Az Alkotmányozásról

Kétségtelen, hogy új alkotmányra van szükségünk. Helyes az, hogy az új kormány ezen a területen is kezdeményezõként lép fel és rövid idõn belûl elkészitik, s a parlament bizonyára elfogadja. Közzétették az Alkotmány szabályozási terveit, s errõl vita indult meg. Nem akarván dúzzasztani az ezzel kapcsolatos már amúgy is hatalmas iromány- tömeget, csupán néhány gondolatot teszek közzé.

- Magyarországnak már van egy bevált, ezerév alatt kicsiszolt történelmi Alkotmánya, amilyennel kevés nép büszkélkedhet, melyet 1944-ben félresöpörtek, s azóta sem állitottak helyre nagyobbrészt idegen politikai hatalmak befolyása miatt.

- Az új Alkotmány válogatott tervezõi érzik, hogy viszonyulniuk kell ahoz, de forditva állnak a problémához. Nevezetesen: az új Alkotmányba igyekeznek belehelyezni a történetinek néhány fogalmát, holott az új Alkotmányt kellene a történeti Alkotmányba helyezni. Csak így lehetne a történelmi alkotmány szellemét megjeleníteni az újban.

- Sajnálatos és megengedhetetlen módon hiányzik megfogalmazása annak, hogy mi Magyarország? Lehetne pld. ez: "Magyaroszág a területén és a világban élõ magyarok országa". Az új állampolgársági törvény alapján ezt meg lehet így fogalmazni.

- A történelmi Alkotmány, s vele Isten, a Szent Korna és a kereszténység helyét az új Alkotmány Paeambulumába szoritná bele, s ott is hagyják, mert az új Alkotmány törzsét elõreláthatóan az 1990-es lesoványított Alkotmány fogja képezni - széles teret engedve a korlátlan parlamenti törvényhozásnak.

- Kétségtelen, hogy az új Alkotmány sugalmazói elõtt a mai német alkotmány lebeg példaképül, s ennek mintegy magyar változatát valósitanák meg. Számos vonalon illetheti elsimerés a németeket, de vannak jelei annak hogy õk 1945 óta egy második weimároso-dás útján vannak. Valóban kell-e nekük egy ilyen pédakép?

- A köztársaság elnöke gyenge marad az újban is (Az államfõ 3.pont) a parlament és a miniszterelnök körül felépített struktúrában. Ugynilyen okból marad ki a felsõház intézménye, nem is beszélve egy alkományos királyságról. Lehet ennek még nem jött el az ideje. Ám mégis extra hatalmat kellene bíztosítani az elnöknek legalább krizis esetén, hogy ne ismétlõdhessen meg az az anomália ami megesett 2006 szeptemberében-október-ében, amikor az elnök bár látta a veszélyt de tehetetlen volt mivel nem volt eszköz a kezében cselekedni - jóllehet õ "õrködik az állam demokratikus mûködése felett" az Alkotmány szerint. Ezért szükségeltetik az elnök mellé egy ad hoc Állami Krízis Tanács beállítása. (Bár volt ennek már szebb neve is pld. Koronatanács).

- Hiányzik az ország EU-hoz való viszonyának pontos meghatározása. Nincs sehol említve az, hogy "Magyaroszág szuverén állam". Az Alapvetõ rendelkezések 5. pontja csupán ezt mondja az országról hogy az az "Európai unió szuverén tagja..." Ez egészen mást jelent! Legalább így kellene fogalmazni hogy: "Magyarország szuverén állam az Európai Únión belül". Ha ez kimaradna, lehetõsége lenne minden rázós, vagy vészes EU-s ügyet az Alkotmányon kívûl a parlametben "ad hoc" ügyként kezelni - esetleg elõre nem látható negatív következményekkel.

- Hamár a tervezett új Alkotmány lesz elfogadva, legalább lenne benne, hogy: "A felsõ ház és a királyság helyreállításának lehetõsége az ország jövendõ fejlõdésének függvényé-ben nyitva marad".

Mindezek biztosítanák az új Alkotmány értékét, azt, hogy az jó átmenetet jelenthet a ránk kényszerített idegen alkotmányoktól az ezeréves igazi, történelmi Magyar Alkotmány visszaállitásának útján.

Edmonton, 2010 évvégve

Dr. Pungur József