a nemzet szellemi-katonai és vagyoni erejét apasztotta egyre erõsebben, hanem õsi, szkíta alapú jogrendünket is.
-A történelmünk valójában a magyar alkotmányosság védelmének
a története, s nem osztályharc és nem a polgári fejlõdés története, mint más európai államok esetében. Ezt sajnos sem a történelem-tudomány, sem a közjogi gondolkodás nem tartotta meg 1945 után.
- Közjogi szabadságharcaink ugyan védték az alkotmányosságot, mely a liberális Európában utolsóként, 1949-tõl lett – erõszak hatására - hatálytalan a szovjet megszállás okán. Bár Trianon a nemzet teljes szétdarabolását eredményezte, de mégsem tudták a magyar szorgalmat és kreativitást, valamint a jogrend szilárd alapjait felszámolni. Bár a „bankárkaszt” szándékai szerint az akkori ideológia és a pénzkapitalizmus minden intézménye, teljes erõvel dolgozott érte. A II. világháború szintén behozatalt jelentett: inflációt, fertõzõ nemi betegségeket és a magyarság számára idegen ideológiát és „buharini” – tehát szintén idegen – jogrendet. Ez valójában ál-alkotmányosságot takart, melynek alapelemeit máig tanítják az egyetemeken.
- 1956 után a kufár vírus bolsevik típusú agymosásával fertõzték a népet. Divatba hozták a bolsevik államkapitalizmust, s 1989 után az USA-át majmoló és nemzeti kultúrát bedaráló globalizmust.
- A „vörös Habsburgok” letagadták elõlünk az alkotmányunkat 1989-ben, sõt még a megmaradt önellátási képességünket is felszámolták és azóta: kizárólag „mûanyag” jogrendet és mûanyag élelmiszert kapunk! Cselekedjünk végre annak érdekében ismét, hogy önellátók legyünk mindenbõl: közjogból, közpénzbõl, közhatalomból, közélelmezésbõl, közerkölcsbõl, stb.
Ezt minden közember is fel tudja vállalni, ha dolgozik, tanul, épít, s önszervezõdõ közösséget hoz létre: jogos védelmünkre! Hisz így a nemzet is közvetlen részt kér a hatalomból, s ezzel kialakulhat egy erkölcsileg stabil hatalmi ellenõrzés a kommunikációképes, másik hatalmi – nem állami – de a valóságban is közhatalmi erõ. Tehát létrejön a globalista elkötelezettségû „közhatalom” mellé, egy tiszta, független, nemzetvédõ erõ is, azaz bolsevik megfogalmazásban: kialakul a kettõs hatalom!
Ám ehhez a közjogi szabadságharchoz elegendõ fegyver lesz az erkölcs és igazság! Ha képesek vagyunk az önvédelem és a jogos védelem megszervezésére: nem fogunk több behozatalra szorulni!
2. kép alatt
A magyar jogrend: az önállóság alapja
Mi foglalkoztatja ma az átlagembert legjobban?
- Az életmegtartó és életminõség javító gyarapodás lehetõsége,
- valamint a tudatos közléscsere, amely a tudásalapú társadalom lényege: tehát tudásszerzés, s továbbadási képessége gyermekeinknek, unokáinknak és nemzettársainknak!
- Ezen kívül a korrupció mentes közélet, a tiszta erkölcs, és a pártpolitika helyetti Nemzetpolitika,
- Végül az ezekbõl következõ Társadalmi közbizalom visszaszerzése.
Elismerem, hogy ezen komoly társadalmi problémáknak sem a pontos felismerésére, sem a megoldására ma már az átlagember nem is képes, de tudat alatt bizony - számukra is ezek a marcangoló problámák!
Fogalmazzunk most a közbeszédben sokkal ismertebb módon, úgynevezett politikai nyelvezettel, s így határozzuk meg a célt!
Tehát:
A közjogi-alkotmányozási sátor céljai 5 pontban, politikai nyelvezettel:
////////////////////// 3. kép alatt
1./ RENDSZERVÁLTÁST és KÁRPÓTLÁST a VESZTESEKNEK!
Valódi, mélyreható, nemzeti alapú és közhatalmi rendszerváltást
akarunk, s végre nem csak szavakban, hanem megélhetõ tettekben is!
2./ ÚJ POLITIKAI-TÁRSADALMI RENDSZERT!
