Trinon egy amerikai szakértõ szemével (I)


Trianon egy amerikai szakértõ szemével (I)



Az alábbi írás 1938 nyarán keletkezett, mely bizonyítja, hogy Trianonban Magyarországot az akkor érvényes nemzetközi jog figyelmen kívül hagyásával, hamis vádak alapján, hatalmi érdekek érvényesítése miatt tették tönkre.


Titkos Megegyezések az I Világháború elõtt


(I. részlet egy angolnyelvû könyvbõl)



Azt már korábban kimutattuk, hogy Franciaország és Oroszország tervett szõttek és kiprovokálták a Világháborút (1) és Szerbiát eszközként használták, hogy olyan felételt teremtsen amely elkerülhetetlenné teszi a háborút. A kétség árnyéka nélkül bizonyitott, hogy Franciaország és Oroszország voltak az aktuális agresszorok és hogy Anglia bátoritotta õket tervükben, hogy Európát egy öngyilkos háborúba sodorják. A bizonyiték egyértelmû és meggyõzõ, hogy francia és orosz politikusok megvesztegetés és korrupció segíségével félrevezették népüket és még az angol komány is csalással és megtévesztéssel vezette népét arra, hogy a háborút válassza. Nincs kétség afelõl sem, hogy az amerikai népet a háborúra rászedték azzal a jelszóval, hogy „tegyük a világot biztonságossá a demokráciának".


Megvizsgálva Európa történelmét, a hivatalos dokumentumokat, felelõs európai államférfiak állásfoglalásait és kijelentéseit - mindez azt mutatta, hogy a Világháború alapvetõ célkitûzése nem az volt, hogy „tegyük a világot biztonságossá a demokráciának", hanem Németország és Ausztria-Magyarország legyõzése, hogy gazdaságilag megsebezzük õket és hogy tönkretegyük a Berlin-Bagdad vasútvonalat. Most elõrébb haladva további tényeket vizsgálunk meg melyek világossá teszik, hogy miként és kik tervezték Németország, Ausztria-Magyarország és a Berlin-Bagdad vasútvonal tönkretételét.


1915 április 26.-án, alig nyolc hónappal a a Világháburú kitörése után, egy titkos konferencia volt Londonban, melyet Anglia szövetségeseink képviselõi vettek részt. Ezen a konferencán Németország, Ausztria-Magyarország és Törökország területeit oztottál fel Anglia szövetségesei között. (1)


US szenátor Nye 1936 január 13.-án szenátusi beszédében sok értékes információt tárt fel a londoni titkos egyezményrõl (2), és elmondta, hogy Page római követ jelentett az USA külügyminisztériumának arról, hogy 1915 április 30.-án Anglia, Franciaország és Oroszország Olaszországnak ígérte „Ausztria területének egy nagy részét", amit Szerbia magának igényelt. Ennek ára az volt, hogy Olaszország lépjen be a világháborúba Anglia, Franciaország és Oroszország oldalán. Ezután remélhetõleg Roumania is csatlakozni fog Angliához és szöveségeseihez a háborúban.


Page követ azt is jelentette az US Külügyminisztériumának, hogy Oroszországnak a Dardaneállákat igérték, feltéve, hogy nem fog különbékét kötni.


Nye szenátor több mint elégséges bizonyitékkal szolgált arra nézve, hogy az US Külügyminisztériumának teljes információja volt a londoni konferenciáról jóval azelõtt, mielõtt az USA belépett a Világháborúba. Ezért hivatalos tudomásunk van arról a tényrõl, hogy a világháborút nem azért harcolták, hogy „tegyük a világot biztonságossá a demokráciának". Más szavakkal: nemcsak Európa népeit, hanem Amerika népét is megcsalták, becsapták, félrevezették és lelketlenül elárulták.


