Nem tudom, hogy ki olvasta az EU jelenleg hatályos alapszerzõdését, mert nem egyszerû rábukkanni magyar nyelven, de érdekes olvasmány. Fõleg most az Európai Parlament Magyarországgal kapcsolatos plenáris ülésének tükrében.




A balliberális és zöld kritikusaink visszatérõ érveként hangzott el az Unió értékeinek megszegése, majd ezen értékek megszegésének okán a 7-es cikkely alkalmazásának a szükségessége.




Nézzük „AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZÕDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATÁNAK” 2010-es szövegének idevonatkozó elõírásait.


Elõször az értékek megszegõirõl szóló retorziós passzust:


7. cikk
(az EUSz. korábbi 7. cikke)


„(1) A Tanács, a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indokolással ellátott javaslata alapján, tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követõen megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmû veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben említett értékeket. Mielõtt ilyen megállapítást tenne, a Tanács meghallgatja a kérdéses tagállamot, és ugyanezen eljárásnak megfelelõen ajánlásokat tehet neki. A Tanács rendszeresen ellenõrzi, hogy azok az okok, amelyek alapján ilyen megállapítást tett, továbbra is fennállnak-e.

(2) A tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követõen, az Európai Tanács, miután a kérdéses tagállamot felkérte észrevételei benyújtására, egyhangúlag megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti a 2 cikkben említett értékeket.

(3) A Tanács, amennyiben a (2) bekezdés szerinti megállapításra jutott, minõsített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerzõdések alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselõjét a Tanácsban megilletõ szavazati jogokat. Ebben az esetben a Tanács figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintõ lehetséges következményeit. HU 2010.3.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 83/19
A kérdéses tagállam a Szerzõdések szerinti kötelezettségei minden esetben továbbra is kötik ezt az államot.

(4) A Tanács a késõbbiekben minõsített többséggel úgy határozhat, hogy a (3) bekezdés alapján hozott intézkedéseket megváltoztatja vagy visszavonja, amennyiben az elrendelésükhöz vezetõ körülményekben változás következett be.

(5) Az e cikk tekintetében az Európai Parlamentre, az Európai Tanácsra és a Tanácsra alkalmazandó szavazási szabályokat az Európai Unió mûködésérõl szóló szerzõdés 354. cikke állapítja meg. „



Nos, akkor nézzük az elhíresült, az oly sokszor és fennen hangoztatott értékeket, azaz a 2. cikkelyt:


2. cikk
„Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlõség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nõk és a férfiak közötti egyenlõség társadalmában.”

Ennyi! Nincs tévedés! Nem hagytam ki belõle semmit! Ezek a hõn hangoztatott EU-s értékek.

Nem tudom, hogy sírjak-e, avagy nevessek, hogy egy ilyen gumijogszabályra hivatkozva merik keresztre feszíteni hazánkat. Náluk egy egyesületet nem jegyezne be a bíróság, ha ilyen alapszabályi szöveggel próbálná meghatározni értékeit és célkitûzéseit.

Az ilyen megfogalmazások adnak lehetõséget arra, hogy mindenki úgy értelmezze az adott fogalmat, ahogy azt jól felfogott érdeke megkívánja. Másrészt ezek a fogalmak abszolút értelemben soha nem valósultak meg.

A szabadság minden társadalomban csak korlátozottan van jelen, a demokrácia úgyszintén.

Az egyenlõség meg egy olyan absztrakt fogalom, amely a személy adottságaitól és lehetõségeitõl változik át egyenlõtlenséggé.

A jogállamiság nem érték, hiszen a rabszolga-, a gyarmattartó államok is jogállamok voltak, ugyan úgy, mint a kommunizmus, vagy a fasizmus. Ez, simán államigazgatási technikát jelent, miszerint törvények határozzák meg a társadalom mûködési rendjét.

A 2. cikkelyben egyetlen egy olyan utalás van, ami értelmezhetõ „Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatára” való utalás.

Nos, akkor hagy emeljek ki egy-két emberi jogot, amit az Európai Bizottság semmibe vesz, vagy eltekint annak szellemétõl:


“15. cikk
Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.
Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.
– Szlovákia!???


“16. cikk
Mind a férfinak, mind a nõnek a házasságra érett kor elérésétõl kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nõnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlõ jogai vannak.” – Az egynemûek házassága nem sérti az Unió értékrendjét?


“19. cikk
Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.”



– Mivel minden állam jogi személy, így ezen cikkely érvényes Magyarországra is, és joggal hivatkozhat kereszténységére, vagy kultórájára.
Ezt erõsíti meg az EU szerzõdás alábbi része is:

4. cikk
(1) Az 5. cikkel összhangban minden olyan hatáskör, amelyet a Szerzõdések nem ruháztak az Unióra, a tagállamoknál marad.
(2) Az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerzõdések elõtti egyenlõségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvetõ politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvetõ állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad.”

- Nemzeti identitásunk része a Szent Korona és a többezer éves jogfejlõdésünk. E cikkely alapján, akár a történelmi alkotmányunkat is jogfolytonossá tehetnénk.



“28. cikk
Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.”

– Magyarországon az emberi jogokat a Gyurcsány-kormány szegte meg, amit az EU nem kifogásolt.


“30. cikk
A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhetõ úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.”

– Az EU a Benes dekrétummal, a szlovák nyelv és állampolgársági törvénnyel nem csak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát sérti meg, hanem saját értékeit is.
Kötelezettszegési eljárást az EU Bizottsága ellen kellene índítani és nem Magyarország ellen.



Nem akarom az elhangzott vádaskodásokat elemezni, mivel azok sem tényekkel, sem jogszabályilag nem voltok alátámasztva. Ha meg a 2. cikkely a jogalap az ellenünk való eljárásra, akkor tessék már definiálni minden egyes fogalmat, mert amit az EU parlament megjelenített mindebbõl, az maga volt a dilettantizmus, az önmaguk szembeköpése és lejáratása.



2012.01.24.

Takács András