Milyen értéket szeretnék átadni a TAHSZ hallgatóságának?


Milyen értéket szeretnék átadni a TAHSZ hallgatóságának?


Köszöntöm a hallgatóságot. Talán nem is kellene elõadást tartanom ma, hanem csak egy, célmeghatározó jelmondatot kellene átadnom önöknek:


Minden hatalmat a Szent Koronának, s egyetlen fillért sem a multiknak!



Ám készültem, s hogy a kiszabott idõt ne lépjem át, inkább felolvasom írásomat:



A jelen hatalmi struktúra (de jure) illegitim, ám el kell ismerjük, hogy (de facto), tehát ténylegesen van legitimitása. Ez utóbbi azon alapul, hogy 1989-ben tévedésbe ejtették, és azóta is tévedésben tartják a magyar társadalmat. A tévedésbe ejtés és tartás viszont a csalás törvényi tényállásának két legfontosabb eleme, így Én: „csalással szerzett” hatalomgyakorlásról, sõt a közhatalom törvénytelen, s véleménydiktatúra segítségével folyamatossá váló kisajátításáról beszélek!


Ráadásul, nekünk elõírják a törvénytelen alaptörvényben, hogy: csak törvényes eszközökkel lehet szembeszállnunk az alkotmánysértõ hatalommal, de nekik lehetett alkotmányellenes államot létrehozni és azt ellenünk mûködtetni! Ez a részükrõl a legaljasabb átmentési trükk, részünkre viszont a csuka fogta róka esete.


Õk tehát csalással szerezték meg a közhatalmat, mi viszont törvényességet akarunk! Nem akarunk mást, mint a szerves alkotmányfejlõdés visszaállítását, az 1944-ben megszakadt magyar közjogot kiszakítani a feledés homályából és 1956 tanúságaival kiegészíteni, fejleszteni! A végsõ cél azonban a Teremtõ által reánk rótt feladatként - a világ megmentése céljábólátnyújtani közjogunkat, az emberiségnek! Ezt a célt teljesíteni akkor tudjuk, ha erõsek leszünk. Erõsek pedig úgy lehetünk, ha minden magyar félreteszi gõgjét, nagyravágyását, leül a másik tisztességes magyarral, s rendezzük végre közös dolgainkat. Mindezt alázattal, hittel, szeretettel, s a másik magyar felemelésével kell tennünk. Ha itt, ez meg fog valósulni, ha az örök igazság szellemében látjuk a jót jónak, a rosszat rossznak, akkor a Szentkorona segítségével megmenthetjük a hazánkat! Ismert közgazdászunk szerint az a feladat: „hogy visszahelyezkedjünk arra a történelmi szakrális talapzatra, amit a Szent Korona testesít meg.”


Mert szerinte: „azért vagyunk még életben, és azért maradtunk életben az elmúlt évszázadok során, mert a lelkünk legbelsejében - még ha tudatosan ezzel nem is vetünk számot - a gondolkodásunkban, az észjárásunkban, a nyelvünkben is ott tükrözõdik a legmélyebb hagyomány réteg.


Olvastam a meghívómban, hogy a TAHSZ célja, hogy a Közjogi HARC-ra kész társadalmi erõk összehangoltan dolgozzanak, ne csupán seregeljenek.” Ehhez azonban vissza kell adni a népesség alkotmányos jogtudatát úgy, hogy már nagy késésben van a nemzetépítés, mert az alázat hiánya mutatkozik a nemzetet vezetni képes személyek nagy részénél. Gondolok itt a különbözõ csoportok közötti nevetséges ellenségeskedésre, a másik munkájának a lenézésére. Egy példa: az õsi önkormányzatiságot kellett volna tavaly õsszel megszereznünk – minden valóban nemzeti erõ összefogásával –, s nem önfeladó módon kihátrálni abból. Hisz ha nem képes a Világszövetség, a Jobbik, a Magyarok Szövetsége, stb, összefogni egy ilyen feladatra, akkor ne csodálkozzunk a sikertelenségünkön. Ha újra és újra alakítunk más és más néven szervezeteket, amelyek magukat minõsítik a legmegfelelõbb nemzetmentõ csoportosulásnak, akkor mindig ki fog röhögni minket a kufárság háttérereje és azok hazai kiszolgálói.


