NYITOTT SZEMMEL 1.


NYITOTT SZEMMEL 1.



(Az interneten hozzám érkezõ leveleket és az abban feltett kérdéseket, már nem vagyok képes feldolgozni és meg is válaszolni mindenkinek, külön-külön. Így azokra a nyilvánosság elõtt válaszolok inkább. Elnézést a kérdezõktõl, ha kicsit más formába öntöm a kérdéseiket!)



Elnézést de azt olvastam önnél, hogy a nácik is szocialisták voltak, illetve Horthy nem volt fasiszta. Én másként tanultam. Mi az igaz?



Horthy kifejezetten nem kedvelte a baloldali mozgalmakat, s a valódi olasz fasizmus teljesen balról indult. Rákosi és társai nem szerették a náci elnevezést használni, mert az a nemzeti szocialista volt, s ezért mondták (hibásan) a németekre is, hogy a fasiszták.


A Horthy-éra az utolsó évszázadok legtisztább magyarlelkû korszaka volt, és addig tartott, amíg a német (nemzeti) szocialisták ”harmadik birodalma” megszállta szövetségesének az országát, s el nem kezdték az itteni szocialista átalakítást, azon a március 19-ei vasárnap hajnalán. A nemzeti és nemzetellenes szocialisták nem csak Lengyelország felosztásában értettek egyet, s nem csak a világhatalom megszerzésének szándékában hasonlítottak egymásra, hanem a gyûlölet kultusz és a kiválasztottság mítoszának a saját hasznukra történõ lenyúlásában is. A nemzeti jelzõvel illetett német szocialisták a faji felsõbbrendûség, a nemzetellenes jelzõvel illethetõ vörös szocialisták, pedig a „különös anyagból gyúrt párttagok” osztály felsõbbrendûségét hirdették. Bár a nácikat barna fasisztáknak szokták hívni, de ez sem igaz, mert a náci zászló egyébként a „vöröslobogó” volt, csak nem sarló-kalapács, hanem a horogkereszt volt rajta.





Nyilvánosak lesznek-e az alkotmányozáshoz érkezõ vélemények?



Ehhez elõkaparok egy régebbi MTI-hírt! Az alkotmány-elõkészítõ eseti bizottsághoz beérkezõ vélemények teljes nyilvánossága mellett szavazott a testület. A képviselõk hosszas vita után jutottak arra a kompromisszumos megoldásra, hogy az új alkotmánnyal kapcsolatban a bizottsághoz beérkezõ anyagok nyilvánosak legyenek.


Salamon László, a testület kereszténydemokrata elnöke fontosnak tartotta, hogy a határon túli magyarok képviselõi is véleményt formálhassanak az új alkotmányról. A politikus az ülésen azt javasolta, hogy a beérkezõ javaslatokat tekintsék nem nyilvános döntés-elõkészítõ anyagnak.


Eddig az MTI hír, de mintha ellentmondás lenne a szövegben! Hiszen ha a beérkezõ javaslatokat nem nyilvános döntés-elõkészítõ anyagnak tekintik, akkor a beküldött anyagokat hogyan hozzák nyilvánosságra? Tessék csak gondolkodni!


Látott e már közületek bárki egy sort is a bizottsághoz beérkezõ vélemények közül?


PEDIG ÉN MÁR NAGYON RÉGEN ELKÜLDTEM NEKIK AZ Magyarok Szövetségének az ALAPTÖRVÉNY TERVEZETÉT!



Miért nem készített alkotmányt a Magyarok Szövetsége?



Mert az alkotmányt a történelem „írja” és nem személyek.


Ha ugyanis a magyarság is a francia „forradalmi” jogalkotást követte volna, akkor már mögöttünk is lenne vagy 20-25 teljesen más alkotmány szöveg. Az ilyesmi nagy jogbiztonságot ad a jelen közjogi gondolkodói szerint, bár nekem errõl más a véleményem! A magyar közjog viszont nem ezen az úton járt, s a társadalmi fejlõdéssel fejlõdött tovább, s így nekünk csak egy alkotmányunk van.


(Figyelem! Ez nem az 1949-ben szovjet parancsra lemásolt, majd 1989-ben globalista érdekek mentén átírt hatalmi szabályzat, mert azt legjobb indulattal is csak törvénytelen alaptörvénynek, esetleg Ál-alkotmánynak szabad hívni!)




Miért is nevezik alkotmánynak az 1949. évi XX. törvényt, ha az törvény?



Csak azért, mert Sztálin el akarta felejtetni a magyar néppel az alkotmányos hagyományát, hiszen átlátta, hogy egyedül a joghelyreállítás sikerének reménye tudná a magyarságot újra összefogni! (Ez 1956-ban meg is történt!)


