Válasz a Magyarok Szövetségéhez intézett kérdésekre.

Válasz a Magyarok Szövetségéhez intézett kérdésekre.

A Nemzeti Hírhálón olvastam a minap két érdekes véleményt, amelyet a levélírók a Magyarok Szövetsége kapcsán írtak le. A levelekben szereplõ aggodalmak, vagy tévedések megfelelõ kommentálása és helyretétele a tisztánlátáshoz elengedhetetlen, s ezért ragadtam tollat.

Pózvári Éva:

„Nem akarok ünneprontó lenni, de mi lesz ha mégsem sikerül? Milyen kényszerítõ eszköz az engedetlenségi mozgalom, ami teljesen bizonytalan és eddig is csak szavakban létezett? Mi az amivel ki lehet ezeket a szépen meg fogalmazott "kéréseket" kényszeríteni? A Molotov- koktél nem célravezetõ, esetleg csúzli? Állítólag Dávid is azzal gyõzte Góliátot”

Kisszékelyi Tibor:

„Kérdésem, hogy ha mégsem sikerül megváltoztatni az Alkotmányt, akkor a Magyarok Szövetsége mit javasol a jövõ évi választásokkal kapcsolatban. Mivel a pártoktól elhatárolódik. Mit tegyenek a nemzeti érzésû magyarok?

Otthon maradjanak és imádkozzanak? „

Pózvári Évának egyszerûbb a válasz: nekünk most nem a Molotov-koktél a fegyverünk, hanem azon közjogi érvek és bizonyítékok, amely alapján világossá válhat a lakosság számára a tény, hogy vissza kell állítanunk a hagyományos és a történelemben jól bevált alkotmányos rendünket. Ez tartotta meg az országunkat hosszú évszázadokon át, és ez lehet az a muníció, amely a közjogi harc minden pillanatában a rendelkezésünkre áll.

Tudom, hogy a magyarság mentális és gazdasági helyzete siralmas, de ha az alkotmányos tudatunkat visszaszerezzük, megismerjük a történelmi múlt közjogi küzdelmeit, akkor ismét képesek leszünk összekapaszkodni egy nemzetté, s az egységes és szolidáris nemzet legyõzhetetlen. Lehet erre azt mondani, hogy naivitás vagy gyávaság, de csak akkor lesz eredménye a harcunknak, ha tudatilag is, szervezettségben is felkészülünk rá.

A jelenlegi állam nem a magyar nemzet érdekében tevékenykedik, ráadásul több dolgozatomban bebizonyítottam, hogy: de jure illegitim (jogi szempontból törvénytelen!) és a de facto legitimitása (tényleges elfogadottsága) is csak azért áll fenn, mert mi elismerjük, s ezzel életben tartjuk. Az elismerésünk oka azonban az, hogy politikai csalók tévedésbe ejtettek és tévedésben tartanak minket az állam, de jure legitimitásával kapcsolatban. [G1]

(Ha rákattintasz a következõ linkre, olvasd el a • Dr. Bene Gábor : Államjogi problémák és megoldásai. címû anyagot. (www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=beneg#cik)

Kisszékelyi Tibor kérdésére nehezebb a válasz. Az alkotmányt ugyanis nem változtattuk meg, mert a magyar alkotmány örök és megváltoztathatatlan. A jelen „ideiglenes” alaptörvény ugyanis nem alkotmány, hanem a pénzügyi megszállás hatalmi szabályzata. Ezt megváltoztatni csak hatalmi helyzetben lehet, s Mi csak bemutatjuk a lehetõségét annak, hogy lehet alaptörvényt úgy is készíteni, hogy abból nem marad ki a lakosság mert társadalmi vitára bocsátjuk. Ha megismeri a magyar társadalom a törekvéseinket, akkor rájönnek a politikai csalók tevékenységének hihetetlenül rafinált módszereire, s ezáltal visszaszerezhetik az alkotmányos tudatukat, megerõsödhet a nemzettudat és begyorsulhat a társadalmi önszervezõdés.

Megértik, hogy azért hívják alkotmánynak a ránk erõltetett alaptörvényt, hogy ne keressük a bennünket megtartó, saját alkotmányosságunkat és fogadjuk el, hogy csak az a jog, amit õk, a saját érdekükben készítenek: nekünk!

A jövõ évi választásokkal kapcsolatban a nemzeti érzésû magyaroknak tehát - az eddigiekbõl is kiolvashatóan - komoly feladatai vannak. A pártoktól valóban elhatárolódunk ugyan, mert a pártok feletti nemzetépítés a célunk, de nem kívánjuk az otthon maradást.

Mindenki maga döntse el, hogy adható-e a pártok jelölteinek biankó csekk, azaz elfogadja-e azt, hogy a képviselõ megválasztása után azt képvisel a szabad mandátumával, amit csak akar?

Ha úgy érzi, hogy szeretné a választási program teljesítését ellenõrizni, szeretné ha a képviselõ visszahívhatóvá váljon, akkor csatlakozzon a Magyarok Szövetségének helyi önkénteseihez és írassa alá a „képviselõjelölti jognyilatkozatot” a jelölttel. Csak azt a képviselõt szavazza meg, aki ezt aláírta, mert az önkéntesen vállalja, hogy az igazságtalan választójogi törvénnyel szemben visszahívhatóvá válik, ha az õt megválasztók bizalma elfogy vele szemben. Nekem csak egy munkaváltozatom van ebbõl a „képviselõjelölti jognyilatkozatból”, de azt idemásolom, hogy lehessen tanulmányozni. Vigyázat! A végsõ változatot a magyarokszövetsége.hu honlapon lehet elérni és letölteni. Szerintem nem az a kérdés, amit egy párt jogi szakembere mondott ezen jognyilatkozatra (ez alkotmányellenes?) hanem, hogy a kitûzött célnak megfelel-e?