De nézzük, hogy lehet jogilag-politikailag megszervezni a küzdelmünket?



-----------3 gondolatkört szeretnék önök elé tárni a megszólalásomban:-------------



1. Miért nem érti ma: sem a nyugat, sem a hazai agymosott réteg a Szent Korona tant?


2. A közjogi harcunk fontos része, a mai alkotmányjogi kánonnal szembeni érvrendszer.


3. Milyen gyakorlati feladatokat javaslok a közjogi harc eszközeként.



Miért nem érti a társadalom óriási százaléka alkotmányosságunk lényegét? Az túl egyszerû lenne, ha csak az ismeret hiányára hivatkoznék, bár az is oka ennek.


Ám döntõbb, hogy az 55 év bolsevik agymosás után, az igazságra kiéhezett nép befogadott egy tõlünk idegen, erkölcstelen, s számunkra logikátlan fogyasztói – ezáltal individualista, vagyis önérdekû –, gondolkodást és életmódot.


De miért is különbözik a magyar ember gondolkodása, más népekétõl? Talán mert nálunk az elsõ helyen nem az önzõ individuum állt, hanem a teljesség? Ha bemutatkozom, akkor nem Gábor Benét mondok, hanem Bene Gábort. Nem az ÉN, nem az individuum áll elöl, hanem a tágabb környezet, a nemzetségi vagy családnév az elsõ, az a fontosabb. Ennek a sajátos gondolkodásnak az lehet a materialista magyarázata, hogy a jobb agyféltekénk - a logikus, a tisztánlátó, a képzelõerõvel rendelkezõ - irányítja a balt, mely kevésbé rugalmas, inkább csak a merev szabályokban, s a részletek rendjében munkálkodik. A hívõ ember pedig pontosan tudja, hogy az Isteni Örök Igazság jelenik meg ebben.


. Így van ez az õsi Szent Korona állameszme rendszerével is, ahol a teljességbõl való kiindulás fogalmazódik meg, mind a hatalmi mellérendelés, mind a teljességet hordozó Szent Korona szuverenitás eszmében, de a fokozatos jogkiterjesztés, vagy az autonóm vármegyei és egyéb önkormányzatiság, az õsiségi zálogjog ellenesség, sõt a Szent Korona absztrakt államfogalommá való fejlõdésének menetében is. Ha levetjük végre magunkról a liberális nyugat gondolkodási rendjét, akkor gyorsan megértjük, elsajátítjuk a Szentkorona-tant!



2. Közjogi harcunk fontos része, a mai alkotmányjogi kánonnal szembeni érvrendszer.


A liberális nyugat idividualizmusán (egyénieskedésén) alapuló – alkotmányjogi kánon, idegen eredetû kategóriáiban, a magyar közjogi hagyomány: teljes mértékben értelmezhetetlen.


