KONTRA a SZÜKSÉG VAN-E az ANTISZEMITIMUSRA címû cikkre!

Kovács Tibor: Szükség van-e antiszemitizmusra?

Elképedve olvastam Tibor cikkét, s nem tudtam mellette szó nélkül elmenni.

Az eredeti írás színe fekete, a kék színû szövegek az én reagálásaim! Bene Gábor S.

A szakállas viccben megkérdezik Jóska bácsitól, van-e maguknál a faluban antiszemitizmus?

– Az nincs, de igény vóna rá – jön a felelet. (Az ilyen szakállas viccek is kétfélék. Vagy nagy igazságot, vagy tudat átalakító hamisságot tartalmaznak a humor leple alatt, vagy esetleg valamiféle „szórakoztatási” céllal létrejött urbánus jópofaság a lelke. Ám ez nem jópofaság, hanem a második kategória, hiszen a magyar parasztember soha nem mondana ilyet. Ez egy urbánus tudat átalakító vicc!))

Most, 2009-ben, amikor az antiszemitizmus is új szintre lépett, … (Konkrétan azt állítani a vita elején,hogy „új szintre lépett” – akkor amikor még nem állapítottuk a létezését sem: nekem azt sugallja, hogy a cikk írója nem is vitát akar, hanem csupán kinyilatkoztat!) …. a felelõsen gondolkodó polgárnak érdemes feltennie a kérdést, vajon szükségünk van-e rá, jobb lesz-e a magyaroknak tõle? (Már a kérdés is izgalmas, mert azt sugallja, hogy vagy-vagy. Pedig a világ ennél – egyszerre – sokkal bonyolultabb és sokkal egyszerûbb is! Az én válaszom nem igazodik a kérdésfeltevés sugallatához és elsõsorban arra vonatkozik, hogy nincs és NEM is lesz hazánkban antiszemitizmus! Mi magyarok ugyanis nem zsidókra és gojokra osztjuk a világot, hanem tisztességes emberekre és tisztességtelen bûnözõkre! Azok, akik ma mindent megtesznek azért, hogy legyen itt antiszemitizmus: nem magyar lelkületûek, s valójában ellenségei a magyarságnak. Ennek a bizonyítására az utóiratban leközlöm Eszterházi Péter "mûvészi" írását! Ez a türelmes viselkedése a magyarságnak persze nem azt jelenti, hogy birkák vagyunk és eltûrjük a megaláztatásokat, amiket az antiszemitizmus gerjesztésére használnak ellenünk - többnyire éppen zsidó emberek. Azt viszont nagyon is jelenti azt, hogy az én népem a gyûlölködõkben sem a zsidót, hanem a gátlástalan bûnözõt, az élõsködõ bajkeverõket látja!

Az írást vitaindítónak szántuk. (Köszönöm! Most megnyugodtam, mert csak a vita visz elõre. A bezárkózó hallgatás nem, s tabutémák elhallgatása pedig végképp nem segít a bajban!)

többet böngészi az ember a neten a fórumokat, blogokat, annál inkább erõsödik benne az érzés, hogy az antiszemitizmus – és társai: a globalizáció-, multi- és kapitalizmusellenesség – észrevétlenül mindenbe beleitta magát. (Kicsit szét kell nézni a világban és tapasztalhatjuk, hogy a kapitalizmus globalista változatát valahogy senki sem akarja olyan nagyon szeretni, mint például a világháború utáni nemzeti kapitalizmusokat. Ennek csak lehet valami oka?)

Egyre népszerûbb, úgy terjed, mint valami új bölcsesség, tao vagy zen, amivel meg lehet magyarázni a világ menetét, választ adni a problémákra, megoldásokat találni.

Univerzális, egyszerû, akár alfaállapotban is elsajátítható tudás.

Nem kell egyetemi végzettség, még olvasni sem kell hozzá, egy baráti beszélgetésen, bor mellett megszerezhetõ a doktori szint. (Ez egy jó, olvasmányos rész!)

Társaságban egyre jobban lehet vele villogni, és aki megszerzi a tudást, annak megvilágosodik az élet értelme, a dolgok a helyükre kerülnek, minden átlátható lesz.

Nem egy kis tõkeellenességrõl vagy egyszerû zsidózásról beszélek, ami mindig volt,…(nem gondolja, hogy az egyszerû kis zsidózásra – amit ön is felment – sem lenne „szükség”, ha ezt már régen kibeszélhették volna nyíltan a zsidók és nem zsidók?) ….. hanem egy igazi világmagyarázatról, egy totális filozófiáról, amivel a földkerekség minden eseménye megmagyarázható.

(Azt hiszem az emberiség mindig is vágyott arra, hogy könnyen átlátható legyen számára a bonyolult világ minden szelete. Talán ezért zsugorítják le a nagy-bonyolultat, kicsi-egyszerûre. A folyamat akkor jó, ha a lényeg nem veszik el belõle, ha a szubsztancia az egyszerûsítés ellenére megmarad!)

Nem én akarom megvédeni a zsidóságot, megteszik ezt õk maguk nálam jobban.

Viszont érdemes a kérdésrõl beszélni, sõt vitázni is, mert szerintem mi, magyarok sokat veszíthetünk az új világmagyarázattal, bármennyire is másként gondolják sokan. (Nagyon egyetértek az elõzõ két mondattal, de várom a vitaindító alapgondolatait!)

Az ugyanis erõteljes paradoxonokat rejt magában.

(a paradoxon: szellemes, elmés mondás, szokatlan állítás, látszólagos vagy vélt ellentét vagy képtelenség.)

