Német Zoltán: Tudósítás a Felsõ Házból

Vannak azért a mi nemzetünk életében is biztató jelek, s remélem a védhatami státuszt nem engedi el a hatalom a füle mellett, hiszen ez a magyar szokásjogi rendszerében magától érthetõdõ volt, hiszen a székelység is a Szentkorona tagja! BG

Tudósítás a Felsõ Házból

2010. november 19.-én Dr. Kövér László, a Parlament házelnökének meghívására rendkívüli és ünnepélyes nagygyûlését tartotta a Székely Nemzeti Tanács. A 294 széki küldöttbõl 270 fõvel megjelent határozatképes tanács történelmi jelentõségû gyûlése volt a „nemes” nap.

Az egybegyûlt képviselõk - vendégeikkel együtt - a díszlépcsõn elénekelték nemzeti himnuszainkat, majd bizonyságul, hogy mindig a Székely nép érdekében cselekszenek, fogadalmat tettek a Szent Korona elõtt.

Ezt követõen az ülésteremben a jelen lévõ egyházi elöljárók áldásban és Teremtõ gondolatokkal indították el a résztvevõket. A református lelkipásztor az Ország házában lévõ csodáról beszélt, jelezve mindenki felé, hogy „ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk” . Felhívta a figyelmet a „ha” kötõszó jelentõségére, mert ha nincs „ha” akkor „nincs ellenünk senki”…

A ferences-rendi csíksomlyói házfõnök a kötelezettségekre mutatott rá. Sok székely függetlenségi kísérletnek voltak tanúi, de véleménye szerint mélyebbre kell alapozni, hogy eredmények is szülessenek. „Értékeket ne cseréljük fel az érdekeinkkel”- mondotta. A sziklára alapozott hit legyen a családok alapja, mert ez által erõsödnek meg az autonómia alkalmasságára, viszont. „…ha nincs alapja a gátnak, elönti az áradat…”

Végezetül az unitárius lelkész emlékeztetett mindenkit, hogy az erdélyi vallásszabadsági küzdelmek mindig korukat megelõzve, elsõk voltak a világon a népek között. A Teremtett világ megismerése az ember nagy feladata, mert „..az Isten nem változtatja önmagát..” !

Áldás és ima után Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke indította el a hét évvel ezelõtt megújított gyûlést. Az „Õshonos Nemzet” fogalmához meg kell szerezni a támogatást az Európai Uniótól, Magyarországtól, mert a székely nép szokásaiban lévõ közkincs megtartása a magyar nemzet érdeke….”Ezért vagyunk itt”- mondotta, mert az Ország Háza ezen túl a Nemzet Háza is egyben.

Dr. Kövér László házelnök beszéde után Christoph Pan, dél-tiroli autonómia képviselõ köszöntõje következett, majd Kiss Antal, bölcsész-teológus, a köztársasági elnök tanácsadója olvasta fel a Magyar Köztársaság elnökének üzenetét, megerõsítve az egybegyûlteket, hogy 15 millió magyarnak csak egy ügy van. Ez pedig a magyar ügy és a magyar támogatás. Kizárólag ennek eredménye lehet olyan önkormányzati autonómia, amit például Katalónia vagy Dél-Tirol már megvalósított. Az autonómiát ellenzõk félelmei soha és sehol nem valósultak meg, mint ahogy Erdélyben sem fognak.

Szász Jenõ MPP képviselõ cselekedetekre felszólító beszédében felhívta a figyelmet a saját székely szövetkezet létrehozására, s majd az ezt támogató saját pénzintézet és pénzt helyettesítõ utalvány bevezetésére. Ezzel megtámogatva a gondoskodó állam és az öngondoskodó „székek” mûködését. „Tibetért Társaság már van, de Székelyföldért Társaság miért nincs?” Tette fel a kérdést, s válaszában ezek létrehozását, továbbá egy székely szeretetszolgálat létrehozására tett javaslatot.

Ezt követõen a „székek” képviselõi mondták el beszédeiket. Kiemelkedett közülük Veres Dávid, „Csik Szék” képviselõjének hét pontban felsorolt követelése, mely tartalmazta a „szálláshelyük” méltó körülményeinek biztosítását, védõhatalmi státusz biztosítását az alkotmányban, az elvett javak feltétel nélküli visszaadását, 90 éves jogfosztottság megszüntetését, a nemzetben gondolkodó székelység felemelkedését biztosító stratégia létrehozását, az „1 Forintos nemzeti alapítványt” és a székelység évszázados jogszokásainak biztosítását. Hatodik pontban különösen felhívta a figyelmet a „jobb-bal oldal” ártó tulajdonságára, mert csak a közösségi tudat és hit tudja csak megõrizni a székely népet és a Földet. „Nem folyhat el a székely vér, mert ma is drága cseppet ér!”

Az ünnepi ülésen kiemelkedett Gazda Zoltán színmûvész és „Sepsi Szék” képviselõjének verse és felszólalása, melyben figyelmeztetett, hogy hibákat ne kövessünk el, mert az helyrehozhatatlan következményekkel járhat. Utalva a feltétel nélküli uniós csatlakozások megszavazására és ezek következményeire.

„Udvarhely Szék” képviselõje, Incze Béla elmondta, hogy: „Atyám fiai, úgy illik…..”, emlékeztessük a nemzeteket Orbán Balázs szavára, mely szerint a „Székelység szerepe még nincsen lejátszva”.

Ezt erõsítette meg Fodor Imre, „Maros Szék” képviselõje. Elõdjeinek beszámolóját felelevenítve, amikor anno megjelentek az Ország Házában:

„ Mikor eleink megjelentek az Ország Házában az ott lévõk meglepõdtek, s majd megszokták. Hát most mi is meglepõdtünk, de már csak az kell, hogy mi is szokhassunk!”

A Székely Nemzeti Tanács országházi közgyûlése történelmi tett volt a magyar közéletben. Tanúságtétel az 1918. november 18-i, budapesti megalakulásnak. Ekkor Dr. Jancsó Benedek gimnáziumi igazgató-egyetemi tanár, Sebes Dénes, Dr. Ugron Gábor volt belügyminiszter és Dr. Urmánczy Nándor képviselõ elnöklete alatt alakult meg a Székely Nemzeti Tanács. Az alakulás két célból jött létre: társadalmi szervezetként, amely a kormányra, a társadalomra hatást akart gyakorolni a területi integritásra és fõleg Erdély megvédésére, továbbá külföldi propagandát akart indítani Erdély érdekében.

A mai tanúságtételt jelenlétével megerõsítette többek között Wittner Mária., 1956-os szabadságharcos, országgyûlési képviselõ, Páter Ferencz Ervin omf., Gyergyó-Szárhegy Ferences kolostorának vezetõje, aki Trianon óta a székelység e korszakának tanúja, cselekvõje és szenvedõ alanya. Továbbá az alapítók ma élõ leszármazottai. A Székely Nemzeti Tanács vezetõi és a jelenlévõk nagy szeretettel köszöntötték õket, példaképként ajánlva az utódok számára.

A történelem során, mint annyiszor, vajon ismét a székelység fogja megtartani a magyar nemzetet?

Lejegyezte Németh Zoltán

Nyugati Gyepû, 2010. november 20.