Siklósi András
Az ördög és a párttitkár
- avagy a machiavellizmus nálunk
(„Rémmese" az '50-es évekbõl. A mai helyzettel való bármiféle azonosság csak a véletlen mûve, no meg néhány párttitkáré. Az ördög ezúttal teljesen ártatlan. Az alábbi szatírikus versezetet 1988-ban öntöttem formába, a magam és mások „vérfagyasztó" mulattatására.)
Faluszélen a határban
ült az ördög egymagában
Haját tépte keseregve
s jajveszékelt búnak esve
Egy paraszt ment arra s dörmög:
„Mi bajod te szegény ördög
tán kivertek a pokolból
vagy kifogytál pénzbõl borból?"
„Sokkal mélyebb a bánatom
Hogy' s mint ártsak már nem tudom
Akármi rosszat cselekszem
semmiben se lelem kedvem
Amit lehet megpróbáltam
varázslásban gonoszságban
de a világ szakadatlan
közömbösen néz át rajtam
Senki se fél rémül tõlem
beteg vagyok és erõtlen"
„Jó pár zord telet megéltem
- szólt a paraszt ilyenképpen -
utat mégsem mutathatok
akárhogyan gondolkodok
És ki tudja baj is lehet
ha meglátnak engem veled
- Azzal nyúlt a kalapjához -
fordulj tán a párttitkárhoz"
Munkás volt a következõ
odatévedt járókelõ
Megkérdezte õt az ördög
ám hiába veszkölõdött
Sajnálkozott igencsak de
tanácsot nem kapott most se
„A párttitkár itt az isten"
hangzott immár másodízben
Pont így járt a tanítóval
végül szót váltott a pappal:
„Furcsa éppen tõlem... nohát
- gyûrögette a bõ csuhát -
Nem találsz millió hibát
nem elég romlott a világ?
Nem teremnek többé szentek
nincs hite az embereknek
Régen úr már itt a sátán
gonosz ül gonosznak hátán
és te még ezt keveselled
átkozott legyen a lelked
- A derék pap így dohogott
aztán utóbb gondolkodott -
A párttitkár pont jó neked
de ne mondd hogy én küldtelek
Köztünk õ a legsötétebb
biztos eligazít... félek
Keresd föl Búcsúzom immár
vár rám a templom s a zsoltár"
Indult az ördög is Aztán
megállott a pártház dombján
„Nini kacsalábon forog
Megpróbálom tán bejutok
s akármilyen rémes alak
én se vagyok könnyû falat"
A párttitkár jókedvû volt Láss csodát...
Nemrég kapott falujától koronát
s fölültették mint királyt a trónszékre
Birtokának nem volt hossza se vége
Zabált vedelt szórakozott tekergett
éjjel-nappal titkárnõkkel hentergett
Most is éppen AZT csinálták Hiába
várt az ördög Gyökeret vert a lába
A gyökér a hölgy oldalát böködte
ezért urát a hasáról lelökte
Abbahagyták bár korántsem örökre
s pihenésképp sor került az ördögre
„Nem örülök de már mindegy vágj bele
Mi a fene evett téged épp ide?"
„Ó nagyuram sõt elvtársam megtudod
ha beszédem figyelmesen hallgatod
Ez idáig a világon mindenek
rettegtek ha meghallották nevemet
Élõt holtat szentet s bûnöst kínoztam
veszedelmet csatát pestist én hoztam
Munkáimról tanúskodhat föld s az ég
nincs nálam jobb s rámenõsebb semmiképp
de valahogy néhány éve minden más
nem okoz már örömet a pusztítás
Kifogytam az ötletekbõl Öregszem
Tanácsodért jöttem hát s úgy cselekszem"
„Megtisztelõ nyílt õszinte gyónásod
segítek hogy visszanyerhesd országod
Szervezetünk mindenható és erõs
s e vidékért magam vagyok 'felelõs'
Azt javaslom elõbb együnk és igyunk
mert megárt ha éhgyomorra dolgozunk
Nem sietünk sok idõnk van Ráérünk
Nincs pártütés s revízió Nem félünk
Elsõbb talán tervezzük meg Kimondom
jelszavunkat s mint egy zászlót kibontom
Ha mi ketten egyesítjük erõnket
nem született olyan még ki legyõzhet
Üdvös ha van hiteled és bizalmad
ám fontosabb tekintélyed s hatalmad
Ne tarts rendet Tudja nálunk akárki
zavarosban bírsz leginkább halászni
Tiltakozás ellenállás hasztalan
a rendõrség s a bíróság arra van
Ki mást gondol azon nyomban vitesd el