Az antiszemita-paradoxon

A kijelentés, hogy a zsidóságnak a nyugati világban nagyobb hatalma van, mint azt sokan szeretnék, nem nagy bölcsesség, sõt, még csak nem is antiszemita kijelentés. (Szerintem ez az elsõ igazán átgondolatlan megjegyzése a szerzõnek, hiszen a zsidóság azt soha nem engedte meg senkinek, hogy helyette megállapítsa, hogy ki az antiszemita. Ennek a szónak éppen az a hatalma, hogy csak õk állapíthatják meg, hogy ki és mikor antiszemita! Azon állítás miszerint a „nyugati világban nagyobb hatalma van a zsidóságnak, mint azt sokan szeretnék” viszont értelmezhetetlen. Hiszen nem a zsidóságnak van hatalma, hanem az általa megteremtett gólemnek, a pénznek. A pénz viszont továbbadott egy fertõzést a világban, amelyet én kufárság vírusának hívok, mert aki megkapta: származásától, vallásától, bõrszínétõl függetlenül bizonyos „tüneteket” produkál.)

Ennek emlegetése, nem hinném, hogy nagyon fájna a zsidóságnak. (Ez sem határozható meg így! Fájdalmat ugyanis nem akarunk mi senkinek, csupán az igazságot szeretnénk végre hallani! Hiszen általában jól szórakoznak a zsidóvicceken, de elõfordul az is, amikor nem. Sõt amikor kiejtjük a zsidó szót, máris sértésnek veszik, de máskor dicséretnek fogják fel. Olyan mintha egyszer büszkék lennének a zsidóságukra, csak éppen amikor a zsidó önkormányzatokat kellene válaszataniuk akkor "szégyenlõsek" és tagadják a kissebbségi mivoltukat. Pedig a magyarság nekik is megadta ezt a lehetõséget, ám õk "szégyenlõsen" nem élnek vele.)

Ki ne szeretné azt hallani, hogy ezek a magyarok ott vannak mindenütt, és az õ kezükben összpontosul a döntések és a tõke jelentõs része? Biztosan büszkék lennénk rá. (A magyar lelkialkata más, mint a zsidóságé. A magyar akkor büszke valamire, ha az, nagy nehézségek árán született, komoly szellemi vagy fizikai teljesítményt takar, s nem árt senkinek. A könnyen jött gazdagság könnyen el is megy nálunk, hiszen a dzsentrik is úgy születtek, hogy elkártyázták ami „könnyen” öröklõdött! Ha pedig könnyen szerezetek valamit és az másnak kárt okozott, akkor szégyellték, s inkább nem is dicsekedtek vele. A mai újgazdag réteg dicsekvése sem magyar sajátosság, ezt a televízión keresztül importáltuk!)

Ez olyan kérdés, amirõl õszintén és rasszizmus nélkül is beszélnek. (Kikkel lehet itt õszintén beszélni? Az õsrasszistákkal?)

Az USA-ban idõrõl idõre vita folyik, hogy az izraeli lobbinak túlzott befolyása van-e.

Pusztán nemzetstratégiai, külpolitikai kérdésként. (Én nem igen tapasztaltam arrafelé vitát arról, ami az amerikai kománypolitika gyakorlatában ennyire nyilvánvaló!)

Ebbõl következõen a paradoxon egyik része, hogy aki azért szidja a zsidókat, mert szerinte õk irányítanak mindent, és övék a hatalom, a pénz, és mi csak rabszolgák vagyunk, az valójában a zsidókat dicsõíti, és önmagát rabszolgának állítja be. (Van logikája a mondatnak, csakhogy fordított. Ugyanis õk iszonyúan szenvednek, ha nem az övék a pénz hatalma, hiszen éppen a zsidóságban a legelterjedtebb a kufárság vírusának fertõzése! Viszont ha övék a pénz s a hatalom, akkor reszketnek az elveszítés lehetõségétõl. Ez a legfõbb mozgatórugója a zsidó mozgékonyságnak: félelem a vesztéstõl! S így valójában: õk az igazi rabszolgák, hiszen a pénz és szerzés foglyai egész életükre.)

Igaz, lázadó rabszolgának. (Nem hiszem, hogy egyetlen magyar is rabszolgának érezné magát, de ha elérkezne ez a pont, akkor hiába tennének ellenünk bármit, mert ez a nép sok mindent eltûr, de a rabszolgaságot nem. Ezt persze ellenfeleink is tudják, s ezért megy a „húzdmeg – erezdmeg” politika.)

Tulajdonképpen ez nem zsidóellenesség, hanem beteges filoszemita megközelítés,

vagyis a zsidóság olyan dicsõítése, ami annak, aki teszi: rossz. (Ha ez igaz is lenne, nézzük meg, hogy kik azok, akik ebbe a hibába beleesnek? Mert józan, magyar ember nem. Igaz elõfordul, hogy amikor a szemtelenségük, magabiztosságuk már nagyon eltúlzott akkor az okos parasztember köp egyet. Ám ez nem gyûlölet és nem is önkínzás, hanem a dolgok helyretétele.)

Önkínzó szemlélet. (?)

A paradoxon másik része pedig azokra vonatkozik, akik azt emlegetik, hogy ennek a hatalomnak most véget vetnek. (A zsidóság valószínûleg maga fog véget vetni ennek, mert népüket évszázadokon keresztül a saját kiválasztottsági tudatukkal – elkülönülésre, szerzésre s ezek által folyamatos félelembe kényszerítették. Sõt, a holokauszt folyamatos feltupírozásával elültették a lelkükbe a félelem és a kapzsiság mellé a gyûlöletet is. Ezt, egyetlen nép sem bírná ki lelki meghasonlás nélkül. Gondolj bele. Ha minden reggel azzal ébredsz, hogy a holokausztról álmodtál, mert beléd ívódott hogyan pusztították a rokonaidat, akkor mit tennél? Az ember nem bír el mindent, s ha a holokauszt folyamatos felidézésérõl és az abból származó kártérítésekrõl lemondana a zsidóság, akkor talán túlélné ezt az óriási lelki traumát, de így szinte lehetetlen. S ne mond, hogy lelketlen a teljes zsidóság, mert ez nem igaz! Valójában gátlástalanok, de ez sem általános és nem is kizárólagos!)

