SZÓINFLÁCIÓ! Válasz Ablonczy Bálint cikkére!


SZÓINFLÁCIÓ! Válasz Ablonczy Bálint cikkére!


A minap olvastam el a „Gyöngyöspata újratöltve - magához tér a magyar állam?” cimû írást. Sok gondolatával tudok azonosulni, de mintha nem látná a fától az erdõt egyes kérdésekben, így reflektálok néhány állítására. „Aki a „Véderõ" tagjaként a tömeggyilkos nyilas pártszolgálatosok egyen-ruhájában parádézik, táborában ölési technikákat sajátít el, s lelki táplálék-ként fajvédõ ideológiát tálal, az bizony konfliktusban érdekelt politikai bûnözõ és úgy is kell kezelni.” Sajnos önhöz hasonlóan én sem jártam a véderõ táborában, s így nem tudom, hogy miféle ölési technikákról lehet szó? Azt viszont tudom, hogy a „véderõ” szó, nem kifejezetten támadásra, hanem inkább védelemre utal! Szerintem fontos lenne tisztázni, hogy miért érezte magát a falu veszélyben, s miért is örültek az idõs falusi emberek a „véderõ” megjelenésének? Mert azt el lehet ugyan hallgatni, de az emberek – kivéve a bûnözõ életmódot folytatókat –, kifejezetten örültek azon idõszaknak, amikor rend uralkodott a faluban. Engem nagyon zavar a kettõs mérce, ugyanis nem „az állam nem képes eldönteni, mit is akar a nagyra nõtt öntudatú haza-fiakkal”, hanem a publicisztika nem tud választani polkorrekt és oknyomozó stílus között. Valószínûleg ez utóbbi a kifizetõdõbb, s talán az egyszerûbb is. Az állam ugyanis már régóta üldözi a „nagyra nõtt öntudatú hazafiakat”, ha véderõsek ha nem! Én egyébként tisztességes embernek gondolom a cikkírót, de talán kissé felületes most a kérdés megítélésében. Mert azt jól érzékelte ugyan, hogy,” a helybéli cigányság hangzatos nyilatkozattal kísért utazása (menekülése? Táborozása?) milyen pompás illusztrációja lesz külföldi televíziók Magyarország rohamos barnulását ecsetelõ másfélperces tudósításainak „ Azt viszont elhibázottnak gondolom, hogy mindezért a „szélsõjobboldal” lenne a felelõs. Abba ne menjünk bele, hogy bal- és jobboldal megnevezés butaság, hiszen szerintem csak tisztességes és tisztességtelen ember van, jobb- és baloldali nincs! Ezeket ugyanis egy jól körülhatárolható csoport érdekében használja a magyar és a világsajtó. De megkérdezem: nem számít a helyi emberek véleménye? Csak az számít, amit a pártpolitikák különbözõ boszorkánykonyhájában készítenek? A cikkben az is szerepel, hogy: „a rendõrök dicséretes határozottsággal, rendbontás nélkül gyakorlatilag feloszlatták a rendezvényt. A szervezõket elõállították, s még a szervezet honlapja is elérhetetlen. Nem tudhatom, hogy a bíróság miként dönt majd a hivatalosság eljárásáról, de a bizonytalanságuk miatt sokszor bírált rendõrök elõtt most kalapot emelek. Úgy bántak a nyilasokkal, ahogy azok megérdemlik.” De mikor fognak így eljárni a bûnözõkkel, akik hamisan az etnikai védelem bástyái mögé bújnak? Mert nézzük csak mi is az igazság? Valóban elvitték magánterületrõl a két táborszervezõt, de azok nem tanúsítottak ellenállást vagy erõszakot. A tábor elvileg délután nyitott volna, s összesen húsz ember gyûlt össze, vannak köztük kiránduló családok is, anyukával, gyerekekkel. Az egyetlen érdekesség a férfiakon Szebb Jövõért Polgárõr Egyesület póló. A helyi cigányságnál viszont komoly mozgolódás volt, 300 nõt, gyermeket szállítottak el délelõtt „üdülni” civil szervezet (?) segítségével. A Habsburg György (?) vezette Vöröskereszt bonyolította az akciót. A „civilség” itt is hû volt alapelveihez: (?) emberiesség, pártatlanság, semlegesség, függetlenség, önkéntes szolgálat, egység és egyetemesség. (sic) Tudomásom szerint két ötletgazda szerepelt az „üdültetésben”Richard Field, (Magyarországon élõ amerikai üzletember)és természetesen Gyurcsányi, aki ezzel is jelezni kívánt a hatalomnak, hogy messzire ér a keze. Nem hiszem, hogy a táborozásra érkezõk okozták volna a riadalmat, de még azt sem, hogy valóban nyilasok lennének. A cikkíró persze más szemüvegen keresztül látja: „Igen, nyilasok. Másként: nácik. Merthogy a magyar vidék részének elvadult közbiztonsága miatt érzett aggodalom és a balliberális mantra miatt elõállt szóinfláció ellenére is nevükön kell nevezni a dolgokat.” Szerintem viszont más a helyzet, s ehhez a véderõ honlapjáról idézek: A három nap alatt a jelentkezõket elsõsorban terepharcászati oktatásra, önvédelmi ismeretekre, fegyverismeretre, lövészetre, katonai közelharcra, éjszakai harcászatra, és számos honvédelmi ismeretre tanítják meg.” Ha józanul gondolkodunk, akkor elismerjük, hogy mindez önvédelmi célzatú, s nem támadó. Persze Ablonczy úr leírta volna azt is ami a legfontosabb, hogy a nyilasok és a nemzeti szocialisták baloldali szervezõdések voltak egykor, s akkor a kép kicsit hitelesebb lenne. Sõt még akkor is, ha világossá tenné mindenki számára, hogy a pártpolitika által leépített magyar hadsereg pontosan ezeket tanította a honvédeknek.