Hagyományos magyar jogfejlõdési alapon kell civil felsõházat létrehozni, amely: erkölcsi alapú, s valóban új politikai-társadalmi rendszert készít elõ, amelynek alapbázisa az MSZ, mint nemzetépítõ mozgalom.
3./JOGFOLYTONOSSÁGOT és SZERVES JOGFEJLÕDÉST!
A Magyarok Szövetségének tehát: ki kell dolgozni a történeti alkotmány szerves fejlõdését, elõ kell készítenie a jelenlegi, illegitim hatalomnak a nemzeti és civil ellenõrzését, s ezzel a magyar gazdaság fellendítését, s az államot is visszatéríteni a közjó szolgálatába. Így visszazökkenhet az idõ!
4./ AZONOS JOG és KÖTELEZETTSÉG ILLESSEN MINDENKIT! Ez sajnos minden szinten probléma hazánkban: akár a cigányság helyzetét nézem, akár a bankok csalási technikáit, vagy a média hazugságok özönét.
De például az EU befogadta az angol történeti alkotmányt, de a fejlettebb hatalommegosztással rendelkezõ magyar történeti alkotmányt: miért nem? Vagy ha az USA a világválság idején 9 jövedelemadó sávot alkalmazott, akkor nálunk ma, miért nincs meg a közteherviselés minimuma sem?
5./ MINDEN HATALMAT a SZENT KORONA TAGJAINAK!
Mert az önzésmentes és igazságos nemzet joguralmának ismételten a közhatalomba kell kerülnie, a néhány tízezer fõs pártok vezetõi, valamint az erkölcstelen bankárkaszt – rejtetten mûködõ – uralkodása helyett!
///////////////// 4. Kép alatt
(Minden (még az elbukott) forradalom után is visszaállt az alkotmányos jogfolytonosság! Csakhogy nekünk nem voltak forradalmaink! Nálunk mindig a közjogi szabadságharc volt, hiszen mindig az alkotmányosságért folyt a küzdelem, 1711-ben, 1867-ben, 1920-ban sikerült helyreállítani! 1956 bukása után 1990-ben nem állt helyre! Miért? Ezt részletesen tisztázza az itt kapható könyvem, amelynek címe: Fejlõdés vagy forradalom? Most el kellene gondolkozzunk azon is, hogy a Horthy korszak miért nevezte magát ellenforradalomnak?)
Ne feledjük tehát: Minden elbukott szabadságharcunk után – ha áldozatok árán is -, de helyreállt az alkotmányos jogfolytonosság! Érdekes, hogy 1956 után ez sajnos elmaradt, s a „rendszerváltók” feledékenysége valószínûleg nem a véletlen mûve volt, hanem sokkal inkább a háttérben meghúzódó titkosszolgálatok, vagy a bankárkaszt érdekei irányították a történéseket. Éppen ezért a jelen rendszer a Rákosi féle bolsevik jogrend alapján áll, s azzal jogfolytonos, bár liberális átalakításokkal!
5. Kép alatt
Az elõbbi állításom olyannyira meghökkentõ, hogy kell hozzá egy
rövid, történeti áttekintés:
A magyar alkotmányt az 1944. márc. 19.-i német megszállás, majd a háborút követõ szovjet elnyomás nem tehette érvénytelenné, hiszen még a Fidesz többség is elismerte, hogy ma is érvényes, csupán erõszakkal lett hatályon kívül helyezve. Értelmszerûen a közben megszületett törvények is teljes mértékben semmisek!
6. Kép alatt
Nyugati példa: Brit Alkotmány
Azzal dobták ki a bolsevikok a történelmi alkotmányt, hogy elavult! ELAVULT? Eközben az alkotmány fogalom eredeti, archaikus, sõt rugalmasabbnak, hajlékonyabbnak tartott formáját - tehát a szokásjogi alapú történeti alkotmányt - még a hazai liberálisok által sokszor meghivatkozott nyugati demokráciák sem utasították el, hiszen az európai demokrácia újkori bölcsõjében, a brit királyságban a mai napig mûködik. Sõt az USA alkotmánya is nagyrészt szokásjogi, de a sokat emlegetett Izraelnek nincs is alkotmánya, illetve a Talmud az!