El kéne dönteniük, hogy lenyomjuk a zsidóságot, vagy õk a világ urai, mert a kettõ együtt nem megy. Ha le tudjuk õket nyomni, akkor nem õk a világ urai, és nem érdemes ezért utálni õket. (Mi nem utáljuk õket, hanem sajnáljuk. Egy jeles képviselõjük árulta el egyszer, hogy: „Ti sohasem tudtok bennünket annyira gyûlölni, mint mi titeket.” Nagy igazságot mondott!)

Ha viszont õk a világ urai, a vulkánkitörések, a világválság, a 9/11, az Iraki háború mögött is õk vannak, akkor nincs sok esélyünk. (Tévedsz! Valóban a zsidóság egy rétege áll a legtöbb gátlástalanság mögött, de ettõl még nem a világ urai sõt, a legjobban reszketõ rabszolgái az általuk teremtett gólemnek!)

Amennyiben megpróbáljuk, országunk néhány éven belül egy banán nélküli banánköztársaság szintjén lesz, de lehet, hogy sóval hintik be a helyét. (Ha nem vetted volna észre, már régen banán nélküli ál-köztársaság vagyunk, de ezt az országot nem akarják õk sóval behinteni. Más terveik vannak vele. Viszont ez a mondat szöget ütött a fejembe. Biztosan aggódásból írtál Tibor? Mert ez mintha fenyegetés is lenne: ha nem azt teszed, amit mi akarunk, akkor sóval hintjük be a helyét! Milyen érdekes, hogy nekem ilyen szörnyûség soha nem jutna eszembe. Te vajon miért írsz le egy ilyen fenyegetõ õrültséget, nem tudod. hogy inkább ideköltöznek?)

Tudom, a pragmatizmus nem magyar erény, sõt nálunk egy kicsit ciki is, de azért még beláthatjuk, ha õk rángatják dróton Amerikát és egész Európát, akkor miért mi lázadunk ellenük, és nem õk? (Hohó megfogtalak! Tehát nem magyar erény a pragmatizmus? Nem mérjük fel a helyzetet józanul és nem az alapján, cselekszünk? Sõt megvalósíthatatlan eszmékért lelkesedünk? Elrugaszkodtunk a valóságtól? Vajon miért nem a magyar szavakat használod kedves Tibor? Talán az a „ciki”, ha nem az õsi nyelvünk szavai kerülnek ki a tollad alól, vagy ha nem használsz ”elõkelõen idegen kifejezéseket”? Tudod, én nem szeretem ha valaki nem elégszik meg a saját, kifejezõen gyönyörû nyelvével. Biztos bunkó vagyok, igaz? Nézz szét nyugodtan az Interneten, s derítsd ki hány millió Kulturális Kreatív él a világban, s vedd észre: azok mind lázadnak a globalizmus pénzdiktatúrája ellen! Tehát nerm vagyunk mi egyedül, csak a médiadiktatúra és sokszor az öncenzúra is eltitkolja mindezt!)

Külön érdekesség, hogy legtöbbünk elcserélné fejlettségünket a dróton rángatott Nyugatéval. (Aki elcserélné az már el is cserélte, mert sok ezren mentek nyugatra bébysitternek és portásnak.)

Ha pedig így van, inkább nekünk is arról kéne tárgyalni a zsidósággal, hogy segítsenek bennünket is olyan naggyá és erõssé válni, mint a többi „báb” országot, akkor legalább hasznunk lenne belõle. (Óh igen. A haszon. Hát lassan nem is lesz érdekes, hogy melyik nemzet fia vagy kedves cikkíró. Hiszen ki derült, hogy te is megkaptad a vírusfertõzést. Tedd meg, hogy józanul átgondolod, milyen tünetei is vannak a fertõzésnek? Látod errõl írtam az elején. Talán még nem késõ, hogy ellenállj a vírusnak - hiszen oly sokan vagyunk, akik ezt megtették. Én is megkaptam régebben a fertõzést, de mégsem hatalmasodott el rajtam a szörnyû betegség.)

Persze ehhez le kéne gyõzni az érzésünket, hogy mindenki a mi országunkat akarja, mert ez itt maga a földi paradicsom. (No innen már lazán vitázhatunk, mert megsajnáltalak. Igen a földi paradicsom a hazánk! Itt éltek apáink, dédapáink és szépanyáink, itt nyugszanak a haza földjében. Ha elmegyek a mélykúti temetõbe és végignézem a sírokat, legalább 8 generációt tudok megszámolni, némelyikrõl azt is tudom, hogy mi volt a kedvenc étele vagy nótája. Egyiküknek a tulipános ládája itt áll a házamban, s ha néha felnyitom: elolvashatom a belevésett írását. Persze azt is megértem én, ha valakinek nem az a paradicsom, hogy otthon van a hazájában, ahol nem idegenkedéssel fogadják: hanem ott a hazája ahol jól él, s nem zavarja az sem, hogy mindig idegen marad. Ha valakinek csak a kézzelfogható „készpénz” az érték és paradicsomot is csak számszakilag tudja elképzelni, akkor bizony számára nem ez a paradicsom! Nekem ugyan vannak gyönyörû emlékeim Upstate New Yorkból, Miamiból, Honoluluból, de soha nem gondoltam arra a földre úgy, mint a paradicsomra, vagy mint a hazámra!)

