Szubjektív különvélemény, amelyet meghaladott az idõ!

Dolgozat a Magyarok Szövetségének „Államreform Tagozatának” munkájáról.

(Szubjektív különvélemény, amelyet meghaladott az idõ!)

Mottó: "Minden elbukott szabadságharcunk után helyreállt az alkotmányos jogfolytonosság! 1956 után ez elmaradt, s a „rendszertváltók” feledékenysége nem a véletlen mûve volt.”

A tagozat Kunszentmiklóson alakult, Jogi és Alkotmányreform Tagozat néven. Mindkét elnevezés alapvetõen hibás, mert félretájékoztatja azokat, akik, érdeklõdnek a Magyarok Szövetsége iránt.

Államreformról azért nem beszélhetünk, mert a jelenlegi állam – minden ellenkezõ híresztelés ellenére – jogilag illegitim, azaz teljességgel törvénytelen. A törvénytelen körülmények között született államot viszont nem lehet reformálni, azt vissza kell helyezni a törvényes alapokra! Alkotmányreformról pedig azért nem ejthetünk szót, mert a magyar történeti alkotmány örök és megváltoztathatalan, hiszen az maga a természetjog, amelyet nem érinthet politikai manipuláció.

A hibásan „államreformnak” nevezett tagozat több kitûnõ és jogilag is értékelhetõ dolgozatot produkált és ezek szintézisét Herpai Sándor el is készítette. Elmaradt viszont a folyamat közös bölcsességet kialakító vitafóruma és a különbözõ vélemények és jogi érvek ütköztetése, így külön köszönöm Tunyogi Csapó Gábor óriási segítségét. Különvéleményemet tehát ez idáig nem tudtam a közösség elõtt megvédeni, eddig nem volt lehetõségem az érvelésre és az építõ kritikák befogadására. Így dolgozatom hibái nem kerülhettek felszínre, de remélem az idõ megoldja a vitás részeket és a nemzet ítélõképessége elõtt megállnak majd gondolataim. Az elkészített alaptörvény vitaanyagában, szerepelnek a történelmi alkotmányosság régi kutatóinak gondolatai és a mai szerzõk többségének felismerései, de a tagozati üléseken elhangzott hasznos véleményeket is beépítettem. A nevek felsorolása hosszú lenne, de köszönöm hozzájárulásukat!

Részletek sakalatos vagy alaptörvénytervezet vitaanyagából:

„Ha a Nemzetgyûlés elfogadja, akkor a jelen alaptörvény egésze vagy részletei beépülhetnek a történelmi alkotmányosságba, de sohasem válhat kizárólagos alkotmánnyá - mert az alkotmány -, csak a jogszokások szerves idõszûrõjén fejlõdhet tovább, s az alaptörvény ebbõl csak az idõszerû közjogot szabályozza!“ BG

(1)A Magyar Nemzet Erkölcsi Alaptörvénye a magyarság hagyományos alkotmányosságán alapul. Jogforrási rangsor: Alkotmány, alap/sarkalatos törvény, törvény.

(2) A magyar nemzettest szimbólikus megjelenítõje a szentkorona.

(4) Az alkotmány történelmi képzõdmény s mint ilyen azon idõszakban is fejlõdött amig a jogfolytonosság megszakadt, s így maradéktalanul magába foglalja: a honvisszafoglaló magyar nemzet törzseinek alapszerzõdésétõl - tehát a vérszerzõdéstõl-, az 1956-os Magyar Október - mély történelmi gyökerekkel rendelkezõ s mégis merõben új, elemi népképviseleti formáinak teljes mértékû elfogadásáig terjedõ -, minden jogi, kulturális, erkölcsi fejlõdésünket.

(5) A történelmi magyar alkotmányt az 1944. márc. 19.-i német megszállás, majd a háborút követõ szovjet elnyomás nem tehette érvénytelenné, csupán hatályon kívül helyezte.

1991 juniusában megszünt Magyarország katonai megszállása, ezzel megteremtõdött a lehetõsége a magyar alkotmányosság helyreállításának, mint annyiszor a történelmünkben.

Az azóta is illegitim módon uralkodó politikai osztály azonban nem teljesítette az alkotmányosság helyreállításának kötelezettségét, így azt a nemzet tette meg 2009. augusztus 21-23. a Bösztörpusztai Nemzetgyûlésen, ahol a magyarság küldöttei közfelkiáltással visszaállították a jogfolytonosságot.

(6) A törvényalkotó sohasem alkothatja meg az alaptörvényt, amely õt és az államot szabályozza, erre a magyar közjog az Alkotmányozó Nemzetgyûlés jogintézményét rendeli.