Valaki Angliában Lloyd George miniszterelnöktõl ilyesmit kérdezett:


„Miniszterelnök Úr, angol anyák milliói küldik fiaikat, angol asszonyok küldik férjeiket ebbe a mészárló háborúba, és milliónyi angol kedvesnek vérzik a szíve a világháború kegyetlensége miatt. A jó angol anyáknak, hitveseknek és kedveseknek vérzik a szíve, Angliának vérzik a szíve. Nekünk azt monják, hogy a Világháborút azért harcolják, hogy a világ biztos helye legyen a demokráciának. Egy asszonyi szív képtelen megérteni, hogy miért szükséges a világot benépesitõ népeket kiírtani melyet a „demokrácia számára akarnak biztonságos hellyé tenni". Vajon „demokrácia" nem egy humán intézmény?, vajon „demokrácia" nem az emberiség javára, prosperitására és boldulására van- e? Vajon milyen jó célt tud a „demokrácia" szolgálni, ha az emberiséget kiírtották? Vajon miféle lehetséges jót tud a „demokrácia" szolgálni demokraták nélkül? Miniszterelönk Úr! lenne olyan szíves elmagyarázni Anglia népének, hogy ez hárború miért van?".


Ez jó kérdés volt, mert Lloyd George 1917 tavaszán összehívta az angol kormányt és felszólitotta Lord Balfourt, a külügyminisztert, hogy adjon egy hivatalos válasz arra, hogy miért van ez a háború. Lloyd George azt mondogatta az angol népnek hogy õ „felkasztja a német császárt". Nem kétséges, hogy õ maga is tudni akarta, hogy miért szerette volna, hogy a német császár „lógjon". Lord Balfour a háborúnak valóságos okait adta, azonban, ezeket Lloyd George nem tette politikai kirakatába. Balfour ezt mondta:


Véleményem szerint ezt a háborút elég pontosan úgy írták le, mint amely Némeország világuralma ellen van"...majd hozzátette: „De úgy gondolom, hogy Németország nem akarja a világuralmat egyszerre és minden irányba megszerezni", s hogy: „Kétségtelenül a Török Birodalom gyakorlati megsemmisise egyike azoknak a céloknak amit elkivánunk érni".


Emlékeznünk kell itt arra, hogy a Berlin-Bagdad vasútvonal Törökországon át volt tervezve. Ennek lerombolása miatt Törökországot is le kellett rombolni. S mivel ez a vasútvonal Ausztria-Magyarorságon át futott volna, ezeket az országokat is le kellett rombolni - amint Balfour mondta kollegáinak.


Lord Balfour titkos jelentésének egy pédánya az US Külügyminisztériumában van 1917 május 18. óta a 763.72/5/51623½ szám alatt. Ezt a titkos dokumentumot elrejtették az amerikai nép elõl, melynek pedig tulajdona. Nekünk kellett a háború költségeit viselni, vérezni és meghalni egy olyan háborúban melyben sem személyi sem nemzeti érdekünk sohasem volt. A mi washingtoni hivatalnokaink torkuk szakadtából orditozták, hogy fegyvert ragadva rohannunk kell Franciaországba, hogy a világot a „demokrácia" számára biztonságos hellyé tegyük.


„Az International News Service" megszerezte Balfour titkos jelentését és 1937 november 17.-én több amerikai újságban közölték. Ez a hivatalos dokument azt mutatja, hogy Anglia leült szövetségeseivel és egy tollvonással feldarabolta más népek országait - régi országokat és birodalmakat, és felosztotta õket amint tolvajok és rablók osztják fel a zsákmányt, és ugyanakkor azt mondják népüknek az amerikai újságokon át, hogy ugyanazok az oszágok melyek 1914-ben a nemzetközi tolvajlások és lopások legalján álltak, most elvannak foglalva az „európai demokrácia megmentésével"és hogy mi rohanjunk ezeknek segítségére.


A Balfour titkos jelentés egybek között feltárja a következõket:


1. „Olaszországnak ígérték az Ausztriával határos, olaszok által túlsúlyban lakott részeket, és Dalmáciának Ausztria Földközi-tengeri partvidékét tengerészeti bázisnak.


2. „Roumániának ígérték Magyarország nagy Transzilván provinciáját (Magyarország New England-ját), egy részt Szerbiának, hogy 'kijárása' legyen az Adriára.


3. „Serbiának (most Jugoszlávia) ígérték az oszrák-magyar Bosznia és Hercegovina provinciákat is, hogy 'kijárata' legyen az Adriára.