7. Kép alatt
Bár 1991 júniusában megszünt Magyarország katonai megszállása, s így – mint már annyiszor a történelmünkben –, ismét megteremtõdött a lehetõsége a magyar történeti alkotmányosság helyreállításának.... De a hazai régi-új politikai osztály nem teljesítette az alkotmányosság helyreállításának kötelezettségét. Így azt, a nemzetnek kell megtennie! Akár a Magyarok Országos Gyûlésén, ahol magyarságukat önkéntesen vállaló küldöttek már közfelkiáltással is visszaállíthatják a jogrendet, a jogfolytonosságot! Hozzáteszem, hogy csak elsõ lépésként, mert utánna azonnal hozzá kell kezdeni a de facto hatalom leleplezéséhez, a nemzetépítés hatalmas munkájához, amely akár évtizedekig tarthat!
Ne feledd mit írt errõl Molnár Kálmán professzor az Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmányfejlõdés jellegzetes közjogi iránya? Címû munkájában: ...csak egyetlen valóságos alkotmánybiztosíték van: a nemzet ragaszkodása alkotmányához, s önfeláldozó elszántsága annak megvédelmezésére....
8. Kép alatt
Három érv: a Nemzetgyûlés illetve a felsõház legitimitása mellett
Elsõ érv: Mivel a törvényalkotó országgyûlés sohasem alkothatja meg azt alaptörvényt, amely õt és az államot szabályozza, hisz erre az õsi magyar közjog – szokásjogi alapon – a Nemzetgyûlés jogintézményét rendeli. Így a magam részérõl nem tudom elfogadni legitimnek sem az alaptörvényt, sem azt az alsóházi testületet, amely nem volt képes önmagát legitimmé tenni azzal, hogy teljesíti azt az alkotmányos kötelességét, hogy visszaállítja a megszállások elõtti törvényességet!
2. érv: a mai alaptörvény ellentmondásban van
Második érv: Ezért is nyújtottunk be a az Alkotmánybíróságnak pár napja egy közindítványt, mert a tavasszal elfogadott alaptörvény még azt az alapvetõ önellentmondást is elkövette, hogy arra az 1949-es álságos törvényre hívatkozott mint legitimáló alapra, amelyrõl a Nemzeti hitvallás címû preambulumban ez szerepel. Idézem:
„Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét….! Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.” No de az 1989 évi XXXI. tv jóval elõtte született, hiszen 1989. október 23-án hirdették ki.
Így tehát a 2/3-ad által is elismerten: a nemzeti önrendelkezés visszaszerzése elõtti idõszakra hivatkozik a Fidesz alaptörvény, s ezzel önmagát teszi semmissé!
Harmadik Érv: A Magyarok Országos Gyûlése a pusztán, ne csak a nemzetiek gyülekezõhelye, hanem egy joghelyreállító nemzetgyûlés legyen itt, 2011 augusztusában! Hiszen a Magyarok Országos Gyûlése valójában egy nemzetpolitikai esemény is, s nem csak kulturális vásár!
Ha Bösztörpusztán létrejön Nemzetgyûlés, amely a magyar nemzet önrendelkezési igényének legõsibb – Ópusztaszer, Székesfehérvár, Rákosmezõ – és legújabb – 1956 – hagyományainak szellemében: minden felsõ hatalomtól, érvényben lévõ törvénytõl, nemzetközi megállapodástól függetlenül elfogadhatja, jóváhagyhatja és hatályba helyezheti a magyar nemzet erkölcsi és szokásjogi törvényét, melyet „NemzetvédõAlaptörvény“ névvel - Werbõczy Hármaskönyvéhez hasonló módon -, dolgoztam ki az MSZ szakmai tagozata segítségével
9. Kép alatt
Így a jelen MOGY-nak csupán Nemzetgyûléssé kellene alakulnia, s a megfelelõ viták, az államtörvényhez benyújtott módosító javaslatok megtárgyalása után - a magyar történeti alkotmány szerves fejlõdését elfogadó -, ún. „Nemzetvédõ Államtörvényt“ a szokásjogi rendünk részévé is emelhetné. S ezzel - a közjogi és alkotmányos sátor elsõ és legfontosabb célkitûzését félig meg is valósíthatná -, mert az így szól:
//////////////// 10. Kép alatt
1./ RENDSZERVÁLTÁST és KÁRPÓTLÁST a VESZTESEKNEK!
