Persze, hogy olvastam, mint ahogyan önök is megtették, elolvasták és rendesen felment mindenkiben a pumpa. Bennem is. Megkérdõjelezi az Amerikai Népszavában az emberiség genetikáját Kertész Ákos, mintha egy Nóbel díjas kutató lenne. Faji kérdéssé teszi a magyar emberek genetikai hovatartozását – negatív értelemben. Kertész Ákos valóban úgy ír, mintha egy disznó röfögése lenne azért, mert nem kap elég moslékot a magyar honban, és a többi disznó nem figyeli azt, hogy õ hogyan lafatyol és hogyan röfög a magyar néprõl. Így aztán módszeresen, tudatosan provokálja a magyar népet – „a Holocaustért egyedül a magyar a felelõs” – még ezt is leírja a kis feledékeny, a kis sértõdékeny, sokszorosan díjazott író emberke. Nos, „az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret” hiánya, de a tudatos emlékezetkiesés is jellemzõ egy provokátorra, amikor el akar érni valamit.

Na, de mi az a „VALMI”, amit Kertész Ákos el akar érni az Amerikai Népszavában írt levelével? Bizonyára közfigyelmet és még néhány díjat azon túl, hogy maga mellé szeretne állítani a nem magyar, de esetleg magyarnak álcázottak köreibõl mindenkit azért, hogy együttes erõvel járassák le a magyar népet a világdobbantó deszkákon. Csakhogy ezek a deszkák már recsegnek-ropognak a hasonló gondolkodású emberkék miatt, mint Kertész Ákos. Alattuk fog leszakadni minden deszka szálanként, és csodálkozni fognak – ha lesz idejük rá -, hogy a provokációjuk súlyát a deszka ugyan nem bírja el, de a magyar nép nem dõl be nekik.

A magyar nép nem megy a recsegõ deszkákra, mert – annak ellenére, hogy sok idióta hülyének nézi – ez a trianon-verte nép nem hülye, hogy ne nézzen a lába alá.