Egyébként el kell azon is gondolkodni, hogy milyen alkotmányra gondolhatott az illetõ jogász? Remélem, nem a hazugság államának „ideiglenes ál-alkotmányára”!

Végül válasz arra a kérdésre, hogy imádkozzunk-e?

Én ugyan hívõ ember vagyok, de senkit nem szeretnék másként befolyásolni, csak a példaadásommal. Ezért bevallom, hogy szoktam imádkozni, de másoknak azt javaslom, amit egy magyar közmondás is javasol: segíts magadon, s az Isten is megsegít!

Szeged, 2002-12-03 Dr. Bene Gábor S.

KÉPVISELÕ JELÖLTI JOGNYILATKOZAT

Név:

Személyi szám:

Képviselõjelölt, aki egy párt jelöltjeként indul a választókörzetben, az alulírott helyen és napon az alábbiak szerinti egyoldalú jognyilatkozatot teszi.

1. Vállalja, hogy megválasztása esetén kizárólag a választókerülete és/vagy a nemzet közös érdekeit érvényesíti a munkája során.

Képviselõjelölt feltétel nélkül elismeri és elfogadja a népfelség elvét, mely szerint megválasztása esetén a felhatalmazását Választóitól kapja, munkája során kizárólag a magyar nemzeti érdek és ezen belül elsõsorban a Választóinak érdeke vezérelheti, s tevékenysége kapcsán a Választóinak felelõsséggel és beszámolással tartozik. A Választói megvonhatják bizalmukat tõle.

2. Képviselõjelölt kötelezettséget vállal arra, hogy a széles nyilvánossággal megismerteti részletes választási programját, megválasztása esetén ezek maradéktalan megvalósítására törekszik, továbbá megválasztása után sem pártérdekek, sem személyes vagy csoportérdekek a választási programjával ellentétes magatartásra nem befolyásolhatják.

3. A képviselõjelölt nyilatkozik arról, hogy sem a múltban nem volt, sem a jelenben nem tagja egyetlen önkényuralmi szervezetnek sem. Továbbá nem állampolgára más államnak, nem tagja olyan csoportnak és szervezetnek, amely nemzetellenes módon akarja befolyásolni a társadalmi viszonyokat.(Hit Gyülekezet, Scientológia, Szabadkõmûves Páholyok, titkosszolgálatok, stb.)

A helyi népszavazással alátámasztott bizalomvesztés esetének megállapításakor – mint feltétel bekövetkezésére érvényes nyilatkozat – már most feltételesen - lemond a képviselõi mandátumáról. Tehát a feltétel bekövetkezése esetén hatályba lép a jelen nyilatkozattal bejelentett lemondása. Jelen jognyilatkozat egy példányát aláírva egy közjegyzõnél helyezi el azzal, hogy megbízza a közjegyzõt, hogy a feltétel bekövetkeztekor, tehát a bizalomvesztés megállapításakor a jelen nyilatkozatot juttassa el az Országgyûlés Elnökének a lemondásának bejelentése céljából. A nyilatkozathoz a Választási Bizottság biztosítja mellékletként a helyi népszavazási határozatokat.

4. Képviselõjelölt kifejezetten és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy megbízatása során Választói értékeljék munkáját, így amennyiben a választási programjában vállaltakkal ellentétesen cselekszik, abban az esetben az 1990. évi LXV. törvény 47. § (1) c pontja alapján Választói helyi népszavazást kezdeményezhetnek. A helyi népszavazás azt hivatott eldönteni, hogy az adott település - választásra jogosult Polgárainak - többsége megbízik-e továbbra is a megválasztott országgyûlési képviselõjükben? A Képviselõvel szembeni bizalomvesztést kimondó érvényes és eredményes népszavazás esetén a helyi képviselõ-testület az 1990. évi LXV. törvény 48.§-a alapján köteles határozatban kimondani a Képviselõvel szembeni bizalomvesztést. Amennyiben a választókörzeti fentiekben vázolt módon - kimondja a Képviselõvel szembeni Választói bizalom megvonását, Képviselõ jelen nyilatkozata alapján lemondottnak tekinthetõ.

5. Képviselõjelölt jelen szerzõdésben nyilatkozik is arról, hogy - amennyiben az adott választási körzetben választójoggal rendelkezõk 50%-át meghaladó Választópolgár helyi népszavazásokkal kifejezésre juttatja bizalomvesztését, abban az esetben - a bizalommegvonásra irányuló, a választói többség eléréséhez szükséges utolsó képviselõ-testületi határozat meghozatalának napjától számított - 3 napon belül a sajtónyilvánossága elõtt is megerõsíti, hogy önként lemondott képviselõi mandátumáról.

6. Jelen jognyilatkozatban a Képviselõjelölt önkéntesen vállalja, hogy ha nem teljesíti az 4., vagy 5. pontban vállalt kötelezettségét, abban az esetben minden választókerületi Szavazópolgárnak, aki igazolni tudja, hogy a képviselõjelöltnek, vagy pártjának, illetve megbízottainak adta át jelölõcédulát, a lemondás elmaradása esetén 50 000, azaz ötvenezer forint kártérítést fizet. Képviselõjelölt jelen aláírásával felhatalmazza a Választópolgárokat arra, hogy nem fizetés esetén - polgári perben érvényesítsék jelen követelésüket.

A magyar nemzet õsi erényességéhez és igazságérzetéhez hûen írom alá a jelen jognyilatkozatot.

Kelt:

____________________________

képviselõjelölt

Elõttünk, mint tanúk elõtt:

Kelt:

Név:

Lakcím:

Aláírás:

Név:

Lakcím:

Aláírás: