Egyedül nem megy! (Beszámoló Kunszentmiklósról)

Egyedül nem megy!

Szerda délelõtt Kunszentmiklóson jártam. A sportcsarnokban bezsúfolódott emberek nem sporteseményre gyûltek a legalább másfél-kétezren, hanem a haza hívására. A többségét ismertem arcról és közben eltöltött az érzés, hogy a Jóisten velünk volt az elmúlt két esztendõben, mert a 2006 õszén elvetett mag, íme kicsírázik.

A lehetõ legnagyobb nemzeti tömegbázis kiépítésének szándékával elindult szervezõdés, célul tûzte ki az egységes és összehangolt társadalmi fellépést, amire már nagyon régen vártunk, s amelyet tiszta szívvel tudunk támogatni, mert a megosztás erõit csak így leszünk képesek visszaszorítani és legyõzni. A magyar társadalom atomizációját már a XX. század elején elkezdõ politikai és gazdasági bûnszövetkezet, most találkozik elõször katonásan szervezett, de a pártokrácia fertõzésétõl mentes szervezõdéssel, amely nem nyilvánítja magát civilszervezetnek, noha valójában az.

A köszöntõ gondolatait Bõdi Szabolcstól - Kunszentmiklós polgármesterétõl – hallottuk, majd a rendezvény megnyitóját a Kurultáj fõszervezõje Vukics Ferenc mondta el, s tõle vettem kölcsön az írásom címét is, mert ennél találóbbat nem is találhattam volna. A megnyitóban visszaköszöntek a 2006 õszén leírt és elmondott gondolataim. (két akkori írásomat fel is teszek a Nemzeti Hírhálóra!) Nagyon örültem a felvilágosítók 820 önkéntesének, de a 259 önszervezõdõ csoportnak még inkább, hiszen ez volt az általam a Kossuth téren felvetett két jövõpillér: az önszervezõdés és a politikai felvilágosítás. Ez a fiatalok szervezte csapat lehet majd az erõ, amelyet a fõszervezõ úgy jellemzett, hogy: dolgozni és nem beszélni akarók tömegei, akik majd „kérni” is mernek! A katonás szervezõ erõ tehát megkezdte célzott toborzómunkáját és mireánk - elméleti emberekre - most már kisebb a szükség, s nem nekünk kell elvégezni a fiatalokra szabott feladatokat. A bemutatott Öreg Bölcsek Tanácsában az 56-os Nagy-Budapesti Munkástanács elnökét, az MVSZ tiszteletbeli elnökét Rácz Sándort is köszönthettük, amely azt is bizonyítja, hogy lassan helyre áll a rend. S helyreáll a jogfolytonosság az üdvtörténeti jelentõségû magyar forradalommal is. Éppen itt az ideje, hogy ne a gyilkosok hivatkozzanak 1956 nemes eszméire.

Lesi Árpád Kunszentmiklós alpolgármestere ismertette a napirendet és Molnár Ervin gazdasági szakértõt szólította a mikrofonhoz.

Az elõadó - országértékelõ beszámolójában - kifejtette, hogy minden magyar családot megrövidítettek már az erõszakosan eltúlzott államosítás idején is, majd hozzávetõlegesen 13 millió forinttal (egy magánház árával) a Kádár korban, de ezt követõen a „rendszerváltás utáni privatizáció” korában is. Mindez azt jelenti, hogy a XX. század második felének a háromszorosan vesztes csoportjába egyedül a magyarság tartozik. Már az un.”szocialista” években is az átlag KGST eladósodáshoz képest 4,5 szerese volt a kádári Magyarország eladósodása. Kimondta az elõadó azt is, hogy azzal nem foglalkozik a lakájsajtó, hogy valójában ki hozta létre az adósságot? Elemezte, hogy valójában nem történt rendszerváltás és beszélt az adósság csapda következményeirõl és hogy a multi cégek mialatt kivittek az országunkból 200 milliárd dollárnyi nyereséget, s közben a dolgozóknak 20 %-al kevesebb bért fizettek, mint pl. Lengyelországban. Az elõadó megkérdezte: ha Lengyelországnak, Bulgáriának, stb. elengedték az adósságot akkor a miénk miért duplázódik 5 évente, úgy hogy közben fizettünk is? Leszögezte: Most adósságrendezésre van szükség!