Ugye ez a földi paradicsom viccesen hangzik, ha belegondolunk? (Belegondoltam és még jobban elszorult a szívem miattad. Pedig jó, hogy felvetetted a témát. Ám sajnállak, mert nem gondoltam, hogy ennyire elveszett a lelked a globalista darálóban. Találkozzunk, hátha tudok még segíteni rajtad, hátha felismered az igazi értékek fontosságát, s a talmi értéktelenségét!)

10 ezer zsidó vagy 1 millió muzulmán? (Ne tégy úgy, mintha csak ezek közül lehetne választani, mert érezned kell, hogy mennyire hamis az általad felállított tétel!)

Vannak további kérdések is ezzel az antiszemita divattal. (Vigyázz! Mert a divatot is a pénz uralja, s ha divatozunk, akkor a pénznek hozzuk a hasznot! A pénz pedig fegyver is, amelyet te – még ha akaratlanul is – de ellenem próbálsz fordítani! Nagyon kérlek, ne ez legyen az értékrend a számodra!)

Annak, aki utálja a zsidókat, mint láthatjuk, szeretni illik az õket utálókat. (Mennyire más világban élünk Tibor! Az én népem nem utálkozik. Nekünk nincs „utálatos képünk”!)

Ezzel élesen találkoztam a '90-es években, amikor Londonból hazatérve angol barátomnak újságoltam, meglepett, mennyi muzulmánt láttam.

Mire õ csak ennyit mondott: Miért, talán a zsidók jobbak lennének? (Az ottani zsidóság egy jó része már beilleszkedett a pénzmanipulációs világ értékteremtés nélküliségébe, s azok csak kevésbé láthatóak az egyszerû emberek számára, pedig nagyon is ott vannak!)

Szívesen megkérdezném tõle, mit gondol ma, de rég nem hallottam felõle.

Válasza két fontos dologra világít rá.

A látszólag hipertoleráns angolok között is elõfordul egy kis zsidózás…. (Kezd alakulni a mondanivalód, s már nemcsak mi vagyunk antiszemiták a szemedben! Remélem tudod, hogy számtalan hajó utasait nem engedték be Angliába, de az USA-ba sem, mert zsidók voltak. Olyan zsidók, akik Németországból menekültek Hitler elõl, ám akkoriban mi magyarok még nem álltunk megszállás alatt és befogadtuk õket! Európában egyedül mi!) …és, hogy milyen gyakori gondolat a muzulmánokat preferálni a zsidókkal szemben. Európában ma több muzulmán él, mint amennyi zsidó az egész földkerekségen – és sokkal nagyobb gondot okoznak, mint a zsidók valaha is képesek lennének rá. (Tudod, nem vagyok sem zsidó, sem muzulmánbarát, mert amint említettem: mi nem így osztjuk fel a világot! Én a rendes emberek pártján állok, ám keresztény létemre mégis azt mondom, hogy a Korán legalább tiltja az álságos kamatszedést! Lehet, hogy ezért ez a nagy ellentét köztük? Te biztosan jobban tudod az igazi okát. Ha lenne rá energiád és idõd, írd meg nekem légy szíves! Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

Az angolok ma már biztosan elcserélnék néhány százezer zsidóra a néhány millió muzulmánjukat, de már nem tudják. (Ha szabad megkérdeznem: ezt honnan veszed ezt, ha nem beszéltél a barátoddal? Miért nyilatkozol a helyükben? S, honnan következtetsz arra, hogy a tisztességes zsidó és a tisztességtelen muszlim közül az angol átlagember kit választana? S ha fordítva teszem fel a kérdést? Ne legyen bennünk elõítélet, de ne legyünk balgák sem!
Mi nem küzdünk ilyen problémákkal, de a zsidó-muzulmán szembeállítással nap, mint nap találkozunk. (Valami oka csak van annak, hogy szembe állnak? No és mi az?)

Jönnek a tálibokat, Iránt, a palesztinokat és egyéb számunkra ismeretlen népeket dicsõítõ írások a neten, és magukat komolynak gondoló sajtótermékekben is.(Küld már el a linkeket, hogy miket olvasol, mert ha zsidó honlapokat olvasgatok, akkor ott más a hangnem. Cseréljük címeket, jó?)

Megfontolásra érdemes külpolitikai és hosszútávú nemzetstratégia lenne országunk sorsát a harmadik világ muszlim „elnyomottjaival” összekötni? (Ekkora butaságot, ezt honnan vetted? Én még az EU-t is túlzásnak tartom, hiszen ’56 joghelyreállító szabadságharca a szabadság, függetlenség, semlegesség jelszavai mentén vívódott. S a rá hivatkozók, ezeknek éppen az ellenkezõjét valósították meg. Egyébként abban igazad van, hogy egy komoly nemzetstratégia kellene!)

Az EU helyett vetessük fel magunkat a Világ Tálibjainak Egyesült Szervezetébe?

A NATO helyett pedig a Hamaszba? (Érzem a túlzásaid szándékát, de nem tartóm jó ötletnek a NATO és a Hamasz összehasonlítását. Az egyik ugyanis álságos a másik viszont önvédelmi)

Tudom, jó az elesetteket és gyengéket támogatni, én is Kamerunnak szurkoltam a VB-n,

de azért a józanész jobb tanácsadó a focipályán kívül.

Hogyan vesszük majd rá a keresztény gyökerû magyar népességet, hogy térjen át a tálibok hitére, mert ez a „tagfelvétel” elsõ kritériuma lesz. (Hihetetlen szélsõségesek a gondolataid. Majd szólok a Bolek Zolinak, aki az Iszlám Közösség magyarországi vezetõje, hogy érdeklõdsz az Iszlám iránt és tanulmányozd egy kicsit a témát, mert „zölderdõben” jársz!)

Arról nem is beszélve, hogy a 17. századi életviszonyokat sem könnyû elfogadtatni.

Igaz, az elvekért sok áldozatra képesek az emberek. (Itt mintha kicsit tájékozatlan lennél, mert már a nyolcvanas években jártak ide az egyetemre muszlimok, akik nem éppen a XVII. Századból jöttek, sõt.)

A tréfát félretéve, a gyakorlatban már ma is komoly problémákat okoznak az EU nyugati felén az ott nagy számban élõ muszlimok. (Jó, hogy félretetted, mert eddig nem vettem észre a soraidban a humort, sõt nagyon is érdekes kérdéseket feszegetsz! De lassan el kellene döntened, hogy ki a terrorista és ki a szabadságharcos? S ez alapján kellene továbbhaladni!)

Kezelhetetlen probléma elé állítja a kormányzatokat az EU keresztény gyökereitõl idegen problémakör. (Valahogy én nem látom a keresztény gyökereket Európában, a kufárság ezt is elkótyavetyélte? Mert sehol nem hivatkozik az EU a kereszténységre. Ennek mi lehet az oka? Lehet, hogy te tudod, hiszen tájékozottnak látszol a nyugati kérdésekben! Talán a nagyszámú bevándorolt muszlim lenne az oka?)

Az iskolában viselt csador ennek a legkisebb szelete, a francia külvárosok zavargásai, az egyre épülõ mecsetek, minaretek, szaporodó terrorcselekmények jelzik a probléma súlyát.

Megalapozottnak tekintett elõrejelzések vannak arról, hogy 40 év múlva Nyugat-Európa a muszlimmá válás problémájával küzd majd. (Ha így van akkor valamit nem értek? Miért kellett ennyire sietnünk az Unióba, hiszen a probléma már ott kopogtat az ajtajukon. Vagy azért érvelsz, hogy a zsidók fognak majd megvédeni minket a nagy muszlim áradattól? Hiszen ha jönni akarnak, akkor jöhetnek nyugodtan, mert aláírták – egyébként olvasatlanul – a „szabadon választott népképviselõink”!
Vajon az antiszemita-zen tudás hívei végiggondolják ezt a lehetõséget? (Igaz elküldted nekem is ezt a levelet, de abban azért bízom, hogy nem „antiszemita-zen” kategóriában gondolsz rám, s kérlek: ne gondolj így a népemre sem! Ne értünk aggódj, mert mi túlélõfajta vagyunk, a nemzetnek csak a naivitással kellene leszámolni, s visszaszerezni alkotmányos jogtudatát!)

Lehet, hogy a zsidóság uralkodik Amerikán és rajtunk, de az biztos, hogy nem számíthatunk arra, hogy 40 év múlva többen lesznek az országunkban, mint mi, és az õ vallási szabályaik szerint kell élnünk. (Nem lehetek sem én, sem te biztos abban, hogy nem tesznek rá kísérletet. A 150 éves muszlim megszállás alatt nem volt erõszakos térítés, de ilyen már történt velünk egyszer: Kazáriában! S a történelem ismételni szokta önmagát. Hiszen ha egy is az Isten, de mi nem ünnepeljük a nándorfehérvári gyõzelmet sem Izrael, sem Törökország fõvárosában, s székely szombatosok sokasága is a keresztények számát csökkentette egykor.)

A vesztesek elméletei (No és kire gondolsz vesztesként? A kufársággal fertõzött népekre? Mert azok valóban vesztesek, sõt ha Susan George munkáját is elolvasod, akkor rájössz, hogy minden európai nép vesztes lesz, ha nem változtat a tempón és gondolkodásmódján.)

Azt kérdezhetik tõlem, miért érdekel engem, nem zsidóként, a kérdés?

Talán elõnyt szeretnék szerezni a „megszállóknál”, vagy csak simán médiamegjelenést?

Hát nem, én a magyarságért aggódom. (Persze aggódni lehet, sõt minden magyarnak kötelezõ is, de ennél fontosabb a szeretet. Szered hát a népemet és vedd észre, hogy mi mindig befogadó nemzet voltunk. Befogadtuk a tótokat, oláhokat, rácokat, svábokat, szászokat, de még a cigányokat is. Téged sem rekeszt ki senki, nem fogunk lenézõen gojnak nevezni, de még csak kollaboránsnak sem, csak próbáld meg a kufárvírust leküzdeni!)

Még csak hipertoleráns sem vagyok, nem hiszek egy elõítéletmentes világban,

de az is tuti, hogy nem lehet az ideológia szintjére emelni az elõítéleteket, az összeesküvés-elméleteket. (Látod, én hiszek az elõítéletmentes világban, sõt toleráns vagyok még a vírusfertõzéseddel szemben is, de az antiszemitizmust ne erõltesd tovább! A tisztességtelen zsidók a legnagyobb antiszemiták, úgy utálják a saját tisztességes testvéreiket, de a szemita arab testvéreiket is, hogy amikor csak tehetik, kiszolgáltatják vagy lemészárolják õket. Összeesküvés-elmélet pedig nincs, csak összeesküvés-gyakorlat van, de az érezhetõ!)

Nézzünk szét a világban, hány nemzetet emelt fel az antiszemitizmus és a globalizációelleneség. (És ezek ellentétei hány országot emeltek fel? Ne viccelõdj már!)