Ki kell tehát törnünk a jelen alkotmányjogi kánon kereteibõl! S mivel õsi alkotmányosságunk tartott meg bennünket több ezer éve, de legalább 1160 esztendõ – azaz, szkíta rítusú vérszerzõdésünk óta –, így mi nem mondhatunk le védõpajzsunkról! Hozzáteszem: jogunk se lenne hozzá! Hiszen õseink vérét, verejtékét és gondolatait tagadnánk meg ezzel, valamint a Teremtõ által reánk bízott feladat alól bújnánk ki. Ráadásul vége is lenne a nemzetnek, ha elfogadnánk ezt a csaláson alapuló, idegen jogrendet és ál-alkotmányosságot. Az õsi jog sem engedi, mi se fogadjuk el, hogy egy erõszakos vagy csaló hatalom uralkodjon rajtunk egy idegen jogrend segítségével! Mert a mi hallgatásunk, vagy együttmûködésünk (de facto) legitimációt ad nekik ehhez, ezért nekünk állandóan és minden fórumon azt kell hangsúlyozni, hogy „törvénytelenség jogot nem alapít”, tehát a jelenlegi államberendezkedés (de jure) illegitim! Mivel a JOG - a hatalom által létrehozott és szankciókkal ellátott szabályrendszer -, amely azonban lehet legitim és illegitim is. Ha törvénytelenségen alapul a JOG, akkor az illegitim. Akik ugyanis idegen katonai, vagy pénzügyi megszállás következtében gyakorolják a hatalmat, tetteik lehetnek ugyan az illegitim jogrendben - úgymond jogszerûek -, de sohasem lehetnek valóban törvényesek, ezért hatalomgyakorlásuk - bár lehet legális -, de mindenképp illegitim, törvénytelen! Ma egy (de jure) illegitim jogrend országgyûlésében, az általam felvázolt tényszerû igazságról nem értesült képviselõk nagy többsége, becsületesen kiáll a Szent Korona tiszteletéért, azonban annak közjogi szerepét nem vállalják! Ezzel a tettükkel nem egy ósdi, poros alkotmányosságot tagadnak meg, hanem a szerves alkotmányfejlõdésünket, világon egyedülálló megoldást a mindenkoron tisztességes hatalomgyakorlásra, s az egyetlen bevált közjogi védelem lehetõségét a pénzügyi diktatúrával szemben! Ha nem is képesek átlátni a felelõsségüket, vagy tudatlanságból, esetleg gátlástalanságból teszik mindezt, akkor nincs rá felmentés, hiszen ez aktív, vagy passzív hazaárulás a részükrõl. A mai politikai rendszer ugyanis, jogfolytonos a Rákosi-kádár diktatúrával, sõt az õket megelõzõ 19-es patkányforradalom jogi örökösei még akkor is, ha a szavaikban elhatárolódnak tõle. Ugyanis addig, amíg a jogfolytonosság nem áll helyre az utolsó törvényes államunkkal - a Magyar alkotmányos Királysággal -, addig fenn áll viszont a jogfolytonosság a Rákosi-kádár diktatúrával! Itt nincs lehetõség harmadik útra: vagy egyik, vagy másik! Én persze nemcsak arra hivatkozom, hogy örök isteni parancsokat, elveket ember nem változtathat meg, hanem arra is, hogy a magyar közjogi hagyomány minden új államalapítást, új alkotmányhozást törvénytelennek, jogtalannak minõsít akkor, ha az ellenkezik a jogfolytonosság elvével: hiszen törvénytelenség jogot nem alapíthat!


-De miért is szeretne új alkotmányt a liberális-globalizmus, és miért ragaszkodik az elmúlt húsz év ál-alkotmányos rendszeréhez a bolsevik-burzsoá globalizmus?


Mert a kartális alkotmány mindig hatalmi szabályzat, s nem a közösség önszabályzó rendje, s nekik csak a hatalmi szabályzat biztosítja az uralmat! A történeti alkotmányunk ugyanis bevált elvi és gyakorlati rendszere volt a jogok és kötelezettségek arányos fenntartására! Alkotmányosságunk mindig a közjót szolgálta, s így a közösség elfogadta és erkölcsi kötelezettségként élte meg: tehát természetes és önszabályzó rendként ismerte el maga fölött.



A „szent”-ként ismert és tisztelt koronának alkotmányos, közjogi és történeti jelentõsége is van, amely éppen a liberális alkotmányjogi kánon és a politikai filozófia által oly sokat emlegetett szuverenitás kérdéséhez kapcsolódik. A szuverenitás egyrészt az állam külsõ függetlenségét, másrészt a belsõ fõhatalom kizárólagos, valamint megkérdõjelezhetetlen és befolyásmentes gyakorlásának jogát takarja.


A magyar szuverenitás elmélet a történeti alkotmányosságunk szerint - eltérõen a kontinentális hagyományoktól -, nem az uralkodóé, nem a népé, hanem a Kárpát-medencét beborító és bonyolult személyiségû Szent Koronáé.


Ezzel kizárt mindenféle korlátlan és emberek által gyakorolt többségi és kisebbségi uralmat, s kialakított egy megosztott, mellérendelõ és egymást ellenõrzõ hatalmi rendet, hiszen ha a szuverenitás nem is a népé, de a hatalom gyakorlója ember, tehát a többi embernek szükséges Õt ellenõrizni.


A nemzet – amely „állam” Fejébõl és „állampolgárságú” Tagok-ból áll – kialakított egy mellérendeltség elvén nyugvó hatalomgyakorlási, közigazgatási szerkezetet, ahol nemcsak az államfõ és a Szent korona tagjai által gyakorolt központi hatalom került egymással egyensúlyba, hanem még a vármegyei önkormányzatiság rendszere is képes volt megkérdõjelezhetetlenül ellensúlyozni az államfõi – kormányzati hatalmat. Ez a rendszer képes volt arra, hogy védjen minket a fiskális és monetáris elnyomás, illetve adósságcsapda lehetõségétõl.