4. „Franciaország visszakapja korábbi provinciáját Elszász-Lotharingiát. Anglia úgy értelmezte, hogy így megfosztják Németországot Lotharingia gazdag vasérclelõ helyétõl, annak ellenére, hogy Franciaország kész enélkül is elfogadni egy 'becsületes békét',


5. „Tervek készülnek, hogy biztositsák Lengyelország függetlenségét, valamint hogy Német és Osztrák területdarabokat kapjon, s ezáltal megelõzzék osztrák sereg küldését a németek segitségére.


6. „A Szövetségesek elhatározták, hogy egy új nemzetet teremtenek Bohémiából osztrák területekkel. Ez végül is Csehszlovákiát szülte meg.


A Szövetségesek szintén megígérték a „Török Birodalom gyakorlati megsemmisitését" területének nagymérvû elcsatolása révén. Balfour egyszerûen kijelentette, hogy Britania nem a demokráciáért harcol, vagy hogy a világot „biztonságossá tegye a demokráciának", sem nem azért, hogy „véget vessen minden háborúnak", hanem fõleg azért, hogy megszabaduljon hatalmas kereskedelmi riválisától Németországtól. Ezeknek az igéreteknek egy fõ célja volt, amint Balfour körvonalazta, hogy tönkretegye a német kereskedelmi ütõeret Berlintõl Bagdadig, nevezetesen a Berlin-Bagdad vasútvonalat.


„Ez a dokument" - írta a „Chichago Herald and Examiner", „biznyítja, hogy a Versailles-i Szerzõdések valójában nem békeszerzõdések voltak, hanem a háború zsákmányának ratifikálása, felosztva a Szövetségesek által már elõzetesen, a háború befejezése elõtt két teljes évvel 1917 tavaszán tett titkos paktum szerint. Versailles-ben a Szövetséges diplomaták csupán „gumibélyegzõvel látták el" a nyilvánosság elõtt azt amit egymásnak titkon évekkel elõbb megígértek.


Az alábbi nehány idézet Balfour titkos jelentésébõl van. Emlékezni kell, hogy ezt a jelentést Balfour akkor tette, amikor Anglia, Franciaország és Oroszország arra kérte Amerikát, hogy lépjen be a háborúba az õ oldalukon, hogy „a világ biztonságos helye legyen a demokráciának" és hogy „véget vessünk minden háborúnak". Ezt mondja Balfour titkos jelentésében:


„Szerzõdést kötöttünk Olaszországgal, Roumániával és Szerbiával amely Ausztria területét érinti.


„Olaszország, mely belépett a háborúba áprilisban, azt hiszem 1915-ben, nagyra nyitotta száját; ami olasz szokás, és megszerezte a Szövetségesek ígéretét nemcsak az olasz területi igények teljesitésére, hogy a határai mellett levõ olasz származású, olaszul beszélõ és olasz kultúrájú népeket megkapja, hanem Dalmácia részeit is kérte, amely sem etnológiailag sem semmi más valós ok alapján nem tekinthetõk Olaszország természetes részének.


„Szerbiának Boszniát és Hercegovinát ígértük (Ausztria területe) és kijáratot az Adriai tengerre.


„Roumániának azt ígértük, ha csatlakozik, átadjuk Roumániának Magyarország egy részét amely túlnyomólag román fajilag és nyelvileg. Tagadhatatlan, hogy amikor átadjuk Magyarország romániai részét Roumániának, nevezetesen Transzilvániát (amely sohasem volt a románoké) ezzel széttörtjük a történelmi Magyarországot. Ez a történelmi Magyar Királyságot érinti".


Balfour ezután Bohémiát tárgyalta. Õ már eddig is a Magyar Királyságnak több mint felét ígérte Szerbiának és Roumániának; de õ még további részt akart kihasítani és Bohémiához adni. Igy szólt:


„Ha minden jelentés igaz, Bohémia gyûlöli a Német civilizációt. Valamiféle autonómiát kell adni Bohémiának az Osztrák Birodalom belül".


