Ki szóljon tehát?

Ki szóljon tehát?

(Akinek van egy-két jó szava!)

Ki okosan száguld, elõre tekint,

Nevet, sír, legyint, a sziksó és a

Csúszó-mászó, sík szó sem zavarja

És: mint nemes szívû paripa

Bólint, ha a vásári hintaló

Potyogó forgáccsal lesza…vazza!

Kinek erkölcse nem görcs,

Foggal, körömmel kikapart

Ocsú, ál-búskomor hitetlen

Hit, nem akadékoskodó

Valóságcsõsz, botor tolakodó,

Ki egyvégtében zagyva

Olvadó biztosítékot, tavalyi

Hetet, havat, szószilánkot

Érdek-mérget kukába valót

Kiold és hord! Ki szóljon, tehát?

Kinek az Ige le nem cserélhetõ

Inge, mit kifordít a taktika

Kinek az Ige nem szó-dara

Összerakós játék-lehetõség

De isteni gyógyír, szent patika

Szerelem, élhetõ élet, égi,

Földi jel, mennyei menetel:

Ostya, melyet aratás elõtt

A gazda magához vett!

Szálló homokba írt titok,

Melyen a szél ki-bejár!

Mégis: rendezett sorokat vet.

2009. július. 20. Wéber Tünde