(Valódi, mélyreható, nemzeti alapú és közhatalmi rendszerváltást
akarunk, s végre nem csak szavakban, hanem megélhetõ tettekben is!)
Márpedig a valódi, mélyreható, nemzeti alapú közhatalmi rendszerváltáshoz a társadalom számára közreadott ún. „Nemzetvédõ Államtörvény“ csak egy belépõ ugyan, de elengedhetetlen feltétel! - A „kárpótlást a veszteseknek” fordulat kapcsán - amit én életminõség javító gyarapodásként határozok meg -, nagyon világosan kifejti álláspontját és tudományos alapon valamint statisztikai adatokkal támasztja alá Molnár Ervin barátom elõadása. Így abba nem kívánok belekontárkodni. A közjogi és alkotmányos sátor második célkitûzése viszont így szól:
////////////// 11. Kép alatt
2./ ÚJ POLITIKAI-TÁRSADALMI RENDSZERT!
1926. XXII. tc.
1956. szerint Rácz Sándor :
Felsõház 44 fõ – legitim centrum
2./ ÚJ POLITIKAI-TÁRSADALMI RENDSZERT!
Hagyományos magyar jogfejlõdési alapon kell felsõházi szövetséget létrehozni, amely: erkölcsi alapú, s valóban új politikai-társadalmi rendszert készít elõ, amelynek alapbázisa az MSZ, mint nemzetépítõ mozgalom.
- A tudatos közléscsere, amit a nyelvrontók kommunikációnak hívnak, a tiszta erkölcs és a társadalmi bizalom újjászületése kapcsán viszont, ki kell emeljem a civil felsõház, vagy más néven felsõházi szövetség létrehozásának alapvetõ és meghatározó szükségességét!
- Mindez szintén megvalósítható lenne a Magyarok Országos Gyûlésén: akár az õsi SZER formájában is, de elindítható az 1926. XXII. tc alapján is, ahol a mindenkori államfõ kinevezhet a felsõház tagjai közé 40-44 fõt. Mivel a magyar állam törvényes idõszakának utolsó legitim államfõi már nem élnek (s állításom szerint a jelenlegi jogrend 1944-óta egészen a mai napig folyamatosan és de jure teljességgel illegitim), így csak az 1956-os korszak államfõje jöhet szóba. Az akkori hatalommegosztás pedig egyértelmû. Hisz senki sem ismeri el ma legitim vezetõnek Kádár Jánost, ám a vele szemben álló „nagy-budapesti” azaz országos Munkástanács elnökét (Rácz Sándort) még a jelenlegi illegitim politikai korszak vezetõi sem kérdõjelezik meg, sõt inkább felhasználni igyekszenek a saját céljaira.(Hiszen például a Fidesz tiszteletbeli tagjai közé is emelte)
Így álláspontom szerint Rácz Sándornak kellene kineveznie az 1926. évi XXII. tc. alapján 40-44 erkölcsileg és nemzetszolgálat vonatkozásában kiváló és közismert személyt a felsõházba, s majd õk létrehozzák az utolsó legitim magyar állam, valamint 1956 hagyományain azt a hatalmi centrumot, amely de jure is legitim lesz. Ennek a tiszta erkölcsû személyekbõl álló köztestületnek a hozzáértõ és tudatos közléscseréje (kommunikációja) hozhatja vissza társadalmi bizalmat, s ezzel az alternatív hatalmi centrummal egy tényleges társadalmi befolyást gyakorolhat a pártos egyeduralommal és pénzmanipulációs gondolkodással megfertõzött magyar emberek tudatára.
1956 különös jelentõsége, hogy az emberiség történelmében elõször fordult az elõ, hogy egy egész országban minden munkahelyen nem a hamis demokrácia alapelvét követve nevezték ki a munkaközösség vezetõségét, hanem jelölés nélkül – csak az emberi értékeire való tekintettel – megválasztották. Közösség tehát csoport, amely titkosan választ vezetést, s azt hatalommal ruházza fel. (Ezt próbáltam megvalósítani idén Bösztörpusztán, bár egyes személyek nem átgondolt ellenállása miatt mindez meghiúsult!)