Más szavakkal, ha bizonyitani lehet, hogy a bohémiai nép „gyûlöli a német civilizációt", akkor egy szép szeletet kapnak a történelmi Magyarországból. Ezzel kapcsolatban az kell állitani, hogy a bohémiai (most cseh) nép nem gyûlölte a német civilizációt és egyáltalán nincs bizonyiték arra, hogy valaha is gyûlölte volna. Csupán néhány vérszopó állitotta férevezetõen, akik maguk nem voltak a Bohémiai faj tagjai, hogy a Bohém nép „gyûlölte a német civilizációt". Továbbá, Bohémia népe sohasem hatalmazott fel senkit, hogy reprezentálja õket mint a német civilizáció gyûlölõit, mivel valószinüleg a legtöbbje beszélte a német nyelvet és a német civilizáció része volt. Annak sincs semmi bizonyitéka sehol, hogy Bohémia népe valaha is kérte volna Angliát, hogy vegyen el osztrák és magyar területet s adja azt Bohémiának. És ha a bohémiai népnek meg lett volna a lehetõsége, hogy szavazzon errõl szabadon és az önjelölt vezetõi molesztálása nélkül, akik nem tagjai a bohémiai fajnak, akkor a bohémiaiak túlnyomó többsége azellen a nagyszabású rablás ellen szavazott volna, amelyet Balfour jelzett titkos jelentésében. Mindez 1938 május 20.-án 6,45-kor délután íródott és teljes bizalommal és hittel állitja, hogy ha a Bohémia népnek megadatott volna ez a lehetõség elutasitották volna Ausztria és Magyaroszág területének megcsonkitását.


Pontosan megajzolt térképet sokszorositottak sokezer számban, mely azt mutatta, hogy Németország, Ausztria, Magyarország és Törökország miképpen lesz feldarabolva és a Szövetségesek közt szétosztva. Amikor a háborúzás lelkülete alábbhagyott Németországban és Ausztria-Magyarországon, szövetséges (Angol és Francia) repülõk berepültek Németország fölé és e térkép ezreit szórták a német népre, felhíva figyelmüket arra, hogy országaik és szöveségeik országai miként lesznek feldarabolva és szétosztva más országok között, felhíva õket, hogy menjenek a fronra lõni az angol, francia és orosz katonákat - vagy azoktól meglövetettni.(3)


Így a németeket, osztrákokat, magyarokat és törököket Anglia és Franciaország figyelmeztette, hogy harcoljanak országukért, otthonaikért, asszonyaikért, gyermekeikért és tûzhelyeikért. Azok a férfiak akik vonakodnak harcolni országukért, otthonukért, asszonyaikért és gyermekekiért becstelenek. Lehet-e valami kétség afelõl, hogy az amerikai nép mit tenne, ha megtudná, hogy nehány idegen hatalom azt tervezi, hogy felossza országunkat és szétosztaná idegeneknek? Az istentagadó kommunista Moszkva és ágensei nemrégen már festettek egy „fekete csíkot" Amerikán át, s most állitólag Trotskij elvtárs, aki Mexikóban idõzik, egy amerikai inváziós terven dolgozik. Amikor és ha ez az inváziós terv valóra válna, az amerikai nép készen lesz feleletével, éppen úgy mint a németek, oszztrákok, magyarok és törökök voltak amikor kihívást kapta, hogy megvédjék országukat.


Sokan emlékeznek még arra, hogy amikor Anglia és szövetségesei Németország, Magyarország, Ausztria és Törökország feldarabolását és az elszakitott részek szövetségesei között való szétosztását tervezték, amerikai újságok ragyogó címszó alatt részletezték, hogy Németország miként akarja földarabolni a világot, és amerikai mozikban olyan filmeket mutattak amelyekben a német császár mint nagy, kövér hentes volt ábrázolva amint feltrancsírozza a világot és szétoszztja fiai között. Mindez akkor történt amikor a londoni titkos jelentés az USA külügyminisztériumban már iktatva volt! Csoda-e, hogy Pierre Renaudel, a Francia parlament tagja, keserûen kiáltott föl: „Szegény ördögök, hiszen a háború nem gentlemen's agreement!" És John H. Hylan, New York város polgármestere egy kiadott állásfoglalásban azt mondta: „Ez a gazdag ember háborúja és a szegény ember harca". (4).