A Bösztörpusztai Alkotmányozó Nemzetgyûlés a magyar nemzet önrendelkezési igényének legõsibb – Ópusztaszer, Székesfehérvár, Rákosmezõ – és legújabb – 1956 – hagyományainak szellemében minden felsõ hatalomtól, érvényben lévõ törvénytõl, nemzetközi megállapodástól függetlenül elfogadja, jóváhagyja és hatályba helyezi a Magyar Nemzet Erkölcsi Alaptörvényét, amely szerint:

1 §. Államforma

(1) A nemzet – jogfolytonos - államformája alkotmányos királyság, amelyben a királyt megilletõ közjogi hatalmat nem gyarló emberi személy, hanem a szentkorona képviseli: mint minden jog forrása. Az államformáról a nemzet bármikor dönthet népszavazással, a fõhatalom viszont nem kerülhet ki az évszázadok óta jól müködõ szentkorona alkotmányosság kereteibõl.

11. §. Nemzeti Média-Tanács

(1) Feladata a mai média-káoszból az alkotmányosság elveinek megfelelõ rendet teremteni. A bizonyíthatóan szándékos vagy gondatlan félretájékoztatás ezért bûncselekménynek számít, s mint ilyen az elkövetõ médium vagy személy további médiális tevékenységtõl való eltiltásán túl is büntetendõ.

A vélemény kinyilvánítása sem lehet ellentétes a társadalom érdekeivel és nem sértheti bármely nemzet önérzetét.

13.§. Ellenállási záradék

(1) A magyar nemzettest minden tagjának már az 1222-ben kibocsátott Aranybulla szerint: "...szabad... a hûtlenség minden vádja nélkül ellentállni és ellentmondani."

(2) A törvénysértõ hatalommal szembeni ellenállás e jogával élt a magyar nemzet a 18. század elsõ évtizedében II. Rákóczi Ferenc szabadságharcában, 1848/49-ben s végezetül 1956-ban.

(3)A magyar nemzet sorsát 1990 óta irányító politikusok – pártállástól függetlenül – valamennyien szándékosan vagy gondatlanul a romlás felé vitték az országot, álságos népszavaztatással és választási csalásokkal bekényszerítették Hazánkat az Európai Unióba, ami a nemzet érdekeinek végkiárusításával egyenlõ.

(4) Az Alkotmányozó Nemezetgyûlés ezek után kötelességének tartja, hogy az Alaptörvény elfogadásával egy idõben: ellenállásra szólítsa fel a nemzettest minden tagját!

Alkotmányjogi, jogos védelemre hívunk fel mindenkit!

A magyar közjogi felfogás szerint ugyanis, a jogrend felforgatását célzó erõszak (pl. a pénzhatalmi megszállás), nem lehet jogos, de az illegitim hatalom elleni szabadságharc mindig az!

Mert az igaz jog nem köteles meghátrálni a hamis jogtalanság erõszakosságával szemben, hiszen a

jogtalanság, jogot nem alapít!

Kelt: Bösztörpusztán, 2009 augusztus ?.

Záradék: "Amennyiben a hatalmon levõk (köztársasági elnök, alkotmánybíróság, kormány, országgyûlési képviselõk, parlamenti pártok választott tisztségviselõi) nem ismerik el a magyar alkotmányosságot, nem indítják el a jogfolytonosság helyreállításának folyamatát 2009. október 23-ig, akkor kizáratnak a Szent Korona testébõl (megfosztatnak hatalmuktól, javaiktól, jogaiktól) és a nemzet maga ül alkotmányozó Szert."

Ezek voltak a hagyományt modernizáló alaptörvény tervezet (vitaanyagának) kiragadott részletei.

Mindez azért született, mert a Magyarok Szövetsége nem tûrheti tovább a jogtalanságra épülõ és idegen eredetû jogrendet, s nemzetépítõ munkájának nem titkolt célja az alkotmányos jogfolytonosság helyreállítása. Bösztörpusztán a Magyarok Országos Gyûlése eldöntheti a jövõt. Ha lesz elég szervezettség és bátorság bennünk, akkor döntést követõen szétküldjük az alaptörvény szövegét - hogy megismerje a teljes társadalom – mert ezt követõen visszaáll a természetjog rendszere, a jogok és kötelezettségek egyensúlya, a jogtalanságra épülõ rendszer pedig a történelem szemétdombjára kerül. Az alkotmányjogi jogos védelem nem közhely, hanem az a jogos védelmi helyzet amely minden nemzetet megillet, ha kollaboránsok, bûnözõk kerítik hatalmukba a nemzet védelmére szolgáló államot.

2006 után felrobbantak az alkotmányba rejtett "alvó aknák", mondta Bihari Mihály, s ha valakinek, akkor neki ezt tudnia kellett már régóta. Mi csak azt nem értjük, hogy miért nem hatástalanították õket? Szándékosan?

Dr. Bene Gábor S.

(Kárpáti Harsona)