A világ sikeres nemzeteinek döntõ többsége polgári, vagy ahogy másként nevezik, liberális demokrácia. (És mitõl sikeresek ezek a liberális demokráciák? A hatalommegosztás formasága miatt, vagy a médiadiktatúra hazugságai okán? Vagy a szennyezés magas foka, a hajléktalanok mennyisége, netán a mûélelmiszerek és az abortuszok száma alapján? A liberalizmust pedig ne emlegesd, mert a magyarság már a bõrén tapasztalata meg a liberalizmus álságosságát, szabadelvû õseink forognak a sírjukban!)

Olyan példát találunk, amikor diktatúrán keresztül vezetett az út a sikerhez,

Dél-Korea, Kína, Taivan, Szingapúr, de a globalizáció és piacellenesség, az atiszemita-zen még egyetlen nemzetet sem tett naggyá, sõt, bátran kijelenthetjük, ezek a vesztesek elméletei. (Szerintem viszont a valódi piacellenesség maga a globalizáció, mert nem akar konkurenciát és igazi piaci helyzetet teremteni, mert monopolkapitalista! A jó diktatúráról pedig már Arisztotelész is pozitívan írt, miközben világossá tette, hogy a demokrácia nem a közjó érdekében mûködik, hanem a középosztály kifosztása a célja, s a legszegényebbeket akarja a leggazdagabbakká tenni! (lásd: bolsevizmus!) A veszteseknek lehetnek elméletei, de a nyerteseknek érezhetõen „összeesküvés gyakorlata” van. Sõt azt hiszem, hogy az én hazám – de maga az emberiség is –, akkor lenne nyertes, ha önellátóvá tudna válni, nem kellene a termékeket a félvilágon keresztül szállítani, s újra a munkateljesítmény és az értékteremtés képessége lenne az értékrend alapja és nem a gátlástalanság, a harácsolás és a lenyúlás. Persze tudom, hogy a társadalom jelentõs részét leszoktatták a munkáról, de ha változik a helyzet - a mi népünk nagyon tud dolgozni és kreatív is!)

Olyan népeké, akik saját erejükbõl, munkájuk által képtelenek javítani helyzetükön,

és mivel nem képesek saját gyengeségükkel szembenézni, másra kenik hibáikat. (Ez már a programozás eredménye nálad. Érzed-e, hogy milyen jól dolgoztak a médiamanipulátorok? A magyar mindig is munkás nép volt, csak az agymosás és az általad feldicsért kollaboráns globalizmus az, amely munkája eredményét elrabolja tõle, sõt a becsületes munka lehetõségét is elvonja!)

Ez a lusták és tunyák álláspontja, az örök veszteseké.(Ne vidd túlzásba, mert már a határon vagyok, hogy Salommal köszönjek el tõled! Ez teljesen Mazsihiszes szöveg!)

Ezek az elméletek, mert passzivitásra ösztönöznek, a meglévõ energiákat rossz irányba terelik, ahelyett, hogy az ország valódi problémáira koncentrálnának. (Nem vagyok passzív, sõt néha túl aktív vagyok. Ezért is állított elõ a gyurcsányi terrorrendõrség több alkalommal is, pedig nem dobáltam, csak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának részleteit olvastam fel a droidoknak.

Te viszont biztosan tudod, hogy mi az ország valódi problémái? Kérlek, avass be! Mert ebben lehetséges, hogy igen tudatlan vagyok! Ha viszont le szeretnél ellenõrizni, akkor kattints ide: www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=beneg#cikk)

A világ rendelkezik bizonyos adottságokkal, idõnként például esik az esõ, süt a nap, van globalizáció és multinacionális cégek.

Talán a zsidóságnak is nagyobb befolyása van, mint azt sokan szeretnék, de egy kis nemzet ezeket a viszonyokat képtelen megváltoztatni. (Mintha ezt már ’56-ban is mondták volna nekünk, s ma a világ is úgy gondolja, hogy az elsõ rést mi ütöttük a bolsevizmus falán! Az igazságot viszont ma is ki kell valakiknek mondani, s ha egy kis nép (?) teszi annál nagyobb a dicsõség!)

Két választása van: átáll a tálibok oldalára (és irány a középkor), vagy megpróbálja az adottságokat saját elõnyére használni. (Komolyan csak ez a kettõ van? Nekem nem úgy tûnik!)

Az adottságokat lehetõségekké alakítani.(Ezt elfogadom, de ehhez másik politikai osztály kell. Amelyik nem fertõzött a vírussal, vagy ha igen, akkor ellenáll neki. Olyanra, amelyik Klebesberg, Bethlen és Teleki szintû áldozatokra is hajlandó a hazájáért, s nem az jár az eszébe, hogy mennyit tud õ szakítani, hanem mennyit tud profitálni a közösség, a nemzet!)

Ezzel szemben mi az adottságok miatt hõbörgünk, és igyekszünk valakire fogni gondjainkat.

A „kommunista” kormányra, aki kiszolgálja a zsidókat, a multikat, a globalizációt. (Lehet, hogy ezek nagyon jól szolgáltak, csak éppen közben csõdbe jutatták az államot! Ezt remélem nem vitatod? Persze nem bûnösök õk, mert egy következménynélküli országban nincsenek bûnösök, csak "ártatlanok".)

A körülmények felelõsek bajainkért, mi soha. (Ellenkezõleg, csak mi vagyunk azért a felelõsek, hogy nem ébresztettük fel idejében a népet álmából, s hagytuk, hogy rajtunk élõsködjön a bolsevik diktatúrában megerõsödött másodvonal, amely szégyentelenül kezdett hozzá a belsõ kifosztáshoz és adott segédkezet a külsõ kifosztáshoz! Ám ez a teljes magyar értelmiség bûne, hiszen nem voltunk megfelelõen felkészülve a Washingtoni Konszenzus anyagából!)