A Világháború egy jól fizetõ vállalkozás volt Anliának és Franciaországnak és szimpatizánsainak. Ponsoby, az Angol parlament tagja könyvében azt állitja, hogy Anglia 1,415,929 négyzetmérfölnyi területet kapott, ami csak kicsivel kevesebb mint az Egyesült Államok fele. Franciaország területe 207,054 és 212,659 négyzetmérföld között növekedett. Jugoszláinak, Roumániának és Csehoszlovákiának Magyarország területének több mint kétharmadát adták és Auszriának egy nagy darabját. Mi, az amerikai nép mit kaptunk? Nos, 126,000 fiunkat ölték meg, 234,000 sebesült meg, vagy maradt nyomrék egész életében; 60 billió dollárt költöttünk pénzünkbõl, 12 billió dollárt kölcsönöztünk szövetségeseinknek, melyet hanyagolnak megadni; gazdasági életünk struktúrája összeomlott; 13 millió amerikai férfi és nõ munkanélküli; körülbelül az amerikai nép fele él közel a szegénységi vonalhoz; és ha Ön történetesen elérte a 40.-ik életévét, azt mondják, hogy ebben a leggazdagabb országban itt már kevés földi haszna van! Mindezen áldozathozatal mellé egy nemes angol Lord Northcliffe azt mondja, hogy mi, az amerikai nép egy repülõn utazunk kínaiakkal!


A nemes angol Lord és hozzá hasonlók lehet, hogy viccelnek velünk és a kínai néppel, de mi tudjuk,hogy a kínai nép jóllhet szegény födi javakban, de becsületes. Ez, sajnos azt kell mondanunk, nem mondható el azokról az emberekrõl és kormányokról melyek elárulták saját népüket, félrevezették az amerikai népet, és leírhatatlan tragédiát okoztak a szenvedõ emberiségnek!


Az ár amit fizettünk és még mindig fizetün a Világháburúba való lépésünkért és részvételünkért nagyszerû kifejezést talál abban a kis versben amit Florence E. Marshall írt verasekönyvébe, ezzel a címmel 'A Csend Sárga", s amit a „Nautilis Magazin" 1938 áprilisi száma idézett a 9. oldalon:


„Egy csinos pennyt fizettünk a háborúért!


Valljuk be becsületesen;


45,000,000,000 dollárt költöttünk


És mi kaptunk mindeért?


A depressziót!"



Balfour titkos jelentése bûnösnek bizonyítja Angliát, Oroszsországot, Franciaországot és szövetségeseiket csalásban, félrevezetésben, hamisításban és nagyarányú rablásban.


Anglia és Franciaország elárulta és elárulja az orosz népet abban, hogy Anglia és Franciaország támogatja és fenntartja Oroszoszágban az istentelen kommunista kormányt, melyet fõleg nem-oroszok vezetnek. Ezenfelül Franciaország és Anglia megtagadta és megtagadja Oroszországak adni a Dardanellákat, ehelyett ezek bátoritják az orosz nép könyörtelen elnyomását és gyötrését idegenektõl akiknek egyetlen célja az, hogy annak kincseit elvadásszák amely az orosz népet illeti meg.


Az orosz kommunista rezsimet Anglia és Franciaország azért támogatja, hogy ameddig az istentelen kommunista rezsim marad, senki nem fogja kérni az orosz nép nvében az egész évben nyitott tengeri kikötõt melyre Oroszoszágnak szüksége van s amelyet birtokolnia kellene. Azok a kormányok amelyek bûnösek árulásban, kettõs játékban, becsapásban és megtévesztésben levethetnék álarcaikat és nem neveznék magukat keresztényeknek! Minden igaz keresztény jókat kíván az orosz keresztényeknek és buzgón imádkozik, hogy megszabaduljanak a szadista idegeneik uralmától akik elnyomják és gyötrik õket.


Tudott dolog, hogy „fantom tengeralattjárókat" melyek a Spanyol polgárháorúval vannak kapcsolatban legújabban terrorizálják a Földközi tenger hajózását és angol tengerészeket küldenek a hideg hullámsirba, orosz tengerészek üzemeltetik, akik Csehszolvák útlevéllel rendelkeznek. Ezeket egy Görög hajóról látják el és ez viszi õket szabadságolásukra egy Oránban levõ titkos tengeralattjáró bázisra, mely tudvalevõen francia felségterület. Fontos megjegyezni ezzel kapcsolatban, hogy Oroszország, Csehszlovákia, Görögország és Franciaország Anglia szövetségese