Ki, hol volt? Hol nem volt?



Hol vannak a cimborák, kik sarcoltak sok éven át?


Ki, hol volt? Hol nem volt?



„Fideszesek is érintettek lehetnek” címmel jelent meg tegnap egy cikk a hajdan SZOT központi sajtóorgánumként mûködõ, manapság pedig, mint korunk fekáliától bûzlõ, omladozó globalizációját támogató napilapban.


„Elképzelhetõ, hogy a jövõ év elején több nemrég kinevezett állami vezetõnek, hivatalnoknak távoznia kell, amennyiben az Országgyûlés õsszel elfogadja a Jobbiknak a "magyar közélet megtisztítását" célzó alkotmánymódosító javaslatát. Ezzel kizárnák a közéletbõl az 1990 elõtti állami vezetõket, illetve az egykori állampárt vezetõ tisztségviselõit és az erõszakszervezetek vezetõ tisztjeit.”


Mások, mint vörös posztót, névsorokat lebegtetnek, kiknek kellene a javaslat elfogadása után lelépniük a színrõl. E közzétett lajstromok többsége fideszesek neveit közli, egyik-másik jobbikosokat is lát ezen a színen. A szín természetesen vörös, hiszen a vörös égbolt felõl fúj a szél. Téved, aki úgy véli, még tart az uborkaszezon, hiszen e javaslat elfogadása a kétharmados többség miatt a jelek szerint kivitelezhetetlen, másrészt pedig: hogyan nézne ki a parlamenti ülésterem csupa huszonhat évnél fiatalabb képviselõvel? Ez persze nem jelenti azt, hogy minden idõsebb korú részt vett a sokak által emlegetett húsz esztendõ elõtti diktatúrában, de tény, hogy a több, mint nyolcszáz ezres tagságú emeszempé többé, kevésbé ma is a társadalom része! Tekeredik, mûködik, de más néven.


Ki, hol volt, hol nem volt, ezért: „nem mese ez gyermek…” mert érdekesebb az elmúlt húsz esztendõ helymeghatározása közül akár találomra kiválasztani néhányat. Hol (voltak), „…vannak a katonák, kik harcoltak sok éven át…”, a vörös bolsevizmus ellen? Meghaltak, családjuk semmivé lett, utódaik is eltûntek, akár a hajdani magyar középosztály! Nincs utódja, most sem, mert nincs polgárság Magyarországon, hiába fut polgári stb. párt néven a Fidesz, mert az állampárt kialakította, központilag irányított káderei nem voltak azok, és utódaik sem azok. Tudás, mentalitás, haza szeretet dolgában hol lehet találni manapság e hazában, például egy Teleki Pál-formátumú vezetõt?


És hol vannak a cimborák, kik sarcoltak sok éven át?


Itt vannak! Részben kiemelt nyugdíjjal vagy politikai hatalmat anyagi hatalommá átmentett pozícióval, vagyonnal. Vannak és lesznek, mert gyermekeik is ilyen gyerekszobában nõttek, cseperedtek és indultak a hatalom felé, és részben már megérkeztek vagy megérkeznek. Nagyon hosszú ez a lista, kár a szóért. Az ember halandó, így abban reménykedhetünk, hogy valamikorra felnõ egy új generáció… És ez ráció? Meglehet.


De hol vannak a képviselõk, akik megszavazták az 1992-es magzatvédelminek nevezett, de voltaképpen a liberálisan elvégezhetõ abortuszt törvényessé tévõ jogszabályt? Hol vannak azok, akik 2002-ben némileg módosítva, de lényegét tekintve újból megszavazták a tárgyban hozott népirtási törvényt? Itt vannak, itt élnek közöttünk. Miként az egészségügybõl kivont, eltapsolt 1500 milliárd forint bábái is. Közöttük kellene kutatni, keresgélni.


És hol lesz a volt, 2009-ben cirkuszi ceremónia közepette lemondott miniszterelnök, akit a parlamenti vizsgálóbizottság beidézett, mert a jelek szerint felelõssé tehetõ a 2006-os brutálisnak nevezett, de voltaképpen gyilkos szándékú tömegoszlatásért? Hol lesz, és a bizottság mit kezd az üggyel nélküle?


És hol lesznek az általános, alap emberi jog, a lakhatás miatt kölcsönt felvevõk százezrei, a kilakoltatás rémsége miatt a létbizonytalanság félelme miatt élõk, és akik már éppen ezért hajléktalanok? Sokan közülük öngyilkosok lettek. Õk vajon mindannyian pszichiátriai kezeltek? Vagy éppen a kilátástalanság miatt kerültek oda? Közel a tél, velük, a százezrekkel is kellene foglalkozni.




2010. augusztus. 31. Wéber Tünde