Az ígérgetések kora és napjaink valósága 2004-bõl

Bella Árpád

Medgyessy: ”Jóléti rendszerváltást akarunk!”

Ugye emlékeznek még a magasztos jelszavakra, üres, demagóg ígéretekre? A propaganda persze „bejött”, az emberek (tisztelet azért a jelentõs számú kivételnek) „benyelték” a „nem lesz gázáremelés” ígéretét is. Hát persze, hatottak a kommunista érából is jól ismert stílusú, jelmondatszerû ígéretek. Remekül mûködött, akárcsak egykoron a göbbelsi propaganda.

Mi, akik 2002-ben igyekeztünk meggyõzni az MSZP mellett kiálló barátaink hadát, bizony sokszor arrogáns válaszokat kaptunk tõlük és eltéríthetetlenek voltak, miközben azt ismételgették, amit az MSZP-SZDSZ propagandagépezet a médián keresztül a szájukba adott. Most persze két év után hallgatnak, mint süket disznó a búzában.

Nem úgy Tabajdi Csaba, az MSZP eu-s képviselõje, aki a Magyar Rádiónak a minap nyilatkozva elismerte, hogy a jóléti rendszerváltás fogalma eleve irreális volt és be is bizonyosodott, hogy az megvalósíthatatlan. No kérem, hát errõl ennyit. Bár megkérdezném szívesen a mélyen tisztelt MSZP-re szavazók táborát, vajon nem merült fel bennük a gyanú e felõl, amikor 2003. augusztus 19-én este a miniszterelnök a Hõsök terén elmondott „beszédében” úgy fogalmazott: „ A jóléti államok ideje lejárt” . A két megnyilatkozás között alig telt el egy év. A nem lesz gázáremelés és a többi akkor elhangzott hazugság kérdésével most nem foglalkozom.

Ugyanakkor szeretném ráirányítani a figyelmet a jelenlegi kormánypropagandás és agrárminiszteres „jól végezzük a dolgunkat” (csúnya, idegen szóval kifejezve, magyarul írva) fílingre, miszerint az agrártárca minden információt és segítséget megadott és megad a gabonájukat jelenleg betakarító gazdáknak.

Ha valóban így van, akkor miért panaszkodnak a gazdák a Magyar Rádióban („mert csak ott panaszkodnak, az összes többi médiában minden stimmel”), hogy a jó minõségû búzát is az eu-s árnál lényegesen alacsonyabban veszik át tõlük a felvásárlók, tárolni pedig nincs hol, és nincs is mibõl, mert az ezen az áron eladott búza még a költségeket sem fedezi.

Persze a gazdák is csak azt kapják, amit „megérdemelnek”. Sajnálom õket, de a csatlakozás elõtti idõszakban nem álltak a sarkukra, olyan képviselõket választottak a kormánnyal való tárgyaláshoz, akik könnyen megvehetõek voltak. Arról nem is beszélve, ha komolyan el akartak volna érni valamit, akkor nem félpályás útlezárást szerveznek, magyarán nem végeznek félmunkát. Álljon elõttük a példa a francia, német, osztrák gazdák képében, akik az ilyen jellegû kérdéseket rövid „keresztúton” elintézik. Ja, hogy ott nem esnek nekik a rendõrök gumibottal, hanem esetleg komolyan veszi õket a kormányuk. Vélhetõleg a magyar gazdák nem akarták kitenni magukat a kormány brutalitásának, hát inkább belepusztulnak.

Mit bizonyít mindez? Van egy „hazugságkormányunk”, mely félelemben tartja az országot, miközben tönkreteszi a gazdaságot. Ennek mihamarabb véget kellene vetni, mielõtt még nem késõ! A kár pedig, már így is óriási.

2004. 07. 21.