A Magyar Országos Közjegyzõi Kamara képviseletében Dr. Tóth Ádám elnök fegyelmi eljárási kérelemmel fordult a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarához Dr. Léhmann György ügyvéd ellen „etikai” vétség (értsd: a mundérbecsület kötelezõ megvédésének megszegése) okán.



Dr. Léhmann több írásában és nyilvánosan bírálta a devizahitelekkel kapcsolatosan eljáró közjegyzõk munkáját, illetve a jogászi társadalom felelõsségét, illetve a bankok eljárásának jogszerûségét.



Léhmann György az iszapkárosultak esetében is a kárszenvedettek érdekében az ügyvédi tisztesség és becsület érdekében emelte fel szavát. A devizahitelesek ügyében is a köz érdekében, az igazság, a jogszerûség és a szakmai tisztesség védelmében fordult a nyilvánossághoz. A hozzá forduló hitelkárosultak eseteinek ismeretében joggal alakulhatott ki azon véleménye, hogy a hitelszerzõdések vitatható pontjai nem egyediek, hanem általános jellegûek, így bíráló szavai a kialakult gyakorlat bírálataként értelmezhetõk, ami a közremûködõ jogászok szakmai felelõsségét is felveti.



A közjegyzõkel szembeni alapvetõ követelmény a függetlenség, a pártatlanság, a szakszerûség. Ezzel szemben a kialakult gyakorlat az, hogy a hitelszerzõdések esetében a bank által felkért közjegyzõ – az adós költségére – ellenjegyzi az okiratot, ami egzisztenciális függõséget teremt a közjegyzõ és a bank között.



A hitelszerzõdéseket a bankok jogászai fogalmazzák meg, annak tartalmi, stílusbeli részébe nem engednek beleszólni, hacsak súlyos törvénytelenséget nem fedez fel a közjegyzõ. Az átlagpolgár számára a 10-15 oldalas jogi bikkfanyelven megfogalmazott jelzálogszerzõdés nehezen értelmezhetõ. A közjegyzõ a kialakult függõség okán, csak hellyel-közzel és nem egyértelmûen (ha?) tájékoztatja az adóst a megbúvó csapdákról.



Dr. Léhmann György elleni eljárás rávilágít mindarra a jogi anomáliára, ami át- meg átszövi a magyar rendszerváltást, rámutat a közjó, az erkölcs, a jog, a törvényesség, a szakmai és emberi tisztesség viszonyrendszerében kialakult ellentmondásokra. Sajátos jogászi érvelés, hogy valami úgy lehet jogszerû, hogy közben erkölcstelen.



Magyarország kirablása, társadalmi javaink elprivatizálása csak (erkölcstelen) jogi eszközökkel vált lehetõvé. Most a magyar családok bankok által történõ kirablása is csak politikai, jogi segítséggel vált lehetségesé, ami felveti a közremûködõ jogászok felelõsségét is.



Naponta kapjuk az információkat olyan jogvégzett személyek elõállításáról, akik fehérgalléros bûnözõként súlyos törvénysértéseket követtek el.



Etikai vizsgálatot nem Dr. Léhmann György ellen kellene kezdeményezni, hanem a jogrendszerünk, az azt irányító és mûködtetõ szakemberek ellen, hogy a jogszolgáltatás helyett az igazság, a közjó és az erkölcs érvényesüljön.



v.l. Takács András


SZMM elnöke




Tisztelt Honfitársaim!



Aki egyetért a Dr. Léhmann György melletti szolidaritási nyilatkozattal, azt arra kérem, hogy aláírásával küldje el azt a Pécsi Ügyvédi Kamara e-mail címére - Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. .