Ilyenek a vesztesek. (Ha ezek a vesztesek egyszer magukhoz ragadják a lehetõséget, akkor fel fogják virágoztatni az országot. A multik ezt nem fogják megtenni, ha zsidók, ha nem. Itt csak azok fognak komolyan tenni a magyar jövõért, akiknek valóban ez az egy hazájuk van!)

A globalizáció-ellenes és antiszemita elvek népszerûsége ott növekszik, ahol nem tudnak vagy akarnak megbirkózni a globalizáció kihívásaival, ahol nem tudják õket elõnyökké formálni. (A globalizmus nem azért kártékony mert tõkés rendszer, hanem azért, mert semmi más nem érdekli csak a profit. Nem érdekli a környezetszennyezés, a munkanélküliség, a kiváló beltartalmú élelmiszerek elõállítása és a munkaerõáru újratermelésének költségei. Remélem nem ezek az elõnyei?)

Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan nem globalizációellenes, és Dánia, Ausztria, Finnország sem, pedig ezen elvek szerint lehetnének.(Ezen országokban létezik nemzeti elit, de nálunk ezeket kiirtották! Lassan azonban újratermelõdik, s megoldódik a helyzet, hasonlóvá válunk például Ausztriához. Ne felejtsük el, hogy 1930 és 38 között a nemzeti jövedelmünk nagyobb volt, mint Ausztriáé! Mindez Trianon után és világválság közben! Legyen ez a mi kapaszkodónk!)

Nyugaton a globalizációellenesség szélsõbaloldali erkölcsi alapú kritika, nálunk a jobboldali világmegváltó.(Szerintem viszont nincs sem baloldal, sem jobb. Ezek a megosztó politika frázisai és a globalizációellenesség szempontjából lényegtelenek is! Ráadásul léteznek a Kulturális Kreatívok óriási tömegei Amerikában, de másutt is. Õk globalizációellenesek, mert józanul látják a jövõt, s õk is vesztesek talán?)

Az antiszemitizmus és globalizáció-ellenesség nem a zen. (Most melyik a nagyobb bûn? Az antiszemitizmus vagy a globalista ellenesség? Nem veszed észre, hogy te magad is érezteted, hogy a kettõ valójában egy? Ezt nem én állítom, hanem te. Jó nem nevesítve de benne van a szövegedbe, s a tudatalattid így súgja! Pedig nagyon is tévedsz, mert a magyar lélek: soha mások ellen, mindig a magunk igazáért küzd!)

Nem jutunk vele sehova, még a lelki békéhez sem. (Nekem megvan, remélem te is szert, teszel majd rá. Csak a kufárvírusnak kell ellenállnod és kész!)

Még ha a valós gazdasági, politikai és közbiztonsági gondok óriásiak is Magyarországon.

(Eddig errõl nem is hallottam! Komoly? Eddig állítólag minden rendben volt, mûködött az ál-alkotmány, sõt a médiadiktatúrával keresztezett „szabad” választásokon dõlt el a demokrácia sorsa. Sõt az idegen jogrendet ránk erõszakoló ál-alkotmányt többször is módosították, de mégsem jött el a kánoán. Gyurcsány szerint csak éppen az antiszemitizmus akadályozott minket a fejlõdésben. Mintha te is hasonló következtetésre jutottál volna! Tévedek?)

Még ha igaz is, hogy a zsidóságnak nagyobb a befolyása a kelleténél (kellete válogatja),

vagy tényleg minden zsíros üzletet õk nyernek, ahogy egyesek állítják, a hõbörgés, az ellenségeskedés, a gyûlölködés nem hoz megoldást, és nem hoz megoldást a problémákról való hallgatás sem. (Látod, én is errõl irkáltam eddig!)

Ezeknek a gondoknak a megoldására vannak értelmes, békés és elõrevivõ megoldások,

sokkal hatékonyabbak, mint az emberekben élõ gonosz indulatok kiszabadítása, melyeket aztán egy ponton túl nem tudunk kezelni. (Itt álljunk meg egy pillanatra! Tehát azt vizionálod, hogy ha nem lesz „békés elõrevivõ” megoldás, akkor a gonosz indulatok el fognak szabadulni? Elárulom, hogy ha elszabadulnának az indulatok, azt nem lehet a magyarság nyakába varrni, hiszen nem mi mondtuk be a rádióba, hogy legszívesebben minden keresztényt meggyilkolnék! Nem mi neveztük a kipát tökfödõnek vagy valami fontos zsidó tárgyat szemétnek, hanem õk nevezték a Szent Koronánkat svájcisapkának, Szent István jobbját tetemcafatnak. Nem mi irtunk verset a mélymagyarokról akik „jönnek a szarból”, s nem mi próbáljuk a zsidóságot félelemben tartani, hanem õk! Sõt nemcsak a kis zsidókat, hanem minket is. Minden adandó alkalommal próbára teszik a türelmünket, nekünk uszítják a cigányságot, akikkel évszázadokig békében éltünk, s bírósági úton „betiltatják a Gárdát” amely egyetlen bûncselekményt el nem követett el, de fenyegetõen vonul! Ha, ha!)