Ez a rendszer volt az, amely évszázadokig ellenállt a pénzhatalmi elõretörésnek hazánkban, miközben az már egész Európát bekebelezte. Trianon valószínûleg ennek az ellenállásnak a következménye volt, s óriási megdöbbenést kelthetett a bankárkaszt köreiben az a felismerés, hogy a magyar géniusz – Trianon ellenére is – képes volt megakadályozni a nemzetközi pénzvilág teljhatalmát 1944-ig.


A jelenlegi ún. álalkotmány viszont megengedi, hogy az idegen tõke az állami költségeket, pl. az adósság szolgálatot ráterhelje az adófizetõkre. Ez olyan tény, amelyet nem is tagadhatnak le a kormánypártok! Propagandánknak ezért, azt a vezérfonalat is kell alkalmazni, amit egy tisztességes nyugati filozófus mondott: „Önkényes minden hatalom, amelyet nem alkotmányosan hoztak létre.” Hannah Arendt: aki 1956-ot, szellem megvilágító lámpaként emelte magasba, nagyon is átlátta a pártokráciának – közhatalom kisajátító – mesterkedéseit!


Mindezekbõl világosan látszik, hogy közjogi szabadságharcunk elkerülhetetlen ma, az önkényes hatalom minden kormánya, illegitim intézményrendszere ellen.



3. milyen gyakorlati feladatokat, fejlesztõ lépéseket javaslok a közjogi harc eszközeként?



- a már 2008-ban ajánlott Intézményrendszer felállítása,


- szervezett alkotmányjogi tanfolyamok.


- és Önszervezõdõ nemzetépítés,



Társadalmi kérdéseket nem lehet fegyverekkel megoldani – mondta egyszer Rácz Sándor, akit a munkástanácsok legfõbb vezetõjének választottak 1956-ban,


Megállapításával teljesen egyetértek, csakhogy olyan alapos volt a társadalmi atomizáció az elmúlt 76 esztendõben, hogy ha nem vállalunk fegyveres harcot, akkor legalább fel kell állítani a párhuzamos intézményrendszert! Olyat, amely nemcsak felveszi a közjogi harcot, de kialakítja a kettõs hatalmat, amely minden pillanatban szembesíti a pártokat az elmulasztott alkotmányos kötelességükre. Erre Én: már – a 2008 augusztusában megrendezett VII, világkongresszuson – szállítottam a jogalapot, az 1926. évi XXII. Tvc 7. fejezetének 23. szakaszát:


7. Kinevezésen alapuló felsõházi tagság



23. § Kinevezés alapján tagjai a felsõháznak azok, akiket az államfõ kiválóan érdemes állampolgárok közül (a minisztérium felterjesztésére élethossziglan,) vagy a hiányzó tagok pótlása végett a 11. §-ban meghatározott idõre felsõházi tagokul kinevez.



Kinevezésüknél figyelemmel kell lenni arra, hogy a felsõházban törvényen alapuló országos szervezet hiányában vagy egyéb okból egyelõre nem képviselt fontosabb élethivatások a lehetõség szerint legalább egy-egy taggal képviselve legyenek



A fent említett 11§ így szól: Ha a választásra jogosultak, vagy ha valamelyik törvényhatóság, szervezet vagy intézmény választói jogát a megszabott idõben nem gyakorolná, a hiányzó felsõházi tagok helyére a minisztérium felterjesztésére (?) az államfõ nevez ki tagokat arra az idõre, ameddig a hiányzó tagok tagsági joga a 7. § értelmében tartana.


Miután a jelen állam (de jure) illegitim, így nem fogadható el sem egy beiktatott államfõ sem bármely minisztérium 1944-tõl. Viszont 1956 alulról építkezõ, elemi erejû népképviselete (a munkástanácsok), megválasztották Rácz Sándort, aki – álláspontom szerint – mindenképpen legitim vezetõje volt az országnak, s így: quasi államfõnek fogható fel, ezért fel kell õt szólítanunk arra, hogy nevezzen ki 40 fõt a felsõházba. (A Magyarok Szövetségének Alkotmányos Jogfolytonosságot Elõkészítõ Tagozata elõkészítette azt a felsõházi választási szisztémát, amely 1956 bevált, és jelölés nélküli gyakorlatát valósítja meg.)