Vukics Ferenc azt fûzte hozzá, hogy ha eddig 3 magánház árát adtuk oda a rablóknak és most az a céljuk, hogy a lakásod-földed is elvegyék, hogy azt neked vissza kelljen bérelned tõlük! Ilyen állapotok csak megszállt országokban van, s ezt támasztja alá az is, hogy Európában mi dolgozunk a legtöbbet és mi fizetjük a legtöbb adót!

Tóth Zoltán József alkotmányjogi elõadásában a jelenlegi állam féllegitim mivoltát ecsetelte és szembeállította az 1949 évi XX-as törvény(t) (törvénytelenségét) a történeti alkotmány óriási jelentõségével és a hagyományos magyar közjogi gondolkodás szokásjogi elemeivel. Elemezte, hogy a magánhatalmi struktúra mindig oligarchiához (diktatúrához) vezet, de a mi valódi magyar alkotmányosságunk ezt kizárná, sõt az idõvel való üzérkedés (kamat) lehetõségét is egyedül Magyarország tudta egykoron megállítani és éppen a Szentkorona személyiségére épülõ jogrend segítségével. Ez az egyetlen közjogi rendszer, amely megtartja a harmóniát, s amelynek jelképe – a szentkorona - egyúttal krisztusi szimbólum is. Mi magyarok ez ideig áldozatot hoztunk a szenvedésünkkel, amelynek az értelme az, hogy a világ felismerje:a szeretetre és az áldozatra épül minden, s így a nemzetünk feltámadása be fog bekövetkezni. Ezek után Vukics Ferenc a félelem hazai viszonyait elemezte. Szerinte az egzisztenciálisan megfélemlített magyarok félnek, de van módszer ellene. Mindig a jövõre kell gondolni, a gyermekeinkre és unokáinkra, hogy nekik legyen jobb. Hivatkozott az Összefogás a Fennmaradásért Mozgalom vezetõjére Siklaky Istvánra, aki már évekkel ezelõtt kijelentette: „A fordulat kormányára van szükség”! Ránk vár az a feladat, hogy felállítsuk azt a szakértõ csapatot, amely a legszélesebb társadalmi ellenállás támogatásával, megvalósítja Pista Bácsi álmait. Történelmi alkotmányt, jogfolytonos államot, önálló pénzügyi, oktatási és gazdasági döntéseket, valamint testben, szellemben, lélekben és lélekszámban is gyarapodó magyarságot akarunk, mondta a fõszervezõ

Mindehhez tökéletes szervezettség, és jó stratégia kell! Ehhez alakítottuk meg ott és azonnal a tagozati munkacsoportokat és a munka után közösen énekeltük el nemzeti imádságainkat! Jó mulatság, férfimunka volt, de csak a kezdete a nagy munkának.

Kunszentmiklós.2008.11.26. Dr. Bene Gábor S.

Az öregek tanácsa és a szervezõbizottság :

Andrásfalvy Bertalan, Bogár László, Pap Gábor, Papp Lajos, Makovecz Imre, , Rácz Sándor, Molnár V. József, Molnár Erwin, Hargitay András, Szántai Lajos, Géczy Gábor, Rózsa Péter, Lesi Árpád, Benis Miklós, Herpai Sándor, Vukics Ferenc

A nemzet hosszú távú fennmaradása érdekében - határozott programmal és cselekvési tervvel - fellépõ széles társadalmi összefogásra épülõ kezdeményezés, a továbbiakban várhatóan Magyarok Szövetsége néven kíván mûködni