A volt, pártállami SAJTÓDIKTATÚRA diszkrét bája

A volt pártállami SAJTÓDIKTATÚRA diszkrét bája

Íme egy tegnapi, de ma is érdekes hír. A dolog érdekessége nem abban rejlik, hogy Szanyi Tibor MSZP-s országgyûlési képviselõ a strassburgi EP plenáris ülésén felszólaló Orbán Viktor miniszterelnök beszéde után, másnap az MTI-hez eljuttatott egy közleményt. Ha megtette, hát legyen. Csakhogy ebben többek között azt írta:”… a magyar népet és annak polgárait az égvilágon senki nem támadta, csupán azt a tíz emberbõl álló bûnszövetséget (kiemelés tõlem: WT.), élén a diktatórikus hajlamokkal bíró Orbán Viktorral, aki az Európai Unió Fehéroroszországát készül faragni Magyarországból."

A dolog pikantériája, hogy a legutóbbi két választáson (országgyûlési képviselõi és önkormányzati) a csúfosan megbukott MSZP- tagja bûnszövetkezetnek nevezi a kormányt, jóllehet: párttársai és a pártja koalíciós partnere tagjai közül nem kevesen(!) elõzetes letartóztatásban várják sorsuk jobbra fordulását. Legjobb esetben pedig szabadlábon lévõ gyanúsítottként nyomoznak utánuk. Manapság keresve sem találni ügyet, melyben nem lelhetõek fel a korrupció csírái. Talán nincs messze az idõ és létrejön a nagykoalíció Vácott? Netán Orbán Viktor helyett Magyarország büszkeségeit: Szanyi, Mesterházi és Gyurcsány elvtársakat kellett volna az EU-s elnökségbe, a tárgyalásokra küldeni? Akkor minden rendben lenne?

A lenini úton

Mégis! Ahelyett, hogy mélyen elgondolkoznának az elmúlt nyolc év történésein, megbánást gyakorolnának, a gyalázkodást választják. Mintha maguk alatt vágnák a fát! Talán azt szeretnék, hogy a baloldali értékrend (mert elvben valaha volt ilyen: talán a Prohászka Ottokár vezette keresztényszocialista párt?) egyszer, s mindenkorra eltûnjön az országból? Ez sikerülhet, ha tovább mennek a gyalázkodó lenini úton. Ezt az illusztris képviselõ megteheti, és úgy tûnik: szabadon! Pedig lépten-nyomon hirdetik a szájleragasztó diktatúra jelenlétét és a médiaterrort az országban.
Elõítéletekbõl, tényeket figyelmen kívül hagyva kritizálták Orbánt azoknak a pártoknak a hívei, kiknek a magyar választók a tavalyi év folyamán már kétszer is megmutatták, mit gondolnak róluk, vagyis keveset, vagy semmit.

Ez a valódi médiaterror!

Az egyik gazdasági hetilap például a miniszterelnök január. 19-i EP-s felszólalásról adott hiteles bemutatás helyett, a bukott Gyurcsányt szólaltatja meg. Nem véletlenül. Hitelességét az elmúlt 6-8 évben úgy leamortizálta, hogy minden megszólalásával (akár jó, akár rossz) a fidesz malmára hajtja a vizet. Bár nem ez lehetett a szándék a megszólaltatásával, inkább az, hogy nem akarózott megírni hitelesen azt , ami történt és jól jött egy ilyen megmondó ember, hogy meglegyen a felhördülés. (Ez is a sajtótaktika része: eltakarni a valóságot a bugrisság miatti felzúdulással.)
Köztudott ugyanis, hogy ennek az embernek nem kell egy kis (enyhén szólva) félretájékoztatásért a szomszédba menni. De hát a véleményét mondta el és azt Magyarországon minden ellenkezõ híresztelés ellenére: szabad! Gyávának nevezi Orbánt, aki, miként fogalmaz: nagy pofont kapott. A vélemény megfogalmazója itt nyilván saját „bátorságát” hozná fel példaként, amikor miniszterelnökként a válság elsõ szelére lemondott, és megfutamodott és átpasszolta a veszettnek látszó „játszmalabdát” és csõstõl a bajokat olajozottan: Bajnainak. Most pedig a fittelínás úszómedencés villájából ugatja azokat, akiknek nemcsak a romokat kell eltakarítani, hanem a mérhetetlen adósságot is törleszteni kell utánuk.
Azért mert az európai parlamentben a szocialista, meg liberális párttagok elõre kieszeltek és elõadtak egy rossz kabaré jelenetekkel teletûzdelt mûsort? Nehogy az legyen a pofon! Európát azonosítani ezekkel képtelen hazugság, ugyanis az európai parlamentben kisebbségben vannak. Talán ezért olyan hangosak.

Elég volt a hazugságokból!

Az eddigi és a sajnos továbbra is burjánzó félretájékoztatásból! Aki õket támogatja, csak az, az európai? Aki pedig nem, azt meg elhallgatják. Na ez az utóbbi a valódi médiaterror! Ezzel az ember nap, mint nap találkozik! Az európai néppárt Orbán Viktort támogatja, és az, az európai parlamentben a többség.

Itt, Magyarországon pedig immár a volt (Rákosi, Révai, Aczél stb.) pártállami sajtódiktatúra végét kívánja a többség. Feltehetõen nem reménytelenül. Ha mégis reménytelen az ügy, az, a kormány számára az álmoskönyv szerint sem szerencsés alapállás.

2011. január. 21. Wéber Tünde