72. TÉNY: ORBÁN VIKTOR NÉLKÜL NEM MEGY !


Ma, hiába szervezkedik a magyarság, hiába teszi ki szívét-lelkét, kaphat akár szívinfarktust is, vagy magas vérnyomást, de akkor is valamit tudomásul fontos venni. Jelenlegi miniszterelnök ugyan betegjlelkû, idegenszívû egyszemélyben, mégis miniszterelnök még mindig. Baloldalról. Rengeteg pénzzel és vagyonnal, hadsereggel a háttérben. Összezár tagsága a legfontosabb kérdésekben, jól szervezetten.
Orbán Viktor mást nem tehet jelen helyzetben, mint betölti a legnagyobb ellenzéki párt vezetõi szerepét, és rávilágítva az összes hazai, külföldi befolyásra: a népnek felnyitja a szemét. S, ha a nép nem akar hinni már a szemének sem, akkor Orbán nem tehet mást, mint elmegy szavazni 2008. március 9-én, és lesz, ami lesz alapon hagyja kialakulni a további történéseket…
A jobboldali radikálisok személyiségei ismeretlenek a világpolitikában. Csupán azért, mert nincs, nem látni az igazi vezért. Van néhány vezetõ, de még nem ismert a nép elõtt. Esetleg beszélnek itt-ott róla. Miért alakulhatott így azon túl, hogy a média sem vonta õket kegyeibe? Valamit fontos megtanulniuk, nehogy abba a hibába essenek, mint Orbánék annak idején, amikor kijelentették, hogy aki nem FIDESZ-tag, az nem jöhet számításba. Így aztán az értelmiség egy meghatározó része periférián maradt, ami egy nemzet számára tragédia. Ezért nem jogos a radikális tömörülések vádja az értelmiség minden tagja felé általánosítva. Nekik meg kellene becsülniük azokat az értelmiségieket, akik egyáltalán hajlandók még a politikával napjainkban foglalkozni. Csakhogy a radikális tömörülésekben megfigyelhetõ a gõg mérhetetlen elburjánzása a tagok között, a lelki és szellemi agresszió csupa jólelkûnek túnõ ember szérõl, amit az érzékenyebb, perifériára szorult értelmiségiek közül csak nagyon kevesek és nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak méltányolni. Nem beszélve arról, hogy ezen körökben inkább felszakad a férfi elõljárósága és a nõ csak a háttérbõl szemlélheti az eseményeket kiszolgálóként. Az egyedül élõ nõket látjuk többnyire tüntetéseken, de vezetõi státuszban nem, mert lehurrogják, radikálisan szellemileg, lelkileg lenyomják. Pedig a nõk menthetik meg a hazát. A radikális férfiúi gõg ezt, soha nem fogadja el. Ettõl gyengül minden szinten az ereje.
Már világviszonylatban is rájöttek a nagyhatalmak arra, hogy a nõk nélkül nem megy sem a szaporodás, sem a tanítás, sem a gazdaság, sem a tudomány, sem a politika. Nincs nõk nélkül nemzet! A férfigõg gyõkere nagyon mély a radikális csoportokban. S ha szól a nõ, haragot gerjeszt a férfigõg. Sajnálom, amíg az ügy iránti alázat, és a szolgálat érzete, tudata nem kerekedik felül minden radikálisban, addig nem értenek egy nemzet összetartásához sem. Mert csatát nyerni sokkal könnyebb, mint a csata után rendet teremteni a káoszban. Ehhez viszont nem csak a férfiak, hanem a nõk is kellenek.
Ezért mondom azt, hogy napjainkban Orbán Viktor nélkül nem megy a kormány és azoknak a poltikusoknak a leváltása, akik romba döntötték hazánkat. Ne feledjük Koszvó példáját! A nagyhatalmaknak el kell ismerni az önállóságot. Ehhez pedig csak Orbán Viktoron át vezet az út JELENLEG:
Lehet megütközni a fenti írásomon, lehet elítélni, megvetni, stb…Érzelemmentesen, józanul átgontoltam. És írásomban nem érintettem azokat a kifogásokat, amelyeket a radikálisok hangoztatnak Orbán ellen. Pedig a radikálisok mégis a saját köreikben bomlasztanak a legjobban manapság. Tanulhatnának: Az MSZP összezár, FIDESZ tagjai kitartanak Orbán és a FIDESZ vezetõsége mellett. Amíg ez, magasabb szinten nem történik meg a radikális oldalon, addig gyõzelemre nincs esélyük. Széthullanak egy-egy tagjuk önmételyezésétõl, amelytõl minden küzdelem erõtlenné válik a jól szervezettség ellenére is.
Lehet szenvedéllyel, hiperaktívan szervezni bármit. Nem szabad viszont figyelmen kívül hagyni a hazai, az európai és a világpolitikát sem. Ahhoz, hogy mind ezt átlássa egy vezéregyéniség és meglássa a megfelelõ politikai pillanatot a változtatásra, felkészültnek kell lennie. Ma, már látok egy ilyen felkészült embert. Talán még mások fel sem figyeltek rá.
Szõnyi Bartalos Mária
Komárom-Szõny, 2008. február 25.