Likvidáltasd s bûnösségét hitesd el
Nem baj ha nincs kobakodban semmi ész
hazugsággal könyökléssel többre mész
Gyûjts besúgót hóhért lakájt szolgát is
Diktatúrád így lesz szilárd s totális
Sikkassz lopj csalj korrumpálj és csibészkedj
ossz kegyeket zsarolj pumpolj s nyerészkedj
Alakoskodj ígérj fenyíts hízelkedj
tarts kurvákat és közpénzbõl kereskedj
Dõzsölj utazz kacsintgass a világra
Hálából mondj kígyót-békát hazádra
Az álproblémákat bíráld élesen
a nem létezõ csak a veszélytelen
Ne a vétkest üldözd keress bûnbakot
magasztald a vámpírt s szidd a véradót
Más dolgod nincs Téged senki se bánthat
A kisember gondja-baja nem fájhat
Sajtód igaz szabad bátor ne legyen
Altasd néped s vigyázz föl ne ébredjen
Öntudatát hagyományát zúzd össze
méltóságát s hitét tépd szét örökre
Aljasítsd le tedd bohóccá senkivé
felelõtlen gyûlölködõ spiclivé
Prostituáld asszonyait lányait
nyomorítsd meg véneit és ifjait
Térképeit történelmét hamisítsd
órjásait s érdemeit kicsinyítsd
Bölcs elméit és költõit ne közöld
kultúráját irodalmát eltöröld
Szívét agyát reményeit mocskold be
családjait életkedvét rombold le
Kis falvait szép tanyáit számold fel
gazdaságát fejlõdését gázold el
Sújtsd adóval kevés bérrel nagy árral
albérlettel avagy szükséglakással
Hirdess 'versenyt' 'békekölcsönt' s e végbõl
húzd ki a pénzt a milliók zsebébõl
Végy föl hitelt adósodj el külföldre
magyarázkodj s hivatkozz a helyzetre
Értékeit mûkincseit hordasd ki
vagyonából s javaiból forgasd ki
Szólj reformról tüntetgess és mozgósíts
s ha szükséges pártokat is alapíts
Öregítsd és betegítsd meg kábítsd el
magzatait drasztikusan kapard el
Támassz kedvet pusztuláshoz halálhoz
erõszakos embertelen fogyáshoz
Kórházait iskoláit építsd le
vasútjait sportpályáit zárasd be
Dús folyóit levegõjét mérgezd meg
erdeit és legelõit csonkítsd meg
Nyisd föl határsorompóit s nagy csendben
a rátermett képzett okos hadd menjen
Országodat nemzetedet taposd el
Ásd meg sírját s végezetül temesd el
Ezzel szemben az idegent gyámolítsd
s bármily mohó szeresd hízlald bátorítsd
Dicsérd szóval védd törvénnyel tüntesd ki
Címet-rangot s kiváltságot nyújts neki
Végrehajtva e programot azt mondom
nem marad már hungarus ki lázadjon
Ám ha mégis valami vész ütne ki
a mi Pártunk villámgyorsan bünteti"
„Hiszek neked - szólt az ördög - barátom
tanácsaid mind remeknek találom
Tudni vágyok Semmi kárba ne vesszen
a pártfõiskolát még ma elkezdem"
„Iskola... ugyan Éretlen vagy te még
Végezd el komám elõbb a bölcsõdét"
Tanulság avagy mellékdal
(Az ötvenes években népszerû csasztuska erõsen módosítva)
Megy a vonat megy a gõzös Kanizsára
vörös zászlókat tûztek az oldalára
HÁTUL ül a masiniszta ELÖL meg a
„becsületes hozzáértõ" kommunista
Jön a vonat jön a gõzös Kanizsáról
ablakában sok rosszarcú agitátor
tanácstitkár tsz-elnök aktivista
elöl-hátul és mindenütt kommunista
Jön a vonat jól befûtve a pokolból
megszállta sok vörös ördög csapatostól
Tanfolyamra küldték õket a pártházba
a legjobbak beléphetnek az *EGY Pártba
Jön a vonat megy a vonat akárhova
Számûzve az értelmiség színe-java
A parasztság s a munkásság tönkretéve
Magyarország holtbiztosan így jut révbe
* Ez látszólag értelmetlen. Mert leülhetek a székre. Sõt leülhetek egy székre is (ha több van), de AZ EGY székre aligha. Ám ha az egész országban csak egy szék van, így mindnyájan ráülhetünk az EGY székre. Más kérdés, hogy elférünk-e rajta, s nehogy szék(re)rekedés legyen a vége. De ez a probléma már az árnyékszékre tartozik, míg a versem alighanem a törvényszékre (is).