A Rácz Sándor által kinevezett 40 felsõházi tag megszervezi az új nemzeti vagy Szentkorona köröket, amelyek a Szent Korona alkotmányos Jogfolytonosságát kívánják, s ezzel a Fidesz semmit nem tud kezdeni. Emlékezzünk! Hogyan is születtek a polgári körök? Úgy, mint 1956-ban az üzemi tanácsok, forradalmi és/vagy nemzeti bizottmányok, spontán, egymástól teljesen függetlenül s mégis csodálatos egyöntetûséggel. Ha van a Koronának elkötelezett felsõház, akkor lesz erõ az új „nemzeti körökben” is, akkor meglesz az a pártoktól függetlenül szükséges népmozgalom, amely hívatott a valódi rendszerváltásra.


- Az intézményrendszer felállítása után be kell indítani a tudati változásokat. Rendszeres alkotmányjogi tanfolyamokra van szükség, amelyeknek feladata egyrészt a társadalom alkotmányos jogtudatának visszaadása, a nemzetmegtartó jogrend megértése ugyanis alapvetõen fogja befolyásolni a közjogi küzdelmünk, pontosabban szabadságharcunk eredményét. A tanfolyamoknak vizsgával kell záródni, hogy a résztvevõ igazolni tudja: a magyar közjog történetébõl, illetve az alkotmány mûködési rendszerébõl szerzett tudásával felkészült arra a szerepre, hogy közfunkciót vállalhasson a jogfolytonosság helyreállítása után.


Amit eddig felvázoltam, az be fogja indítani azt az önszervezõdõ nemzetépítést, amely fokozatosan hagyja majd figyelmen kívül az illegitim állam rendszerét, törekszik az önellátásra, megszervezi, hogy ne vásároljunk a multiknál. Ezzel, életet lehel a kihalásra ítélt vidékbe, elvonja a profit egy részét a pénzhatalomtól, akik a harácsolás lehetõségének hiányában a kormányt fogják tovább zsarolni. Ez, egy ponton még õket is mellénk állíthatja, bár ennek kicsi a valószínûsége. Ám ha az önellátást biztosítani tudjuk, akkor a polgárok nyomása lesz az erõsebb, s ezzel egy valóságos kettõs hatalom alakul ki. Attól kezdve pedig, vagy jön a nyílt katonai megszállás, amely azonban soha nem tudja megtörni a nemzetet, de az alvókat, az agymosott létbe szenderülteket ébreszti, józanítja. Szerintem a közjogi szabadságharc elsõ elemeként kellene Jogfolytonosság Helyreállító Gyûlést tartunk az Ország Háza elõtt, március 18-án, ahol világgá kell kiáltanunk, hogy Magyarország Alkotmánya a Szent Korona, amelynek szerves fejlõdését kell visszaállítani! Ma még nem lehet ezen túlterjeszkednünk, mert egyrészt nem vagyunk eléggé összekovácsolódva, másrészt elõjöhetnek, olyan egyéni elképzelések is, amelyek megosztást eredményeznének sorainkban. Ennek kivédését és a feladatok megvalósítását, önöknek kell megszervezni!


Ne feledjük, hogy nincs annyi mocsok és bûn a világon, hogy a mi nemzeti elkötelezettségünket és hitünket elvegye. Ne feledjük! Bármilyen ellenállást, csak erõs és jogainak biztos tudatában lévõ nemzet képes megvalósítani.


A TAHSZ harmadik küldöttértekezletének a mellérendelõ hatalommegosztás elvén magához kell ölelnie minden nemzeti csoportot, s ki kell adja jelmondatát:



Minden hatalmat a Szent Koronának, s egyetlen fillért sem a multiknak!




Köszönöm, hogy meghallgattak!



Ui: Íme a csalás meghatározása:



Csalás tényállása: aki jogtalan haszonszerzés (tehát a hatalom megszerzése, a spontán privatizáció megtartása, stb.) végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz.


A passzív alanya ennek a cselekmények: akit tévedésbe ejtenek, vagy tévedésben tartanak. Esetünkben a passzív alany ez egybeesik a kárt szenvedõ sértettel: a magyar társadalommal.