Bizonyos következtetéseket én, alapvetõen másként vonnék le, mint a szerzõ: „Éppen Gyöngyöspata példája bizonyítja, hogy a dolog jellegébõl adódóan ideiglenes és önkényes „járõrözés" nem old meg semmit, ellenben kiválóan alkalmas az indulatok korbácsolására.” Sajnos az indulatok sokkal korábbi keletûek, s bizony mindez a liberális párt-törvénykezésnek, s a rendõrségi, ügyészségi és bírósági tehetetlenségnek nagyban köszönhetõ, mint ahogy a cikkben is olvashatjuk (nagyon helyesen) a sorok közt: „A "a magyar államnak kutyakötelessége az általa elhagyott térségekbe a törvény erejével visszatérni, s polgárait megvédeni. Merthogy az idõs téesz-nyugdíjasnak éppen úgy joga van a biztonsághoz, tulajdonához, mint bárki másnak. Az õ méltósága - már csak az állampolgári jogegyenlõség miatt is - ugyanúgy védendõ, mint a cigány kisebbséghez tartozóké.” A cikkben szerepel egy zseniális javaslat is. „Miért nem lehet - sokszáz településhez hasonlóan - mondjuk fényvisszaverõ mellényben, szabályszerû polgárõrként figyelni estén-ként az utcák rendjére? „ Kár, hogy nem egyeztetett a belügyminiszterrel, aki ezt is törvénytelennek minõsítette már, hiszen nem a kettõs mérce megszün-tetése és a valódi rend bevezetése a célja, hanem sokkal inkább a felelõsség és a figyelem elhárítása arról, hogy miért nem sikerült valódi közbiztonságot teremteni Magyarországon két hét alatt! Hiszen ezt ígérte!


Vagy az ígéret betartása csak másokra kell, hogy vonatkozzon?


Szeged, 2011-05-08 Dr. Bene Gábor S.