Zétényi Zsolt – Nemzeti Jogvédõ – közleménye elé

Zétényi Zsolt – Nemzeti Jogvédõ – közleménye elé.

A magyar jogásztársadalom élõ lelkiismerete Zétényi Zsolt - akinek egykori törvénytervezete -, nemcsak a volt gyilkosok megbüntetését célozta, hanem a jövõbeni bûnelkövetõknek is üzenet volna, hogy nem tudnak majd a politikai hatalom védõernyõje mögé bújni, s cselekményük nem marad következmények nélkül. Ezen „Zétényi-Takács” tervezetet a magyar jogállamnak csúfolt intézményrendszer lesöpörte. Most - mint a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány elnöke -, közzétett egy közleményt, amely világosan alátámasztja azon régi állításomat, hogy a jogállamiságot ma is az Andrej Januarjevics Visinszkij módszereivel képzeli el a hatalom, bár elismerem sok olyan változás is van amely ez ellen hat.

Zétényi Zsolt írása igazolja azt is, hogy a hagyományos magyar jogi alapelveket megtipró, a jogászi foglalkozás elemi szabályait politikai megfontolásból tudatosan mellõzõ bírókra, ügyészekre és ügyvédekre (Tisztelet a kivételnek!) van szüksége a jelenlegi rendszernek. Mindezt alátámasztja az is, hogy ilyeneket állít a kitüntetéssel - mintegy példaképül - a jogásztársadalom elé az illegitim államhatalmat is csak csalással bitorló politikai bûnbanda.

Arra kérem tehát a tisztességes jogászokat, újságírókat és egyéb gondolkodó értelmiségieket, hogy ne nevezzék jogállamnak azt a rendszert, amely megpróbálja elfeledtetni velük és az egész társadalommal a magyar jogi és közjogi tisztességet, s a nácikhoz és a bolsevikokhoz hasonló módon, ún. sorozatgyártott törvények tömegére hivatkozva állítja magáról, hogy jogállam. Ilyen alapon volt jogállam a Szovjetunió és a Náci Németország is.

(Ha sikerül visszatérni a magyar alkotmányossághoz, javasolni fogom például a BTK olyan módosítását is, hogy minõsített emberölési esetekben a törvény mondja ki, hogy nincs elévülés! Mert a jelen „liberálisnak” hazudott módszereivel elértük azt, hogy nincs valódi visszarettentõ hatása a gyilkosság elkövetése tekintetében a törvénynek. Sõt, sok olyan - bûnözõéletformát folytató - személy gondolja úgy, hogy a börtön melege, a színvonalas edzõterem, a színes televízió, a munka nélkül megkapott ellátás szinte vonzó a számára, s még a tudatalattija sem mérlegel az elkövetés elõtt. Ha azonban tudná, hogy az idõ múlásával sem menekülhet a büntetés alól, s a büntetés sem lesz számára munka nélkül is ellátás, akkor valószínûleg változna ez a kép.)

Lehet szépíteni, lehet takargatni, de a jogállam 1944. március 19-én kómába esett Magyarországon, s akik valóban fel akarják éleszteni, azok ma a NJA tevékenységében vesznek részt, s nem a (de jure) illegitim államot szolgálják.

Szeged, 2010-01-01 Dr. Bene Gábor S.

Melléklet: A NEMZETI JOGVÉDÕ ALAPÍTVÁNY KÖZLEMÉNYE

Tömböl László mérnök vezérezredes, a HM Honvéd Vezérkar fõnöke, szeptember 21-én, emléktárgyat adományozott Borszéki Tivadar, Hajnal István, Nagy János ny. vezérõrnagyoknak, dr. Mátyás Miklós nyugállományú hadbíró vezérõrnagynak, valamint Bíró József és Farkas Bertalan nyugállományú dandártábornokoknak. Eddigi tevékenységüket megköszönve, nyugdíjas éveikhez jó egészséget és magánéletükben sok boldogságot kívánt az ünnepelteknek.

Az év eseményeit számbavéve nem mehetünk el szó nélkül azon tény mellett, hogy dr. Mátyás Miklós személyében a jogállam (?) nevében egy a jogállami alapelveket megtipró, a bírói hivatás és a jogászi foglalkozás elemi szabályait politikai megfontolásból tudatosan mellõzõ, sok ártatlan ember halálraítéléséért és kivégzéséért felelõs személyt tiszteltek meg.

Dr. Mátyás Miklós legbecstelenebbül büntetéssel sújtott, Fekete Pál kivételével kivégzett áldozatai a teljességre törekvés igénye nélkül: Mecséri János ezredes, Szendi Dezsõ alezredes, Szabó Pál õrnagy, Rémiás Pál hadnagy, Magyar János, mert védték a hazát (Juta dombi fegyveres ellenállás,) Motzer Nándor hadnagy, mert nem akart szolgálni a Kádár féle hadseregben, Fekete Pál, mert megmentette Békéscsabát a szovjet megtorlástól, életfogytiglani szabadságvesztést kapott a forradalom békéscsabai vezetõi elleni perben, Veréb László és Angyal Józsefné Friedl Valéria hûtlenség miatt kapott halálbüntetést, Mányi Erzsébet, fegyver és lõszer rejtegetés miatt kapott halálbüntetést, annak ellenére, hogy a fegyvert beszolgáltatta.

Kristóf László, Palotás Ferenc csendõr tiszthelyetteseket, (mert hivatali kötelezettségüket teljesítve le kívánták tartóztatni a több emberen elkövetett emberölésért felelõs, dr. Ságvári Endre, súlyos állam ellenes bûncselekmény miatt körözött személyt,) továbbá Molnár Mihályt halálra ítélte, s a büntetést végrehajtották. Ezen ítélet törvénysértõ voltát, az anyagi jog elemi, tudatos semmibevételét a Legfelsõbb Bíróság 2006-ban felülvizsgálati eljárásban megállapította. Ezen bírói úton elkövetett emberölések miatt feltehetõleg elévülés miatt nem indult büntetõeljárás dr. Mátyás Miklós ellen (s egyetlen önkényuralmi gyilkos ellen sem), az elévülés azonban nem változtat a bírói bûncselekmény megtörténtén, s ennek erkölcsi következményein.

Számos, elsõfokon halálraítélt áldozat büntetését másodfokon enyhítették, az õ nevüket, továbbá a súlyos szabadságvesztéssel sújtottak nevét helyhiány miatt nem soroljuk fel.

Nyomatékkal figyelmeztetünk arra a megdöbbentõ tényre, hogy a jogállamnak hirdetett Magyar Köztársaság nyilvános megbecsülésben részesített valakit, aki több ember bírói úton történt megölésének tettese, s akinek ténykedése bemocskolta mind a bírói, mind a katonatiszti megbecsülést és tekintélyt nemcsak a múltban, de ezen mostani hivatalos megbecsülés által a jelenben is.

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

Dr. Zétényi Zsolt elnök