///////////////////// 12. Kép alatt
Ha Rácz Sándor nem hajlandó:
MOGY = SZER
Nem a régi törvények kellenek változatlanul: hanem a bevált és igazságos jogelvek
Hanem a jogalkotás folytonossága, de a szerves jogfejlõdés tükrében, tehát a Nemzetgyûlés, vagy a felsõházi szövetség által
Ha azonban Rácz Sándor nem hajlandó kinevezni a felsõházi tagokat, akkor a MOGY kénytelen lesz megszervezni azt a felsõház alakító SZERT, ahol az egybegyûltek jelölik ki azon személyeket, akik alkalmasak a mai felsõház ellenõrzõ szerepének szakmailag korrekt biztosítására. (Hiszen Bibó István a liberális gondolkodó is leírta: A hatalom demoralizál, így ellenõrzésre szorul.)
Ne feledjük el, hogy a magyar hagyományok nem igényelnek semmilyen idegen eredetû jogintézmény „behozatalát”, nem kell azonban az elavult felsõházi törvény többi szakaszát betartanunk, hiszen a nyugvó állapot is alkalmas a jogfejlõdésre, csak fel kell ismerni a történelem: alkotmányformáló erejét és szerepét!
//////////////// 13. Kép alatt
Végül idézném a szokásjogi rendet egyedül felvállaló jogi munka: a„Nemzetvédõ Államtörvény” tervezetének záró szakaszát, az ellenállási jogról és kötelezettségrõl azért, hogy megértsük végre a Magyarok Országos Gyûlésének nem csak a magyar büszkeség és nemzettudat emelése a célja, hanem kilátástalan gazdasági helyzetbõl való kiemelése a kifosztottaknak, s az ehhez szükséges alkotmányos jogtudat visszaadása, mint legfontosabb tudati emelése a nemzetnek.
121.§
(1) A Magyar Nemzettest minden tagjának az 1222-ben kiadott Aranybulla szerint: "...szabad (...) a hûtlenség minden vádja nélkül ellentállni és ellentmondani."
(2) A törvénysértõ hatalommal szembeni ellenállás e jogával élt a Magyar Nemzet a 18. század elsõ évtizedében, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában, 1848-49-ben, 1920-ban, s végezetül 1956-ban.
(3) A Magyar Nemzet sorsát 1944-tõl, majd 1990 óta irányító politikusok – pártállástól függetlenül – valamennyien szándékosan vagy gondatlanul a romlás felé vitték az országot, és álságos népszavaztatással, választási csalásokkal bekényszerítették Hazánkat az Európai Unióba, ami a Nemzet érdekeinek végkiárusításával egyenlõ.
(4) A Joghelyreállító Nemzetgyûlés ezek után kötelességének kell tartsa, hogy a „Nemzetvédõ Államtörvény” elfogadásával egy idõben az idegen jogrend elleni ellenállásra szólítsa fel a Nemzettest minden tagját!
(5)Alkotmányjogi, jogos védelemre hívunk mindenkit! A magyar közjogi felfogás szerint ugyanis, a hagyományos magyar jogrend felforgatását célzó erõszak (pl. a pénzügyi vagy katonai megszállás), nem lehet jogos, de az illegitim hatalom elleni szabadságharc mindig az!
14. Kép alatt
Mert az igaz jog nem köteles meghátrálni a hamis jogtalanság erõszakosságával szemben, hiszen a
jogtalanság, jogot nem alapít!
(Eddig az idézet, s legalább ennek az utolsó mondatnak kellene alaposan belevésõdnie a társadalom gondolkodásába!)
De ismerjük meg a záradékot, amelyet Gonda István barátom javaslatára írtam ide:
Idézem: "Amennyiben a hatalmon levõk (köztársasági elnök, alkotmánybíróság, kormány, országgyûlési képviselõk, parlamenti pártok választott tisztségviselõi) nem ismerik el a hagyományos magyar alkotmányosságot, nem indítják el a jogfolytonosság helyreállításának valódi folyamatát: akkor kizáratnak a Szent Korona testébõl (ami azt is jelenti, hogy: megfosztatnak hatalmuktól, javaiktól, jogaiktól) és a nemzet maga ül alkotmányozó Szert."
Ezek voltak a hagyományt modernizáló ún. Nemzetvédõ törvény tagozatunk által elkészített (vitaanyagának) kiragadott részletei.
Mindez azért született, mert a Magyarok Szövetsége nem tûrheti tovább a jogtalanságra épülõ és idegen eredetû jogrendet, s nemzetépítõ munkájának nem titkolt célja az alkotmányos jogfolytonosság helyreállítása.