Ezért kellet egy formailag alaptörvényre ráírni, hogy: alkotmány! Azt ugyanis csak nem írhatták rá, hogy: törvénytelen törvény! Pedig az volt!




Ha a jelenlegi alkotmány rossz, akkor miért kell belõle „új”?



Szerintem nem új alkotmányra, hanem a szerves jogfejlõdés visszaállítására lenne szükségünk!


A szerves jogfejlõdés azt jelenti, hogy a Vérszerõdés, Aranybulla, 1848-as törvénycsomag, 1920. évi I. törvény és még néhány törvény számít alaptörvénynek, amelyek sorozata adja össze az alkotmányt, mint fejlõdõképes, de természetjogi jogintézményt!


Fontos még az is, hogy ezek az „alaptörvények” a szokásjog törvényesítései, s nem a hatalom „találmányai”, hanem a népé.



Ma, részben a – megtapasztalt hatalmi visszaélések okán –, részben a saját jogrendünk visszaszerzésének az érdekében, egy új alaptörvényt valóban el kellene fogadni!


Ám csak az õsi alkotmányunk jogelveire épülhetne az új törvény. Azt pedig nem hívhatjuk alkotmánynak csak alaptörvénynek, mert a kettõ nem azonos. Sõt, az egész és a rész viszonyában vannak. Az alaptörvény a rész (bár a legfontosabb rész), de ha nem az õsi alkotmány jogelvekre épül, akkor ismét csak egy – ezúttal nem Moszkvából diktált - hatalmi szabályzat lesz belõle.



Honnan lehetne megismerkedni az õsi jogelvekkel?


Kattints ide:


www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=beneg#cikk



Majd keresd ki ezt: Az alaptörvény elõkészítõinek tárgyi jogforrásként javaslom a következõ ALKOTMÁNYOS EVIDENCIÁK felsorolását.



Mi is az a szokásjog és miért fontosabb mint a törvény?



A szokásjog, a leírt normákat megelõzõ gyakorlat, amely úgy alakult ki, hogy a közösség, vagy annak része, sokszor járt el azonos módon egy megoldandó jogi helyzet esetén. Ám ez csak akkor válthatott szokásjoggá, ha nem állt ellentétben a korszak erkölcsi rendjével.


A „bevett” szokást így, ha késõbb jogszükséglet lépett fel, az emberek meggyõzõdésében élõ: un. szokásjogként alkalmazták.



Egyszerûbben: az emberek által igazságosnak tartott jog, amit bárki megértett, mert nyilvánvaló volt!



Ha ez ennyire egyszerû, akkor miért nem ez irányítja ma is az életünket?



Ha szokásjogi alapon épülne fel a közhatalom, akkor nem lehetne bennünket adósságcsapdába csalni, nem lehetne „válság” címén nyílt és burkolt adókat kivetni, a fejlõdésbõl eredõ jövedelem többletet ki kellene osztani az azt elõállító emberek között a teljesítményük arányában, stb.,stb.



Hogy lehetne mégis visszakanyarodni, ehhez az igazságos jogrendhez?



A társadalmi tudat átalakításával! A történeti alkotmányosságunk szerepének, fejlõdésének tanulmányozásával, hogy ne higgyük el róla, hogy ósdi, elavult és középkori! (Ha nagyon érdekel, akkor jelentkezz be a címemen, s elküldök neten egy könyvet: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)



Miért fasiszták azok, akik a vissza kívánjak a régi jogrendet és alkotmányosságot?



A fasiszták, mint tudjuk, a fináctõke legreakciósabb, legagresszívabb csoportjának nyílt, terrorisztikus, nemzetelnyomó diktatúrája. Ez a meghatározás azonban a Gyurcsány vezette idõszakra a legjellemzõbb! Hiszen Fletó finánctõkés is, agresszív is, terrorisztikus is, ráadásul még diktátor is volt! Remélem ezt, senki sem akarja tagadni? (legfeljebb az a holdudvar, aki megszedte magát akkor)


Fasiszták pedig azért vagyunk mi, mert a közbeszédben ezt a „szlogent” nyomják a médiadiktatúra megmondóemberei leginkább!


S mivel ez van „alaposan bejáratva”, ezzel lehet a szerencsétlen megnyomorított népet leginkább uszítani ellenünk! Akitõl nagyon fél a hatalom, az bizony: fasiszta és szélsõséges!



Akkor miért kap a Fidesztõl is fasisztázást a Jobbik?



Elhatároztam, hogy minden alkalommal felteszek egy költõi kérdést is magamnak! Arra ugyanis nem kell nekem válaszolni, hiszen ma már bárki válaszolni tud erre az igazán könnyû kérdésre.



Honfiúi szeretettel és aggódással: Bene Gábor S.