Nem sorolom tovább, pedig lenne mit leírnom. Ám inkább idemásolok néhány részletet a Zsidó állam címû könyvbõl, amelyet a Herzl Tivadar írt, és amely rávilágít a zsidókérdés és az antiszemitizmus lényegére:

„Elnyomás és üldözés által nem vagyunk kiirthatók…A zsidóheccek nyomán mindig csak a férgese hullott le a zsidóság fájáról. nagyobb számban élnek. Ahol nincs, oda magukkal hurcolják a bevándorló zsidók. A zsidókon való felülkerekedés eme lehetetlensége csak erõsíti, és elmérgesíti a gyûlöletet. A nép körében napról napra, óráról órára nõ az antiszemitizmus, és még tovább kell nõnie, mert okai továbbra is fennállnak és nem küszöbölhetõk ki. A távolabbi ok az, hogy a zsidókérdés mindenütt megvan, ahol zsidók középkorban elveszítettük asszimilálódó képességünket, a közvetlen ok pedig az, hogy túltermelésünk van középintelligenciában, amelynek nincs elhelyezkedési, sem emelkedési lehetõsége, nevezetesen nincs egészséges levezetõdése és nincs egészséges emelkedése.

Lefelé felforgatókká proletárosodunk el, minden forradalmi pártnak az altisztjeit mi szolgáltatjuk és egyidejûleg félelmetesen nõ pénzhatalmunk”

A zsidóság ezek szerint más népekhez nem akar, sem hasonulni, sem alkalmazkodni. Ezen gondolatok tehát nem a Mein Campf, hanem a Zsidó Állam szövege. Ha valakinek nem tetszene, az tegyen panaszt a cionizmus megalapítójánál.

Meg kéne tanulni élni a világ adta lehetõségekkel, õszintén beszélni gondjainkról,

és nyerni, nem folyton mást okolni tehetetlenségünk miatt, és veszíteni. (Az én népem nem tehetségtelen, nem vesztes, hiszen minket az ellenségeink szoktak legyilkolni, de a zsidókat maga a zsidó vezetõréteg áldozta fel, hiszen Adolfot jelentõs részben maga a zsidó nagytõke juttatta hatalomra! A náci párt pedig baloldali és kifejezetten szocialista volt! Tehát a milliárdos zsidók pénzelték azokat a szocialistákat, akik nemzeti alapon üldözték a kis zsidókat! Milyen nép az, amelynek tagjai képesek erre? Kiválasztottak?)

Ez ma nem tûnik egyszerûnek, mert éppen az ellenkezõ, a rossz irányba megyünk.

Újabb zsákutcába indulunk tovább, igaz, az utca elején lévõ házak szépre lesznek meszelve, és csak a kanyar után vesszük észre, hogy nincs tovább.(Az tény, hogy a helyzet nem egyszerû. Ám szerintem antiszemita megmozdulás csak akkor lesz, ha azt a zsidóság bûnözõ része ezt kiprovokálja!)

Egy újabb elvesztegetett évtized jöhet, ami után még nehezebb lesz tovább menni.

(Nincs nekünk lehetõségünk tíz éveket elveszejteni, de szerintem nem is lesz rá szükség, mert néhány éven belül meg kellene oldódnia a helyzetünknek! Ám nem diktatúrára, hanem joguralomra van szükségünk, amely a történeti alkotmányosságunk igazságos jogelveire épül, s akkor lesz itt valóban paradicsom, mert a magyarnak az igazságosság a legfontosabb, s ezt a történelmi alkotmányunk biztosíthatja nekünk! Nem egy új, hanem az õsi!

Üdvözlettel: Bene Gábor S.

Ui.: Ígéretemhez híven idemásolom Eszterházi Péter hangjátékának részletét: „Így gondozd a magyarodat” címmel. Elmélkedj el rajta, mert ez egy használati utasítás! Tanulmányozd, de ne gyûlölködj! Maradj józan, ne engedd, hogy eluralkodjanak rajtad az indulataid. Okosan olvasd, de vond le a következtetést és ismerj rá a zsidóság veszélyes elemeire. Ne általánosíts, hanem vond felelõsségre a bûnözõt származásától függetlenül! Használd az õsi tudást, legyél igazságos!

„Esterházy Péter: Így gondozd a magyarodat!

A csokorba kötött magyart szétbontjuk, és éles késsel ferdén visszavágjuk. Kivétel a fásszárúak, mert azokat törjük vagy kalapáccsal zúzzuk. Nehogy megrohadjon a magyar. Az összement magyart a savó leöntése után túrónak használhatjuk...

A magyar emlõs. Egy magyar nem csinál nyarat. A magyar a sötét, ahová Európa ugrik. Ki tartson magyart? Kezdõ magyarbarát inkább kanmagyart tartson, ne szukát! Tanácsosabb fajtiszta magyart beszerezni, mint valami bizonytalan származású magyart.

Öreg magyart ne vegyünk! A magyart következetesen dicsérjük vagy dorgáljuk! Lágy, barátságos hang: jól van, jó magyar, illetve keményen, határozottan: pfuj, magyar, helyedre! A magyar a tartós fogyasztási cikkek kategóriájába tartozik.

Olcsó magyarnak híg a leve!

A magyartartás csak akkor gazdaságos, ha a törzsállományunktól szaporulatot nyerünk, és azt fölneveljük. Az erogén zónákat piros-fehér-zölddel jeleztük...

Hogyan öltöztessük a magyarokat? Ami a pelenkázást illeti, legjobb a magyart minden étkezés elõtt tisztába tenni. Szoptatás 3 óránként. Levegõt minden magyar igényel, de nem huzat formájában. A Kárpát-medence huzatos... (magyarul: húzzon el innen minden magyar). A rágalmaktól magyarod minõsége alig változik, az esetleges vizeletfoltokkal ne törõdj, bazmeg.

(hangjáték - 1991)”