Ne lépd át a KÜSZÖBÖMET többé?!



A Jobbiknak nincs jövõje. Ebben a formában, ezzel az elnökséggel bekódolt a párt megszûnése" - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak adott interjújában (2010. december. 14.) Põsze Lajos, akit a Jobbik frakciója elõzõ nap kizárt a soraiból.




Ne lépd át a küszöbömet többé?!


(A parlament is lépre ment)



Fura lenne, ha például emberek közötti kapcsolatokban az elbocsátó fél minõsítését az elbocsátott tenné, így aztán semmi különös sincs abban, amit egy párt elküldött parlamenti frakciótagja az illetõ szervezetrõl mond. Súlya nincs, csak a parlamenti bejutási küszöbbel kapcsolatosan – elgondolkodtató. Mert például miért ne lenne helye Põsze Lajosnak egy olyan parlamenti pártban, amelyik nemzeti elkötelezettségû, nem rasszista, keresztény és európai, nyugati orientációjú és a gárdákat nem pártokhoz szervezi? Van ilyen párt? Van. Részben a jobbik, a fidesz, a kereszténydemokraták és a másrészt a többiek. Mi következik ebbõl? Hogy ezek a pártok vagy nem mondanak magukról igazat, vagy az igazat mondják, de az ellenkezõjét cselekszik. Ebben viszont egyöntetûek.


És ez mit jelent?


Azt, hogy voltaképpen, bármennyire anakronizmus: egy nagy massza az egész, de durván megjelenítõ színekkel, holott a plurális demokrácia az árnyalatoknak is helyt adna. De nem lehet, mert magas a bejutási küszöb, megemelték 1994-98 között a „demokrácia jegyében”, a parlament lépre ment: így a kis pártok számára a parlamenti megmérettetés: lehetetlen. Ezért nincs „színárnyalat”. Krumpli, kenyér, tápláló étel sincs! De vannak a mindennapi megélhetést nélkülözõ családok! Pluralizmus? És mi minden nincs még!


Vannak például nálunk szerencsésebb országok, ahol nem az elõzõ nap a mandátumától elbúcsúzott, hanem az immár funkcionáló, megválasztott fõügyészt szólaltatja meg a köztévé a bukott hatalom 2006-os és más alkalmakkor elkövetett szabadságjogokkal kapcsolatos diktatórikus módszereirõl, gazdasági visszaéléseirõl és azok jogi következményeirõl.


Továbbá vannak szerencsés országok, ahol a (fejlett országokban egyáltalán nem, csak a dél-amerikai kontinens néhány államában mûködõ) magán nyugdíjpénztárakat nem cserélik össze az önfinanszírozó nyugdíjpénztárakkal, és nem az állami nyugdíjrendszer rovására finanszírozzák az elõbbieket. Az állami közpénzbõl, nyugdíjból élõ nyugdíjasokat nem terelik össze a szakszervezetek egy kis tüntetésre azért, hogy voltaképpen az õ rovásukra tovább dotálja az állam a már említett pénztárakat.


Egyúttal van szakszervezeti törvény, amely szabályozza, hogy szakszervezeti tisztségviselõ ne lehessen gazdasági társaság, politikai vagy egyéb szervezet vezetõje. És tudják nem minden rasszista jobboldali és szélsõséges (akár olykor az idõjárás), nem minden jobboldali nemzeti és nem minden nemzeti: náci. És van esetleg valódi szocialista párt, hogy hol azt nem tudom, de elképzelhetõ…




2010. december. 14. Wéber Tünde