15-16. Kép alatt
Az alkotmányjogi jogos védelemrõl
2009-ban sajnos ezt a jogi fogalmat legyengítette az akkori nyilatozatunkban a „polgári engedetlenség” suta, s céltalan alkalmazása! (Ráadásul konkrét dátumhoz kötve!)
A jogos védelem, nem önvédelem! Ezt a jogszerû cselekedetet kifejtheti a megtámadott, de rajta kívül bárki, azzal a korláttal, hogy arányosnak kell lennie a védelemnek a támadással!
Ha megtámadják az alkotmányunkat, akkor Mi megvédjük azt!
A római jog, de keresztény kánonjog is ismeri a jogos védelem fogalmát, amely közvetlenül fenyegetõ támadás elhárítása esetén (közérdekbõl) kiváltja az állam erõszakmonopóliumát is. Ahol az állam nem képes garantálni a lakosok biztonságát, miért nem mûködhet egy fegyvertelen jogos védelem? Hisz nem bûnözõk, hanem éppen a bûnözõk jogtalan támadásaitól megvédeni akarók – egyébként vagy jogos védelmi helyzetben, vagy csak a bûnözéstõl való elrettentés eszközével – kívánja megvédeni a társadalmat.
Ugyan ez áll a történeti alkotmány védelme kapcsán is. Ha az állam a hamis jogtalanság állapotába kerül, ha szinte nevetnek az alsóháznak nevezett gyülekezetben az õsi és igaz jogrendünk elvein, akkor nekünk nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is megvédeni õseink akaratát és gyermekeink, unokáink jövõjét biztosító jogrendet!
Ha az állam nem képes megvédeni az 1000 éves bevált jogrendjét, vagy egy polgárt a jogtalan erõszakkal szemben, akkor a védekezõ olyan támadást hárít, melyre hatóság lenne köteles! S ezen mondat szerepel a BTK indoklásában is! (bár csak a személyekre korlátozva)
S végül felolvasom a BTK 29 § 1-2-3 bekezdéseit:
29.§(1) Nem büntethetõ, akinek a cselekménye a saját, illetõleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetõleg ezeket közvetlenül fenyegetõ jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) Nem büntethetõ az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségbõl vagy menthetõ felindulásból túllépi.
(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elõl.
Az alkotmányjogi, jogos védelem kifejezés tehát nem közhely - hanem az a jogos védelmi helyzet -, amely minden személyt és a nemzet is megillet, ha jogtalan támadás éri õket! Ha kollaboránsok, vagy bûnözõk kerítik hatalmukba a nemzet védelmére létrehozott államot, akkor: alkotnmányjogi, jogos védelmi helyzet alakul ki!
2006 után felrobbantak az alkotmányba rejtett "alvó aknák", mondta Bihari Mihály, s ha valakinek, akkor neki ezt tudnia kellett már régóta. Én csak azt nem értem, hogy miért nem hatástalanították ezen az alvó aknákat, talán szándékosan? Gondolkodjatok magyarok!
Bösztörpusztán: a Magyarok Országos Gyûlése eldöntheti a jövõt. Ha lesz elég szervezettség és bátorság bennünk, akkor döntést követõen szétküldjük a „Nemzetvédõ Államtörvény“ szövegét – hogy megismerje a teljes társadalom –, mert ezt olvasgatva fokozatosan fel fogják ismerni az emberek a jelen politika álságos voltát, s így lassan visszaáll a természetjog rendszere, visszaáll a jogok és kötelezettségek egyensúlya. A jogtalanságra épülõ rendszer pedig a társadalom eszmélésével párhuzamosan kerül majd a történelem szemétdombjára!
Elhangzott: Bösztörpusztán 2011. augusztus 14-én. Bene Gábor S.
(A kivetített képeket a Társadalmi Tájékoztató Iroda készítette, s így vannak benne kisebb hibák. Én 1956 elvei mellett teszek hitet: se szocializmus, se kapitalizmus a gazdaságban, hanem a sajátos magyar útra van szükségünk! A legfontosabb termelési eszközök birtokjoga és a Szent Korona általi köztulajdona is ezt követeli tõlünk! Mindezek részletesebb kifejtése a „Fejlõdés vagy forradalom?” címû könyvemben, megtalálhatók)
