ÚJABB FIGYELMEZTETÉS A SZAVAK HELYTELEN HASZNÁLATÁRA!

Kedves Harcostársaim a közjogi küzdelemben!

Mint a Magyarok Szövetségének tagja kijelentem, hogy nem elõször hívom fel a Szövetség figyelmét arra, hogy bizonyos szavak helytelen használata károkat okoz a szövetségnek és a jogilag képzetlen embereket elbizonytalanítja, a jogi karokon "kiképzett" jogászokat pedig nem gondolkodásra, a hagyományos magyar közjogi rend és gondolkodás visszaszerzésére, hanem a hibás és idegen eredetû jogrendszer elfogadásra készteti.

A Miért nem lehet az Országgyûlésre bízni az alkotmányozást? címû cikk - sajnálatos módon - tele van szakmai hibákkal.Pl. Azt sugallja, hogy az Országgyûlés rendes esetben "alkotmányozhatna"! Ráadásul elfogadja azt a bolsevik jog-politikai trükköt, hogy az alkotmány alaptörvény, a két fogalom: szinonima. Pedig ez a legnagyobb hazugságok egyike a jog területén.

Éppen ez a trükk olvasztotta el a magyar társadalom alkotmányos jogtudatát az elmúlt 61 esztendõben.Ezért nem követelte vissza a magyar alkotmányosságot 1989-ben milliós tömeg Budapest utcáin. Ezért vált lehetségessé, hogy felszámolhatták a független magyar államot, s a Rákosi-Kádár rendszer jogfolytonosságában élünk a mai napig.

Erre a trükkre, azért volt szükségük az elvtársaknak - már1949-ben is -, mert akkor még élt a magyar emberekben az alkotmányos jog-tudat, s azt akarta a Rákosi rendszer, hogy ne vegyék azonnal észre a csalást, ne keressék a valódi magyar alkotmányt, ezért egy teljesen törvénytelenül született alaptörvényt neveztek el alkotmánynak.
(Sõt azóta is így tanítják az egyetemeken, mert a globalizmusnak erre van szüksége ahhoz, hogy ki tudja zsigerelni a nemzetállamok polgárait.)

Az alkotmányt ugyanis a történelem írja, ezért része annak a Vérszerzõdés, az Aranybulla, az 1848-as törvények, stb. Az alaptörvényt viszont egy - erre speciálisan felállított - intézmény és nem az Országgyûlés fogalmazhatja meg, de csak a történelmi alkotmány alapelveivel összhangban és csak a szerzett jogok megtartása mellett fejlesztheti tovább a jogrendet, az államéletet, illetve alakíthatja át a hatalomgyakorlás intézményrendszerét.

Az alaptörvény és az alkotmány tehát: rész és egész viszonyában van egymással. Alaptörvények a történelem során sokszor születnek, mert a történelmi idõszakok változásai ezt megkövetelik. Így alaptörvények sorozatából tevõdik össze a magyar alkotmány. (Lásd: Zétényi Zsolt: Történeti Magyar Alkotmány c. összeállítását.)
Az alkotmánynak ugyanis részévé válhat az éppen aktuális alaptörvény akkor, ha az "bevett joggá válik" tehát az egész nemzet elfogadja és használja is.

Ha viszont kiderül róla, hogy nem megfelelõ szerv hozta létre, vagy idejét múlt és használhatatlan - mint az 1949. évi XX. tv. - akkor az nem válhat az alkotmány részévé, hanem a feledés homályába kell kerüljön.(Mindez persze csak a társadalmi felismerés függvénye. Megjósolhatom, hogy az 1949. XX. tv. soha nem kerül be a magyar alkotmányba mint "bevett jog")

Mivel az Országgyûlést törvényhozásnak is hívhatjuk, s ezzel tisztázódik is, hogy csak törvényt hozhat, de alaptörvényt és fõleg alkotmányt NEM!
Még a klasszikus liberális gondolkodók is elismerik, hogy az alkotmány az állam fölött áll, tehát az állam - szokásos intézményrendszere - nem alakíthatja át és alkothatja meg a saját törvényhozási és mûködési szabályait.(Lásd: Bibó István)
(Ma azonban a közbeszédben, a médiában ez a butaság teljesen elfogadottá vált! Legalább mi - a Magyarok Szövetsége - kerüljük el ezt a szarvashibát!)

Ha azok, akiknek tudomása van arról, hogy létezik egy sajátos magyar közjogi gondolkodás a hatalomról és annak gyakorlásáról, s ennek ellenére alkotmánynak nevezik a törvénytelenül született, felhatalmazás nélkül módosított alaptörvényt, ráadásul még ál-alkotmányi mivoltát sem mondják ki, hanem alkotmánynak fogadják el, azok bizony - akarva, vagy akaratlanul -, de ártanak a magyarság ügyének.
Ha mi magunk is elkövetünk ilyen hibákat, akkor ne csodálkozzunk azon, hogy a társadalom is meg van keveredve ezen fogalmak kapcsán.

Ha meg a fennálló rendszert akarja szolgálni a Magyarok Szövetsége, akkor minden rendben, mert jó munkát végeztünk! S ebben a magam felelõsségét sem vitatom, mert nem elég erõszakosan hírdetem ezt az alapigazságot.

Honfiúi szeretettel: Bene Gábor S. Jogász